Ketszintes epulet uranvaros: egy értéknövelő felújítási koncepció a hétemeletes tömbök központjában
Gyergyák Ákos, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója diplomadíjas tervéhez lakóhelyén keresett témát: a Pécs-Uránváros központjában található „hétemeletes" tömbök értéknövelő felújítására dolgozott ki átfogó koncepciót. Diplomamunkám helyszínként a Pécs-Uránváros központjában található „hétemeletes" lakóépületeket és azok által meghatározott tömböt választottam. Jelenleg is Uránvárosban lakom és már korán felfigyeltem a városrész és ezen belül a „hétemeletes" lakóépületek magas építészeti értékeire. Ezzel szemben sajnálattal tapasztaltam a városrészre oly jellemző amortizációt, elhagyatottságot, a régi értékek elvesztésének lehetőségét, mely folyamatokat híven tükrözi a fenti lakóépületek sora.
Hagyomány és jövő között: a „hétemeletesek" történeti kontextusa
Az 1950-es években jelentős munkástömeg áramlott Pécsre, főként az uránbányába, az ő lakhatásukra alakította ki a minden igényt kielégítő, Uránváros névre keresztelt városrészt a városvezetés és a bányák vezetése. 1955 és 1974 között 5000 lakás épült ezen a területen, az első időkben négyemeletes tégla társasházak, a későbbiekben pedig az építkezés gyorsítása érdekében már összkomfortos panelházak. A 17 emeletes lakóház azóta is Pécs legikonikusabb eleme, amelyet eredetileg 13 emeletes szállodának terveztek, de végül lakótelekké alakult. A terv kapcsán felidéződik a kor gazdasági és városrendezési kontextusa, amelyben a panelépítészet gyors volumenkibővülést hozott.
A Magasház története ebben az összefüggésben meghatározó: a 17 emeletes épület a város legmagasabb tömbje volt, amelyet később IMS-technikával (utólagos feszítésű szerkezet) is kapcsoltak össze a pécsi panellal. A városrendezési elképzelések szerint a városközpontot Esztergár Lajos út és Ybl Miklós utca környékére koncentrálták volna, ahol a szolgáltató házak és a főutca egyidejű létrejötte adja a városrész esszenciáját. A kamaszodó Uránváros számára a „hétemeletesek" tömbje kulcsfontosságú súlypontot jelentett volna a főutca arculatában és a városrészek közötti kapcsolatokban.
A történelmi háttér és a jelenlegi problémák összefogása
A jelenlegi helyzet elemzése szerint az „hétemeletes" tömbök amortizációja energetikai, hőtechnikai és szerkezeti problémákat tálal: elavult homlokzatburkolat, tetőtér silánysága, korábbi parkolási és közösségi terek hiányosságai. A terv ezért komplex programot követel: építészeti revitalizációt, urbanisztikai átformálást és gazdasági fenntarthatóságot egyesítő stratégiát. A felújítás célja nem csak energetikai korszerűsítés, hanem a házak karakterének megőrzése, illetve a főutca mintára mintaként szolgáló, mintaszerű közösségi-forum és szolgáltatóházak létrehozása.
Megoldási koncepció: bontás, felújítás, közösségi terek
- Bontás: az alacsony építészeti minőségű szolgáltatóház bontása és a tetőterületek elavult funkcióinak megszüntetése szükségszerű a revitalizációhoz. A bontás után következik a felújítás előkészítése és az új beépítés odavezető útja.
- Energetikai korszerűsítés: a déli, északi homlokzatok, valamint részben keleti és nyugati homlokzatok átszellőztetett, szerelt homlokzatburkolatot kapnak 20 cm hőszigeteléssel, 5 cm légréssel és 3 cm vastag látszóbeton táblás burkolattal. A mészkőlap helyére 25 cm ásványi gyapot hőszigetelés kerül fehér vakolattal. A belső hőszigetelésről a belső falak megőrzési szempontjai miatt lemondunk, hogy elkerüljük a hőhidakat és a belső tér csökkenését.
- Közösségi helyiségek: minden épület földszintjén, az első lépcsőházban, az épület északi oldalán két darab 1 és 2 szobás lakás összevonásával közösségi-fórumszoba jön létre tárolóval. Itt a lakók találkozhatnak, lakógyűlést tarthatnak, programokat szervezhetnek.
- Szolgáltató egységek: az „A" jelű önkiszolgáló mosoda, szerviz, kisműhely és egy nagyobb üzlethelyiség mind a központi korzó felé néznek. A szolgáltatók terei a hétemeletesek északnyugati homlokzatától visszahúzva helyezkednek el, hogy legyen kellő közterületi tér a gyalogos sétálóutca számára. A vendégek számára kültéri ülőhelyek, illetve a korzó elnyújtott folyosói adnak helyet a találkozásra és a kötetlen beszélgetésre. A szolgáltatók tetején utófeszített vasbeton lemez fekszik, amely összeköti a közterületeket, árnyékol, és a lombkoronáknak ad bejutási lehetőséget a felszín alatti tereknek.
- Tetőtér-ráépítés: minden épületben 6 kétszintes, kb. 125 m2-es lakás kap helyet a tetőtereken, összesen 30 darab, világos és járható tetőteraszokkal. A lakások elhelyezése körültekintő, hogy a szabadtéri teraszok elegánsak legyenek, a kilátás pedig a városra nyíló legyen. A lakásokhoz közös tároló a lifthelyiség helyén.
- Környezet és korzó: a gyalogos felületek és a korzó öntött beton térburkolatúak fagyálló kivitelben, bazaltkocka térburkolatokkal az átjárók és teresedések között. Új fasorok és határozott növényzet biztosítja az árnyékos rendezést. A padok, hulladéktárolók, kerékpártárolók megújulnak, a belső parkokban játszótéri elemek és padok kerülnek felújításra. A parkolási rendszer merőleges parkolókkal bővül, zöldfelületekkel és új fákkal a közterületeken.
Részletek a helyszínen megvalósítandó elemekről
A terv a meglévő értékes fák megőrzésére és néhány helyen új fák telepítésére támaszkodik, hogy a környezet harmonikus maradjon. A közösségi terek elősegítik a lakók közötti összetartozást és a városrész identitásának erősítését. A belső parkok rendezése és a köztéri elemek megújítása mellett a szolgáltatók közötti összeköttetések és a korzó egységes arculata segíti a főutca élhetőségét. A tervezők figyelembe vették a Vagyoni és Városfejlesztési Operatív Program vonatkozó célkitűzéseit is, és az óvoda felújításai, illetve a közművek korszerűsítése részben a terv részei között szerepelnek.
Korábban megindult fejlesztési kockázatok és történeti tanulságok
A korszakban megkezdett nagy lakótelepi tervek és az IMS-technológia alkalmazása példáját adja a történeti tapasztalat: a gyors növekedés és a panelépítés megteremtette a városrész jellegzetes arculatát, ugyanakkor később a kivitelezés és karbantartás nehézségei merültek fel. A helyi szakemberek és szakforma képzések hiánya, a karbantartás és felújítások elavult megoldásai hamar felvetették a megújulás szükségességét. A projekt ezért nem csak építészeti, hanem társadalmi és kulturális szempontból is átgondolt és integrált megközelítést igényel.
Az óvoda fejlesztési törekvései a közművek és intézményrendszer szemszögéből
Az operatív programok és a TOP-6.2.1-15-PC1: Családbarát, munkába állást segítő intézmények és közszolgáltatások fejlesztése keretében a Nyugati Városrészi Óvoda felújítása kapcsán a részletes tervek szerint a 70 férőhelyes kapacitásra, fejlesztő és akadálymentesített terekre, az orvosi helyiség, elkülönítő, tornaszoba és az eszköztár modernizációjára kerül sor. Az épület 1958-ban épült, jelenleg nem felel meg a hatályos jogszabályoknak; a fejlesztés magába foglalja a nyílászárók cseréjét, 20 cm hőszigetelést, a fejlesztő szoba megnövelését 15 nm-re, az akadálymentesítés biztosítását lift és mosdók beépítésével, a belső gépészeti és elektromos rendszerek teljes megújítását. A konyhatechnológiai terv is készült a tálaló-melegítő konyha felújítására, amely a szükséges működési feltételeket biztosítja.
Építészeti megvalósíthatóság és a kilátások
A terv az IMS-technikát nem alkalmazza tovább; a fejlesztés a hagyományos és innovatív kísérletek ötvözésével valósul meg. A korzó és a szolgáltatók között a 12 lakásos peremeken átjárók és teresedések jönnek létre, amelyeket a közösségi terek és a belső parkok környezetbarát módon kötnek össze. A megközelítés a közösségi tereket és a szolgáltató egységeket úgy tervezi, hogy a gyalogos forgalom domináljon, a gépjármű forgalom pedig a peremeken, elkülönített parkolókkal legyen megoldva. A projekt célja, hogy a városrész ismét közösségi, élhető és gazdaságilag fenntartható központtá váljon, miközben megőrzi a hétemeletes tömbök karakteres építészeti értékeit.

Az átalakítás során kerül sor areggelítésre és a tervezett korlátozások figyelembevételére a kivitelezés időtartama alatt, hogy a városrész élete a felújítás alatt is folytatódhasson. A projekt végső célja, hogy a „hétemeletes" tömbök megőrizve karakterüket, de korszerűsített környezetben szolgálják a lakosságot és vonzzák a látogatókat egyaránt.
tags: #ketszintes #epulet #uranvaros
