Paks Liget utcai lakópark látványterve és összefüggő városfejlesztési kontextus
Paks városa Szekszárd után a második legnépesebb Tolna megyében, északról az Imsósi-erdő és a Sánchegy, keletről a Duna, délről az atomerőmű és a Csámpa-puszta, nyugatról pedig az Üregmező határolja, amely tájvédelmi terület. Korábbi mezővárosként Paks az erőmű építésével dinamikus fejlődésnek indult, ezzel együtt mégis megtartotta természetközeli, élhető jellegét. A város kifejezetten jó közlekedési helyzetben van: az M6-os autópálya mindössze egy órán belüli elérhetőséget biztosít a főváros felé, a 6-os út pedig a Dunával párhuzamosan halad Budapest és Pécs között.
A Paksi Atomerőmű hatása a városfejlődésre
Az 1969 és 1987 között épülő Paksi Atomerőmű Magyarország egyetlen atomerőműve, amely kiemelkedő gazdasági teljesítménye miatt az ország legdinamikusabban fejlődő településévé tette Paksot. A 2024 márciusában megindult Léna lakópark projekt is ezt a dinamikát tükrözi: az Épkar Zrt. - WEST HUNGÁRIA BAU Kft. - Magyar Építő Zrt. közreműködésével három eltérő formájú és magasságú lakótömböt alakítanak ki, melyek közül az egyik 4-6 emeletes, a másik 3-4, a harmadik pedig háromemeletes.
A kivitelezés jelenlegi állását tíz toronydaru segíti a helyszínen, és a projekt folyamatosan növekvő látványosságot mutat: a klubtüntetések szerint a pincealapozás és a falak kiépítése a tervezett ütem szerint halad. AIII. tömb építkezése tart a leglátványosabb fázisban: a „C” lépcsőházhoz kapcsolódó szekcióban már a falazás zajlik, mind külső, mind belső falakat egyidejűleg építenek.
A Liget utcai lakópark és a környezeti-közlekedési megfontolások
A Liget utcában tervezett lakópark komoly érdeklődést vált ki. A korábbi borpince területén elhelyezkedő övezet 40%-os telek beépíthetőséget és 50%-os zöld felületet ígér a főépítészi álláspont szerint, ami jelentős átmenetet teremt a családi házas övezet és a társasházi lakóövezetek között. A beruházó azzal érvel, hogy a nagyobb lakásszámot lehetővé tevő módosításokat közlekedési feltételek biztosításával támogatja. A polgármester és a városvezetés is egyetért abban, hogy a Liget utca megfelelő közlekedési hátteret igényel, és a beruházó vállalta ezen feltételek kiépítését.
A város közepén fekvő, Dunához közel eső terület a Táncsics park és az egykori konzervgyár köré tervezett fejlesztések szempontjából is kulcsfontosságú. A helyi építési szabályzat módosításai a Liget lakóparkos elképzelések mellett érintik a Csámpa-belső terület nyilvános átsorolását is a belterület felé a Paks II. projekttel összefüggésben.
A város történeti és demográfiai háttér
1819 és 1869 közötti Habsburg Birodalmi katonai felmérés szerint Paks lakossága 1869-ben 10 317 fő volt, és már az Újváros rész is létezett. Az újvárosi városrész a mai Ady Endre utca, Kölesdi út és a Tolnai út közti területet jelölte, amely 22 hektárnyi területet foglalt magába. A 20. század közepétől a település dinamikusan bővült, és 1980-ra a lakosság közel 61%-kal nőtt (19 509 fő), 1990-re pedig 21 582 főre emelkedett. Az erőmű építése 1969-ben kezdődött, alapkövét 1975-ben tették le, és 1979-től város, 1982-től pedig elektromos áramot termel Paks.
A korábbi évtizedekben a lakásépítések száma jelentős növekedést mutatott: a paksi és a szekszárdi lakások közvetlen kapcsolata a munkások és a beruházások miatt nagy létszámot érintett. A Paks II. beruházás esetében a jelenlegi becslések szerint a két 1200 MW-os blokkot 300-300 fő biztonságos üzemeltetése szükségessé teszi, míg a munkások és üzemeltetők összegzett létszáma hosszabb távon is több ezer ember megélhetését érintheti a régióban.
Új városközpont és lakóterületek
2016-ban Paks városa Új városközpont ötletpályázatot írt ki a Táncsics-park és az egykori konzervgyár területének átalakítására. A koncepciók között szerepelt a park bővítése és barnamezős beruházások, közintézmények, oktatási és lakóépületek elhelyezése. A beruházás 2014-ben jelent meg, 2016-ban pedig a lakáspiacon már érzékelhető volt a változás: a TEIR adatai szerint az épített lakások száma 2,3 és 2,5 közötti értéket mutatott 1000 lakosra vetítve 2016-2017 környékén, ami pályafutása során alacsonyabb értékek között mozgott Győrhöz mérten.
Paks jelenleg több nagyobb lakóterület fejlesztési zónával rendelkezik: a Pollack Mihály utca észak felőli része, a Vácika családi házas övezet, valamint a Liget utcai lakópark (305 darab lakásos tervekkel említve). A Neumann János utca mentén családi házak számára zajlanak telek kialakítások, és a Gesztenyés utcai 77 lakásos lakópark megépítésére 2017-ben már reagáltak, bár a kapavágás azóta sem történt meg. Ezen projektek mellett folyamatosan épülnek társasházak a régi házak bontása helyén.
A PIP Kft. szerepe és a mintalakópark
A Paks II. beruházáshoz kapcsolódó lakhatási és infrastruktúra-fejlesztéseket koordináló PIP Kft. 100%-os állami tulajdonú vállalat, amelyet a Paksi Atomerőmű Zrt. gyakorol. A PIP feladata a két új atomerőmű-blokkhoz kapcsolódó ezzel összefüggő lakhatási és infrastrukturális fejlesztések koordinációja, a térségfejlesztés megalapozása és irányainak meghatározása. A mintalakópark, amely 92 lakást, 120 fedett parkolóhelyet, 17 kültéri parkolót, valamint 47-128 négyzetméter közötti alapterületű, bútorozott lakásokat kínál, a PIP üzemeltetésében működik.
A mintalakópark 2021-ben költöztette be az orosz mérnökcsaládokat, miután a magyar-orosz megállapodás alapján bérleti szerződésben rögzítették ezt. A mintalakóparkhoz babakocsi- és kerékpártárolók, lift is tartozik, a komplexum két irányból megközelíthető autóval és van gyalogos kapu is. A PIP feladata a zöldfelület karbantartása, a közös használatú terek, parkolók és utak takarítása, síkosságmentesítése és a kommunális hulladék elszállíttatása.
A munkásszálló 2023 júniusában készült el a Kölesdi úti ipari parkban, 148 szobával, háromszintes könnyűszerkezetes épületekben, háromszintes részben étkezőkkel és közösségi terekre. Emellett egy irodaház is elkészült a területen, amely rugalmasan befogadhat különböző technológiákat.
A teljes lakópark minden lépcsőházához hozzátartozik babakocsi- és kerékpártároló, valamint lift. A lakóparkot a PIP üzemelteti, magában foglalva a zöldfelület karbantartását, közös terek takarítását, parkolók és utak karbantartását, valamint a hulladékelszállítást.
A lakóparkok és kapcsolódó fejlesztések közelebb hozzák Paks II. üzemeltetői és a városi közösségek érdekeit: a városnak olyan megoldásokra van szüksége, amelyek összehangolják a magas munkavállalói tömeget a hosszú távú városi költségvetés fenntarthatóságával. A közlekedési fejlesztések közé tartozik az elkerülő út megépítése a 6-os főút dél-nyugati részén keresztül a Kölesdi úton és a Fehérvári úton át a Dózsa Gy. útig, a Táncsics M. utca-6-os főút csomópont átépítése és a vonatkozó kerékpáros-gyalogos kapcsolatok fejlesztése.
Összefoglaló adatok és jövőkép
A Pakson zajló városfejlesztések, köztük a Liget lakópark és a mintalakópark, jelentősen befolyásolják a helyi lakhatási piacot és a közlekedési infrastruktúrát. A lakóparkokban elhelyezésre kerülő lakások mérete 47-128 négyzetméter között mozog, és minden lépcsőházhoz tartozik közösségi terület. A projektek finanszírozása és ütemezése összhangban van a város közlekedési és közmű-infrastruktúra-fejlesztési terveivel. A városvezetés szerint a módosított övezetek és a Liget utca beépítésének feltételei között megtalálható a közlekedési háttér kiépítése és a lakossági igények összehangolása.
- Az M6-os és a Duna közlekedési kapcsolatok erősítése a munkásszállás és lakóparkok közvetlen közelségének érdekében.
- A Liget utca és a volt borPince területének beépítése, a zöldfelületek és a közlekedés közötti egyensúly megőrzése.
- A Paks II. beruházás menedzselése és a térségfejlesztés összehangolása a lakhatási igények kielégítésével.
Összességében Paks a világítópontja lehet a régióban, ahol az atomerőmű által generált gazdasági és munkaerőpiaci dinamika összetett városfejlesztési stratégiával találkozik: ingatlanfejlesztések, közlekedési projektek, zöldfelületek és lakhatási megoldások integrált rendszere valósítható meg a Liget utcai lakópark és a mintalakópark által.
tags: #paks #liget #utcai #lakopark #latvanyterv