Ki írja alá a társasház alapító okiratát és milyen közös szabályozások férnek bele?

A társasház alapító okirata a jogi keret, amely meghatározza a közösség alapvető tulajdoni viszonyait, a közös és a külön tulajdonba kerülő részeket, valamint a közösség szervezeti és működési kereteit. E dokumentumnak szoros összhangban kell állnia a Tht. (2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról) és a Ptk. kötelező rendelkezéseivel, miközben figyelembe veszi a későbbi SZMSZ (szervezeti és működési szabályzat) szerepét is. Az alapító okirat létrehozása és módosítása jogi folyamat, melynek során a tulajdonostársak jogai és kötelezettségei pontosan rögzítésre kerülnek.

A fő kérdés megválaszolása: jogszerű-e a közös tulajdon használati szabályainak szabályozása az alapító okiratban?

Az 1. kérdésre adott válasz összetett, és a jogi álláspontok időközben változhattak. A megközelítés alapja, hogy a Tht. 26. § (2) és a 28. § (2) pontja meghatározza: a közös tulajdonú ingatlanrészek használati szabályait a házirendben, illetve az szmsz-ben kell rögzíteni. Ezen felül a Tht. 9. § tisztázza az alapító okirat érvényességi kellékeinek taxációját, és a közös tulajdon használatára vonatkozó rendelkezések értelmezését is érinti, noha nem kifejezetten mondja ki, hogy tilos lenne az alapító okiratban ezeknek a szabályoknak a megfogalmazása. A szöveg alapján megfogalmazható az a nézet, hogy a közös tulajdon használatát érintő szabályokat, ha azok megfelelnek a Tht. és Ptk. által előírt kereteknek, lehet az alapító okiratban is rögzíteni, de ezt csak akkor, ha az megfelel az érvényes jogszabályoknak és nincs ellentétben a házirend-del vagy az SZMSZ-szel.

Más megközelítés szerint egyes bírósági gyakorlatok szerint tiltott lehet az alapító okiratban történő ilyen szabályozás, mert a Tht. kógens jellegéből kiindulva az alapító okiratnak csak a törvény által meghatározott tartalmat kellene tartalmaznia, és a többlettartalomnak - amennyiben a törvény erre lehetőséget ad - az SZMSZ vagy házirend keretein belül kellene maradnia. A szerzők úgy vélik, hogy az alapító okirat érvényességi feltételei közé sorolható, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó rendelkezések kizárólag a Tht. által előírt tartalomhoz igazodjanak, és a házirendetől független legyen. Ugyanakkor a tény, hogy a Tht. 62. § (1) és 63. § (2) különböző időpontokhoz kötött hatálybalépéseivel kapcsolatos viták folynak, nem feltétlenül vezet automatikus tiltáshoz. A szerzők úgy látják, hogy a 2004. január 1-ei hatálybalépés óta a közös tulajdon használatára vonatkozó szabályozás helytálló lehet az alapító okiratban, amennyiben az megfelel a Ptk. és a Tht. kógens előírásainak, és nem ütközik a törvény által meghatározott keretekbe.

Összességében tehát: a válasz az első kérdésre az, hogy igen, jogszerű lehet, ha az alapító okirat tartalmazza a közös tulajdon használatára vonatkozó részletes szabályokat, de ezeknek meg kell felelnie a Tht. és a Ptk. előírásainak, és figyelembe kell venni az SZMSZ és a házirend kötelező szerepét. Emellett a házirend és az SZMSZ elhelyezése az alapító okiraton belül nem helyettesítheti a törvényi előírások teljesítését, és a tartalom legyen összhangban a jogszabályokkal.

A társasház alapító okiratának a tartalma és felépítése

Az alapító okirat megalkotásának és módosításának feltételei a Tht. szerint a következők: meg kell határozni a külön tulajdonba kerülő lakásokat és a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket; rögzíteni kell a közös tulajdonba kerülő épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját; feltüntetni kell a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását; mellékelni kell az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt; meghatározni a közösség közös nevét és a társasház címe. A korábbi alapító okiratokra vonatkozóan pedig megtalálhatók az ún. V. rész szabályai, amelyek a tulajdonostársak belső jogviszonyait érintik.

Az alapító okirat felépítése általában négy fő részre tagolódik: I. Bevezető rendelkezések és a közösség neve; II. A közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolása; III. A külön tulajdonba kerülő lakások, helyiségek és az egyes tulajdonostársakat megillető hányadok; IV. Az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatok, jogok és tények. A régebbi (nem hatályos) szabályozás alapján létrejött alapító okiratok pedig a V. részben szabályozzák a tulajdonostársak közötti belső jogviszonyokat, azaz a belső kapcsolatok keretrendszerét.

Az alapítók aláírása és az alapító okirat bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba szükséges. Új épület esetén lehetőség van előzetes alapítás tényének feljegyzésére az ingatlan-nyilvántartásba, amely meghatározza a későbbi végleges bejegyzést, amikor az épület megépül. A földmérő felméri az épületet, elkészíti a szintenkénti vázrajzokat, amelyeket záradékoltat a földhivatalnál. A bejegyzés a végleges alapítást megelőző lépés lehet, de önmagában még nem hozza létre a társasházat.

Miért fontos az alapító okirat módosítása? Mikor szükséges?

Az alapító okirat módosítása több okból is létfontosságú lehet: a közös tulajdonban lévő területek használatának átalakítása, a jogszabály-változásokhoz való alkalmazkodás, illetve a közös költség elosztásának vagy a közösség fenntartási kérdéseinek átstrukturálása. A módosítást általában a közgyűlés döntése alapján hajtják végre, és az érvényességhez általában 80%-os többség szükséges, kivéve bizonyos eseteket (pl. elővásárlási jog vagy kizárólagos használati jog változtatásai). A módosítások előkészítése és a jogi megfelelés érdekében célszerű jogi szakértő segítségét igénybe venni.

Az alapító okirat módosítása során a földhivatal és az ingatlan-nyilvántartás bevonása is gyakran szükséges, hiszen az ingatlan-nyilvántartásban történő változásokhoz minősített okiratszerkesztés és záradékolás szükséges. A változtatások bejegyzése előtt fontos a tagok széles körű tájékoztatása, és a jogi következmények tisztázása, hogy a későbbi viták elkerülhetők legyenek.

Hol és hogyan lehet hozzájutni az alapító okiratokhoz?

Az alapító okirat lekérése vagy egyszerű másolatának beszerzése nem olyan egyszerű, mint a tulajdoni lapé. Az érvényes alapító okiratot általában csak a tulajdonosok, közös képviselők vagy meghatalmazottjaik kérhetik ki közvetlenül a földhivataltól. Gyakran több verzió létezik, és a földhivatalban az érvényes, hivatalos verzió található meg. Amennyiben valaki másként szeretné beszerezni az okiratot, alternatív megoldások lehetnek: a szomszédoktól való közlés vagy a közös képviselő elektronikus továbbítása.

A földhivatali eljárás lehetővé teszi iratmásolat kérését és betekintést is az okiratba, amely segíthet az eladás előkészítésében és a jogi állapot tisztázásában. A dokumentumok megléte és pontos tartalma kulcsfontosságú lehet például az elővásárlási és kizárólagos használati jogok, vagy könnyen előforduló tartalmi kérdések esetén.

Összegzés: mit érdemes tudni a társasházi alapító okiratról?

A társasház alapító okirata a jogi keretet biztosítja a közös tulajdonhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek meghatározásához, a közös és a külön tulajdon viszonyának részletes rögzítéséhez, továbbá a földhivatali nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges információk összefoglalását jelenti. Megfelelően elkészített és időről időre felülvizsgált alapító okirat segít elkerülni jogi vitákat, illetve biztosítja, hogy a közösség jogai és kötelezettségei egyértelműek legyenek. A szakszerű lebonyolítás érdekében a módosításokat a közgyűlésnek kell jóváhagynia, és a folyamat során jogi szakértő bevonása ajánlott. A dokumentum tartalmának ismerete különösen fontos lehet az ingatlan adásvétel során, mert tartalmazhat olyan jogokat (elővásárlási, előbérleti, kizárólagos használat) amelyek a tulajdonosi jogokat és az értékesítést érintik.

Infografika: A társasház alapító okiratának fő részei

tags: #ki #irja #ala #a #tarsashaz #alapito

Népszerű bejegyzések: