Ki kerhet konyvvizsgálatot társasház esetben: gyakorlati útmutató magyar jogi környezetben

A cikk áttekinti, hogy társasházak esetében ki jogosult könyvvizsgálati feladatokat ellátni, milyen feltételek és szabályok vonatkoznak a gazdasági ellenőrzést segítő személyre, és mikor kötelező vagy választható a könyvvizsgálat. Részletesen bemutatjuk a jogszabályi háttért, a közgyűlés és a szervezeti szabályzatok szerepét, valamint a felelősségi kérdéseket. A cél, hogy a társasházak tagjai és a kamarai tagok közös álláspontot alakíthassanak ki a hatékony és jogszerű könyvvizsgálati gyakorlat érdekében.

A feladatellátás jogi alapjai

A feladatot az ilyen tevékenység folytatására jogosult könyvvizsgáló cég is elláthatja. A könyvvizsgáló cég megbízásakor a könyvvizsgálatot végző természetes személyt (kamarai tag könyvvizsgáló) is meg kell nevezni. A gazdasági ellenőrzést segítő személy betekinthet a közösség pénzforgalommal kapcsolatos irataiba, és felvilágosítást kérhet a közös képviselőtől és a számvizsgáló bizottság elnökétől, tagjaitól. A gazdasági ellenőrzést segítő személy tanácskozási joggal vesz részt a pénzforgalommal kapcsolatos közgyűlési napirendi pont tárgyalásán, és kötelező meghívni.

A társasházi törvény fontos szempontra hívja fel a figyelmet: a közösségnek gondoskodnia kell a közös képviselő és intézőbizottság ügyintézéséről, a pénzforgalom ellenőrzéséről, valamint az éves elszámolás és költségvetési terv véleményezéséről. Amennyiben nincs számvizsgáló bizottság és nincs kijelölt tulajdonostárs, az aktív kamarai tag könyvvizsgáló megbízható a feladatokra a szervezeti és működési szabályzat szerint.

A kötelező és választható könyvvizsgálat feltételei

Az 1-4. pont szerint meghatározott feladatok alapján a társasház gazdasági ellenőrzését segítő személy feladatai közé tartozik a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és az éves elszámolás, valamint a következő évi költségvetési javaslat előzetes vizsgálata és véleményezése. Ha a társasház éves pénzforgalma meghaladja a 20 millió forintot, vagy a közösségben több mint 50 külön tulajdonú lakás van, alapesetben kötelező a gazdasági ellenőrzést segítő személy alkalmazása. Nem kötelező ezt a megbízást vállalni, ha a fentiek nem állnak fenn.

Abban az esetben is lehet könyvvizsgáló a feladat ellátója, ha a közgyűlés ezt a lehetőséget választja, de a jogszabály szerint a megbízás részleteit és a feladatok körét pontosan tisztázni kell a megbízás előtt. A rendelet szerint kötelező a könyvvizsgálat annál az egyéb szervezetnél, amelynek éves bevétele meghaladja a 300 millió forintot az elmúlt két üzleti év átlagában. Ha nem kötelező, az egyéb szervezet dönthet úgy, hogy felülvizsgálatra könyvvizsgálót bíz meg.

A könyvvizsgáló kiválasztása és felelőssége

A könyvvizsgálót a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKK) tagja vagy a Kamara nyilvántartásában bejegyzett könyvvizsgató cég választhatja. A könyvvizsgáló az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, vagy összevont (konszolidált) éves beszámoló valódiságát és szabályszerűségét vizsgálja felül, és kiadja független könyvvizsgálói jelentését. Ebben rögzíti álláspontját arról, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad-e a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint hogy megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak.

Ha a könyvvizsgálatot az egyéb szervezet saját elhatározásából választja, akkor a felelősség és a függetlenségi előírások nem vonatkoznak ugyanúgy, mint a kötelező könyvvizsgálat esetén. A fenntarthatósági jelentések kapcsán a fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízást kap, és a bizonyosság nyújtásáról külön jelentést adhat. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a fenntarthatósági és a pénzügyi beszámoló kötelezettségek részben elkülönülnek, de egyes esetekben ugyanaz a szakértő végezheti mindkét feladatot.

Követelmények és felelősségek a gyakorlatban

A könyvvizsgálónak kötelessége írásban tájékoztatni a közgyűlést, ha tudomására jut olyan tény, amely a társasházt érinti, és a könyvvizsgáló felelőssége (polgári és fegyelmi) ilyen körülmények között megállapítható. A könyvvizsgáló nem garantálja a társasház jövőbeli életképességét vagy a vezetés hatékonyságát; azonban meg kell győződnie arról, hogy a beszámoló a Számviteli törvénynek és a létesítő okiratnak megfelelően készült-e. Ha a megbízó oldalán visszaélés vagy jogsértés gyanúja merül fel, a könyvvizsgálónak haladéktalanul értesítenie kell a megbízót, és szükség esetén összehívást kezdeményezhet a legfőbb szerven.

Az egyéb szervezetek esetében a könyvvizsgálat kötelező lehet a bevételek és a tevékenységek nagyságától függően. A könyvvizsgálat megbízása előtt fontos egyértelműen meghatározni a jogállást, a feladatok körét és azt a jogszabályt vagy belső szabályzatot, amely alapján megkötik a szerződést. A szerződés és a jelentés szövegezése a kamarai előírásokhoz igazodik:

  • könyvvizsgálói jelentés tartalma és a záradék formája
  • mérleg és eredménylevezetés formája a megfelelő naplófőkönyvi kivonatok alapján
  • megbízás időtartamának és felmondásának bejelentési kötelezettségei

Gyakorlati kiválasztási szempontok társasházak számára

Az olvasó példaként tekintse át, hogy a döntéshozatalt segítse a következő lista:

  1. A társasház mérete és vagyonmérlege: bevételek, kiadások és számvizsgáló bizottság feladatai.
  2. A közös képviselő és az intézőbizottság feladatai, valamint a belső szabályzatok (SZMSZ) rendelkezései.
  3. A könyvvizsgáló kijelölésének jogszabályi keretei és a kamarai állásfoglalások relevanciája.
  4. A könyvvizsgálat díjazása és a belső ellenőrzés hatékonysága, a gyors és megbízható visszajelzések érdekében.

Speciális megfontolások civil szervezetek és egyéb szervezetek vonatkozásában

A civil szervezetekre vonatkozó előírások szerint kötelező lehet a könyvvizsgálat azoknál, akiknek az éves bevétele meghaladja a 300 millió forintot az előző két üzleti év átlaga alapján. A szöveg kiemeli: bárki kérhet könyvvizsgálatot, és a megbízás költségeit figyelembe véve érdemes megfontolni a költség-haszon alapon; a könyvvizsgáló célja a cég teljes gazdálkodásának átláthatósága, a jogszerűség és a bevallások pontossága. A könyvvizsgálat során felmerülhetnek adójogi kockázatok és a belső folyamatok fejlesztési javaslatai is.

Gyakorlati következtetések a társasházak számára

Összefoglalva: a társasház közösségének jogi és gyakorlati felelőssége megköveteli a közös képviselő és intézőbizottság gondoskodását a pénzforgalom ellenőrzéséről, a beszámolók elkészítéséről és a közgyűlés elé terjesztett költségvetési tervek véleményezéséről. Amennyiben az SZB vagy tulajdonostárs nincs kijelölve és a SZMSZ ezt lehetővé teszi, aktív kamarai tag könyvvizsgáló is megbízható. A kiválasztásnál fontos a pontos feladatdefiníció és az összhang a jogszabályi előírásokkal, a belső szabályzatokkal és a kamarai állásfoglalásokkal.

Infografika: A társasházi könyvvizsgálat folyamatábrája

tags: #ki #kerhet #konyvvizsgalatot #tarsashaz #eseten

Népszerű bejegyzések: