Az Országgyűlés elnöki posztja: Történelem, feladatok és aktualitások
A Magyar Építész Kamara október 30-án megtartott tisztújító küldöttgyűlésén Tutervai Mátyást választották meg a szervezet új elnökévé.
A szakma egyik meghatározó alakja, aki korábban a kamara alelnökeként dolgozott, Hajnóczi Pétert váltja a poszton.
A döntés új fejezetet nyit a szervezet életében: az új elnök célja, hogy a kamara a jövőben még inkább a tagok aktív szakmai közösségévé, valamint az építészeti kultúra hiteles képviselőjévé váljon.
A tervek szerint év végén költözhet be új rezidenciájába az Országgyűlés elnöke.
Kövér László onnantól gyalog pillanatok alatt beérhet a Parlamentbe, a lakása a Balassi Bálint utcában lesz ugyanis, egy 1898-ban, 99-ben épített neogótikus házban, amit átépítenek és rekonstruálnak is.
Azt régóta tudni lehet már, hogy a házelnök exkluzív helyen kap új lakást, de annak költségeivel kapcsoltban többféle adat is kering.
Az érintett posztban azt írják, hogy Kövér László 2,3 milliárdért kap lakást, de ez ebben a formában nem pontos, a több milliárdos keret az egész épület teljes átalakítására értendő.
A többszintes épületet Steindl Imre tervezte, a cikk szerint a ház neogótikus téglahomlokzata ezért is hasonlít az Országház belső udvaraira.
Eredetileg a parlament tisztviselőinek szolgálati lakásai voltak ott, egészen a második világháborúig.
A tető a háborúban súlyosan megsérült, az ostrom után pedig hamar beépítették a tetőteret, megváltoztatták a homlokzat képét, és később a díszítések nagy részét, köztük a szobrokat eltüntették.
A háború után már bérlakások is voltak a házban, valamint helyet kaptak az Országgyűlési Őrség és az Országgyűlés Hivatalának irodái.
A Steindl-épületet a Fidesz-kormány 2015-ben vonta be a Steindl Imre-programba, ami a Kossuth tér és környékének felújítását célozza.
Több mint 300 millióból kivásárolták a lakókat, majd tavaly elkezdődött a rekonstrukció: teljes szerkezeti átépítéssel egybekötött külső-belső rekonstrukcióról van szó.
Wachsler Tamás, a Steindl-program vezetője a 444-nek elmondta: a homlokzat és a tetőidom visszanyeri eredeti állapotát, restaurálják a homlokzati díszítéseket, visszaépítik a két szoborfülkét, bennük kerámia szobrokkal.
A háború után felhúzott negyedik emeletet lebontották, és a két felső emeletet egybefogó, acélgerendákra ülő sátortetőt alakítottak ki, visszaépítették a hiányzó két oromfalat és a felső, záró attikát - tette hozzá.
Felújítják a teljes elektromos és gépészeti hálózatot, megerősítik a födémet és újraburkolják az udvart.
Az ötszintes épületből Kövér László rezidenciája egy emeletet foglal majd el.
A lentebbi szintekre fogják beköltöztetni az Országgyűlési Őrség teljes állományát: 2400 négyzetméteres területen alakítanak ki öltözőket, tárolókat és szociális blokkokat, valamint 90 embernek irodákat.
Kövér László lakásáról annyit árultak el, hogy egy privát lakóblokkból és egy reprezentatív blokkból áll majd.
Az előbbi egy nagyobbfajta lakás lesz négy hálószobával, nappalival, két fürdőszobával és egy konyha-étkezővel.
A protokolláris vendégfogadó blokkban lesz egy tizenkét személyes tárgyaló, egy könyvtárszoba és egy dolgozószoba.
A Nyugat-Balkánt már több mint 20 éve európai uniós tagsággal kecsegtető, két és fél éve befagyott folyamatot sikerült újraindítani, kiemelten Albániával, Montenegróval és Szerbiával - mutatott rá Kövér László.
A házelnök a magyar uniós elnökség eredményei közül kiemelte a Budapesti nyilatkozat elfogadását, amely az Európai Unió versenyképességének erősítéséről szól, és történelmi léptékű eredményként értékelte Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságát 2025.
Kövér László azt mondta, hogy a Magyar Országgyűlés Hivatalában dolgozók évtizedeken és kormányokon átívelő módon, szakszerű és lojális munkavégzésükkel a magyar közigazgatás legstabilabb intézményévé emelték az intézményt.
Az Országgyűlés elnöke kitért a Parlament kupolacsarnokában kiállított Szent Koronára, és rámutatott, hogy országunkban ezer évig csak az uralkodhatott legitim módon, akit ezzel koronáztak meg, azaz nem a királynak volt koronája, hanem a nemzetet és alkotmányos folytonosságot jogilag is megtestesítő koronának volt királya.
Felidézte, hogy Bibó István államminiszter a Parlament falai között írta segélykiáltását 1956. november 4-én az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és a világ közvéleményéhez.
Ez akkor volt, amikor a Szovjetunió több harckocsival támadt Magyarországra, mint 1939-ben Hitler Lengyelországra, a hivatalos nyugati politika közönyétől kísérten vérbe fojtva antikommunista forradalmunkat és szabadságharcunkat.
Hétfőn megalakult Magyarország új Országgyűlése, az alakuló ülésen Áder János köztársasági elnök bejelentette: azt javasolja, hogy az Országgyűlés Orbán Viktort válassza meg Magyarország miniszterelnökének.
Kövér Lászlót választották az Országgyűlés elnökévé.
2 kormánypárti és 7 ellenzéki pártfrakció, valamint 15 bizottság működik a ciklus során a parlamentben, utóbbiak közül tízet kormánypárti, ötöt ellenzéki elnök vezethet.
Miután a jelenlevők elénekelték a Himnuszt, Áder János köszöntőjében kiemelte: az Országgyűlésről szóló törvény alapján a megválasztott képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.
A háborúellenes országjáró fórum keretében Pápára látogatott Kövér László, az Országgyűlés elnöke, ahol komoly bejelentést tett a választásokkal kapcsolatban.
A Tarczy Lajos iskola aulájában megtartott eseményen dr. Kovács Zoltán jelenlétében bemutatták Veszprém vármegye 4.
Arról is szólnunk kell, kik támogatják mindezt, és kik segítik azt a brüsszeli politikát, amely egyre nagyobb veszélyt jelent hazánkra- jelentette ki a házelnök.
Hozzátette: a közelgő választás minden eddiginél nagyobb tétet hordoz.
A fórumon szóba került Takács Péter kinevezése is a választókerület élére.
Kövér László szerint a döntés egyértelmű volt.
Takács Péter kiváló jelölt, ismeri a körzetet, és élvezi a közösség bizalmát.
Dél-afrikai Parlament - Összetétel | Tagság | Feladatok | Nemzetgyűlés | NCOP
Az Országgyűlés, ahogy várható volt, nagy többséggel Sulyok Tamást választotta meg Magyarország új államfőjévé.
Orbán Viktor közölte: ennek a kötelességüknek úgy tudnak eleget tenni, ha az új elnököt haladéktalanul megválasztják.
"Óriási tapasztalat, tiszteletreméltó tudás és vitathatatlan tekintély" - így jellemezte a kormányfő Sulyok Tamást, hangsúlyozva, hogy az Alkotmánybíróság döntései a legfontosabb kérdésekben szerinte "világos utat mutattak" az elmúlt években, és ezek a döntések a jogászok és az emberek egyetértésével is találkoztak.
A szavazás előtt az Országgyűlésnek el kellett fogadnia Novák Katalin köztársasági elnök lemondását.
Novák Katalin eddigi köztársasági elnök az ellentmondásos kegyelmi döntése miatt kialakult botrány miatt mondott le február 11-én.
Azt egyelőre nem tudni, hogy Trócsányi lesz-e az Alkotmánybíróság új elnöke.
| Megnevezés | Időszak | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Országgyűlés elnöke | 1944. december 21. - 1945. november 29. | Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke |
| Nemzetgyűlés elnöke | 1918. november 16. - 1927. január 28. | Kétkamarás parlament |
| Nemzetgyűlés elnöke | 1945. november 29. - 1947. szeptember 16. | Kétkamarás parlament |
| Országgyűlés elnöke | 1949. november 10. - napjainkig | A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke (1949-1989) |
| Kövér László | 2010. augusztus 6. - | Jelenlegi hivatalban lévő elnök |
Az Országgyűlés elnöke ma az egyik legfontosabb közjogi pozíció; a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői megbízatás idő előtti megszűnése vagy az államfő akadályoztatása esetén.
Az ideiglenes államfői jogkör korlátozott, nem illeti meg például a vétójog, illetve a feloszlatás joga.
A „helyettesítés” idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja.
Ilyen csak egyszer fordult elő; 1989. október 23. és 1990. augusztus 3. között.
tags: #ki #lett #az #uj #haz #elnok