Kiskundorozsma Vasútállomás Helyszínrajz és Történet

Kiskundorozsma egykor önálló község Csongrád-Csanád vármegyében, 1973 óta Szeged városrésze. Szeged közigazgatási területének északnyugati részén helyezkedik el, lakott területét ma nyugat felől az M5-ös, észak felől az M43-as autópálya, kelet felől az 5-ös és az 502-es főút, dél felől pedig az 55-ös főút határolja.

Kiskundorozsma vasútállomás (19. Valamikor ősrégi halásztanya volt. Az ősbirtokos Durusma család bencés monostort alapított itt, amely egyben nemzetségi monostoruk is volt. 1478-ban már kőből épült temploma volt, ezt azonban a törökök lerombolták. 1719-ben ismét betelepítették, főként jász családokkal.

II. József magyar király 1783-1784-ben készített katonai felvételi lapjain Kiskundorozsma Üllés területén lévő legelőkön nagyszámú pásztorszállás és csordakút szerepel. Az ekkor készült népesség-összeírás során egyúttal 230 külterületi házat számláltak össze, ami a tanyavilág megjelenését mutatja. A feljegyzések szerint a zab és árpa termesztés és legeltetés volt a vidék jellemzője. A városi tanács 1853-ban tárgyalta a közlegelők felosztásának lehetőségét, ám ekkoriban még hatalmas gulyákat hizlaltak a legelők. 1854-ig a helyi elöljáróság tiltani igyekezett a tanyákon a tartós kinnlakást: 25 pálcaütést helyezett kilátásba, rendelkezett hogy a talált szőlőket pusztítsák el, és a sertéseket hajtsák el. Végül 1856-ban a Seregélyes dűlőben egy átalakított csőszházban kezdte meg működését az első kiskundorozsmai külterületi iskola.

Kiskundorozsma 1876-ig a Kiskunság része volt, akkor csatolták Csongrád vármegyéhez, elszakítva ezzel a Kiskunságnak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolt többi részétől. 1881-ben készült el "Dorozsma nagyközség Csongrád megyében" címmel a 90 szelvényből álló kataszteri térkép. A tulajdonviszonyok végleges rendezéséhez a korábbi közlegelők és közterületek felosztása 1898-99-ben valósult meg. Ekkor sok tanya körül törpebirtokok alakultak, míg a módosabbak a személyes jussok felvásárlásával nagybirtokokat alakítottak. Vita esetén sorshúzással döntöttek. Az 1920-as évektől a nagybirtokok húzóágazata a szőlőtermesztés és borkészítés lett. A Wolf birtok és Bohn-szőlőgazdaság szőlőnemesítésben országos rangot szereztek, külföldi megrendeléseket is teljesítettek.

1945-ben 106 kiskundorozsmai család költözött a Baranya vármegyei Mágocsra az akkor kitelepített németek házaiba. 1950-ig járási székhely volt, amikor a közeli Szeged vette át a szerepét. A települést végül 1973-ban Szegedhez csatolták.

Az első szélmalom 1801-ben épült egy dombra, hogy a szél könnyebben meghajthassa vitorláit. A tanyavilágban a szétszórtan élő emberek szívesen gyűltek össze a malomban, hogy eszmét és híreket cseréljenek egymással. Sokszor a leányválasztás is a malomban történt. 1905-ben már 23 szélmalom állt Kiskundorozsmán. A legtovább kitartó és ma is látható malmot Czékus Andor építette 1821-ben. 1966. november 25-én kisajátították, a tervbe vett felújítás, tatarozás halasztódott, míg végül egy csapadékos reggelen a szélmalom összeroskadt, s Dorozsma utolsó szélmalma is elpusztult. Az Országos Műemléki Felügyelőség úgy határozott, az épületet eredeti anyagok felhasználásával renoválja. Az újjáépítés 1972 őszén kezdődött. A malom egyes elemei felcímkézve egy melléképületben várták, hogy összeillesszék őket. 2005. június 9-én reggel a folyamatos esőzések hatására ismét elpusztult a malom. A malom falának északi oldalán több négyzetméteres faldarab leomlott. 2006 augusztusában megkezdődött az újjáépítés a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megrendelésére. A munkálatok 2006. december 18-ra elkészültek és a felújított malomépület átadása december 20-án, ünnepélyes keretek között megtörtént.

A Kiskundorozsma Vasútállomás Története

Kiskundorozsma vasútállomás egy Csongrád-Csanád vármegyei vasútállomás, Szeged közigazgatási területén, a MÁV üzemeltetésében. Elhelyezkedése é. sz. 46° 16′ 17″, k. h. 20° 05′ 27″. Koordináták: é. sz. 46° 16′ 17″, k. h. 20° 05′ 27″.

A vasútállomás története nehezen indult. A vasútépítők eredetileg nem ezen a nyomvonalon képzelték el a vasútvonal megépítését, hanem Dorozsmához jóval közelebb, a település mai belterületén. Amikor azonban javaslatukat a város lakossága elé tárták, annak éles elutasításával kellett szembesülniük. A város ellenállását a szekeres fuvarozásból élő tehetős helyi családok fűtötték. A tiltakozás láttán a vasút tervezői újragondolták a vasút nyomvonalát; Dorozsma kihagyásával, egyenesen Szeged felé vezették tovább a vasutat. A település közigazgatási területét nem is érintő vasútvonal Dorozsma vasútállomása nélkül, 1854-ben nyílt meg.

A következő évtizedben Dorozsma polgárai egyre vasútpártibbá váltak, 1887-ben kezdeményezték a saját vasútállomás létesítését a vasút igazgatóságánál. A vasútállomás kialakításához szükséges földterületet Szeged város külterületén, a Dorozsma és Szeged közötti országút mellett vásárolták meg. A Szeged és Kiskundorozsma közötti terület s következő évtizedekben egyre gyorsuló fejlődésnek indult. Az országút mellett egymás után épültek a különböző vasúti csatlakozást igénylő telepek. A disznóhizlaló és a gyárak vasúti kiszolgálására épült a Kiskundorozsma állomás szeged felőli végén létesült vontatóvágány, az ún. Szállásvágány.

A magyar vasút történetének egyik, vasútállomás történetének pedig legsúlyosabb balesete történt 1907. A második világháború utáni korszak az állomás történetének legforgalmasabb időszaka volt. A Szállásvágány mellett egyre újabb ipari létesítményeket (gabonatároló, ládagyár) húztak fel, ami önmagában is megnövelte az állomás teljesítményét. 1969-ben magán az állomáson 6000 teherkocsit rakodtak ki, további 13800 tehervagonnyi forgalom a Szállásvágányon keresztül bonyolódott. Az 1970-es években az állomás keleti oldalán épült fel a DÉLÉP óriási méretű házgyára, amelyhez újabb iparvágány-kiágazást építettek, ezúttal az állomás kezdőponti végéből kiágazva. A DÉLÉP-iparvágány kiszolgálásához új kihúzóvágányokat is építettek a Szatymaz felé eső oldalon.

A rendszerváltás idején az állomás forgalma jelentősen csökkent és át is alakult. A DÉLÉP az 1980-as évek végén tönkrement, a házgyárhoz vezető iparvágány teherforgalma csaknem teljesen elenyészett. Szintén erősen visszaesett a Szállásvágány forgalma, miután az ott működő vállalatok átalakultak, illetve megszűntek. 1992-ben született döntés arról, hogy Szegedről Kiskundorozsmára költöztetik a balkáni tranziforgalmat fogadó RO-LA terminált. Az elbontott rakodóvágányok helyén 1993 nyarára megépült a kamionterminál és annak villamosított iparvágánya. A létesítményt 1993. augusztus 3-án nyitotta meg Schamschula György.

2025 és 2030 között a vasútállomás személy- és teherforgalmi szerepköre is átalakul majd. Az átépítéssel jelentősen megerősíteni tervezik Kiskundorozsma elővárosi forgalomban betöltött szerepkörét. Az áruforgalomban betöltött szerepkör nagyon jelentősen megerősödik majd, Kiskundorozsma a Dél-Alföld legjelentősebb forgalmú állomásainak egyikévé válik majd. Jelentősen bővíteni tervezik a rakodóvágányi kapacitásokat a létesülő szegedi autógyár számára is.

Vasúti térkép Kiskundorozsma környékéről

Így közlekedett a vonatpótló Szeged és Kiskundorozsma között ☹️

Közlekedés Kiskundorozsma Vasútállomás Megállóhoz

A Kiskundorozsma Vasútállomás megállóhoz tömegközlekedéssel is könnyen el lehet jutni. Az alábbi autóbusz és vasútvonalak érintik a megállót:

Autóbusz vonalak:

36, Kiskundorozsma
67, Mars Tér - Szőreg
75, Kiskundorozsma
7F, Kiskundorozsma, Sziksósfürdő
67Y, Mars Tér - Sziksósfürdő
71, Szegedi Ipari Logisztikai Központ / Mars tér / Marostő, Katalin utca
72, Szegedi Ipari Logisztikai Központ / Mars tér / Marostő, Erdélyi tér
72A, ELI lézerközpont / Mars tér / Marostő, Erdélyi tér
79H, Mars tér / Fehértói halgazdaság
90H, Lugas utca / Szegedi Ipari Logisztikai Központ

Vasút vonalak:

1 (Hódmezővásárhely Vasútállomás)

A legközelebbi autóbusz megálló a "Kiskundorozsma Vasútállomás", mindössze 2 perc sétára található. A legközelebbi villamos megálló a "Fonógyári Út", ami 5 perc sétányira van.

A menetrendek frissülnek, ezért javasolt az aktuális információkat a Moovit alkalmazásban ellenőrizni.

Tömegközlekedési térkép Szegedről Kiskundorozsmára

Koordináták: é. sz. 46° 16′ 30″, k. h. 20° 03′ 46″

Koordináták: 46.275000°N 20.062778°E