Hollandiai lakásbérlés: útmutató a bérleti díjakról és a piacról
Hollandiában a bérlemények iránti nagy kereslet miatt a bérleti díjak magasak, és a rendelkezésre álló lakások száma viszonylag alacsony.
A lakhatási árak jelentősen eltérhetnek a méret, elhelyezkedés, minőség, kor és feltételek (bútorozott, részben bútorozott, bútorozatlan, rezsi költségekkel vagy anélkül, parkolóval, közös használatú létesítményekkel stb.) alapján.
A bérleti díjat minden hónap első napján előre kell fizetni, a bérleti szerződések általában legalább 12 hónapra szólnak, egy vagy kéthavi előleg vagy kaució szükséges, és a bérleti díjat a következő hónap első napja előtt kell megfizetni.
A bérleti szerződés felmondása általában a bérlő részéről egy hónapos írásos értesítést, a bérbeadó részéről pedig három hónapos írásos értesítést igényel.
Gyakori, hogy a rezsi költségek nem szerepelnek a bérleti díjban (ezt gyakran „kale huur” vagy „exclusief”-ként említik).
A bérlő általában felelős a helyi adókért is, mint például a szemét és a szennyvíz adója.
Ha az ingatlanügynök a bérbeadó részéről dolgozik, a bérbeadó fizeti a közvetítési költségeket.
Egyvagy kéthavi kaució is gyakori a bérlő részéről.
Hollandia mérete fele sincs a magyarországinak, de népessége meghaladja a 17 milliót.
Ráadásul a területe jó része a tengerszint alatt fekszik, amit komoly gátrendszer véd az áradástól, aminek fenntartási költségei igen magasak.
Folyamatosan próbálnak területeket nyerni a beltengerek lecsapolásával, és feltöltésével, de ez sem olcsó mulatság.
Ezek a területek végképp alkalmatlanok magas épületek és pincék kialakítására, ezért is elterjedt az 1-3 szintes sorházak építése országszerte.
A kicsit stabilabb talajjal rendelkező részeken már a magasabb társasházak is megtalálhatók, de ezeket jellemző módon a szociálisan rászorultak veszik inkább igénybe, olyan panel-lakótelep jelleget öltenek egy idő után.
A frissen érkezőknek önálló lakást bérelni szinte lehetetlen.
Akinek pályázati úton elnyert állása van, vagy akit speciális tudása miatt a munkaadója csábít az országba, annak általában a helyiek segítenek az elszállásolásban is.
Az átlagembernek csak akkor van ilyen szerencséje, ha a magyar munkaközvetítő olyan feltételekkel szerez neki munkát, hogy a szállást is biztosítja.
Néha lehet látni szobabérletet kínáló magyarok hirdetéseit, akik bérlőtársat keresnek.
Talán még ez a legjárhatóbb út, mert gyors, kevés adminisztrációval jár, és olcsó.
Hátránya a közös konyha-WC-fürdő használat, és az ismeretlenekkel való szűkös együttélés, ami érthető módon sokakat elriaszt.
Nagyon kevés a közvetlenül magánszemélytől kibérelhető lakás, emiatt a bérleti díjak magasak és a bérlő-jelölteket nagyon megválogatják.
Bérbeadással bajlódni nem szeretnek a hollandok, inkább a közvetítő irodát bízzák meg.
Ilyenkor az ügynök szűri a jelentkezőket, ő gyűjti be a szükséges iratokat, mutatja be a lakást az érdeklődőknek, s nála történik meg a felek bemutatása egymásnak, végül a szerződéskötés is.
Mindkét felet vastagon megsarcolják, a bérlőktől nem ritkán egy havi bérleti díjnak megfelelő közvetítői díjat kérnek, sőt már olyat is láttam, hogy ezen felül kértek még szerződés-írási, kiszállási és leltárkészítési díjat is.
Viszont a bérleti idő alatt tovább már nem foglalkoznak az üggyel, ha baj van, vagy elromlik valami, azt már a felek egymás között intézzék el.
Ez egy hatalmas változás, ami 2024-ben hatályba lépett, és a bérleti piacot alaposan átrendezi.
A lakásszövetkezetek (woningcorporaties) uralják a bérlakás-piac tekintélyes részét, ezek amolyan félig önkormányzati, félig magán cégek, amelyek működését államilag szabályozzák.
A szociális bérlakások havi díja 2025-ben max. €879,66 alatti (ez a törvényileg meghatározott szociális bérleti szint).
A középső szinten (az új Wet Betaalbare Huur alapján) a bérleti díj legfeljebb kb. €1.157/hó lehet.
A beiratkozás után a szociális lakásokra a várakozási idő éveig, sőt tízévekig terjedhet.
Nagyvárosaokban, pl. Amsterdam-ben, Utrecht-ben a várakozási idő 8-13 év sem ritkaság - a 2021-es nationwide átlagos várakozási idő már 13 év volt!
Ez alatt gyűjti a jelentkező a pontjait, ami szinte csak az eltelt idő alapján növekszik.
Amikor sorra kerül, akkor maximum 2-szer utasíthatja el a felkínált lakást, a 3. után visszakerül a lista végére.
Az így „kiutalt” lakások minősége terültenként és szerencsétől függően változhat.
Egy dolog biztos, hogy nem jár padlóburkolat a lakáshoz.
Az országban a lakásoknak majdnem a fele bérlakás.
Sok ember a fiatal korában kibérelt lakásban lakik élete végéig, nem jellemző a költözködés, s érdekes módon sokan elégedettek a bérlési formával.
A lakásszövetkezetek időnként felkínálják a bérelt lakás megvásárlását, de a hollandok kényelmesebbnek tartják azt, hogy ha baj van, akkor mindent a bérbeadó cég intéz.
A sorházi átlag a 2-3 hálószobás, kétszintes lakás.
A családi házhoz szokott magyarnak kissé szűkös (2-szer 35-45 nm-es sokszor a 3. hálószobába épp csak a franciaágy fér be), de egy lakótelepről érkezőnek semmi szokatlan nincs benne.
A lépcsők bosszantóan szűkösek, emiatt a helyi költöztető cégek sokszor az ablakon keresztül, liftes kocsikkal tudják csak az emeltre feljuttatni a bútorokat, amit a tervező-mérnökök a kicsi nyitható ablakrésszel igyekeztek megnehezíteni.
Emiatt egyébként a külső ablak megpucolás önálló üzletággá nőtte ki magát.
Mind a magán-, mind a szövetkezeti lakások bérleti díját évente egyszer, általában július 1-én szokták emelni.
Lakásbérléshez szükséges dokumentumok és feltételek
Egy önálló lakás kibérléséhez először is regisztrálnod kell magad az ingatlanközvetítő irodánál, majd hónapokra visszamenő jövedelem-igazolással, az előző bérbeadó által (ha volt) kiállított bérbeadó-nyilatkozattal, az önkormányzattól származó regisztrálási kivonattal kell az alkalmasságodat bizonygatni.
A szerződések - 2024 július 1. óta - főszabály szerint határozatlan idejűek!
A korábbi 6 hónapos „tijdelijke” (ideiglenes) szerződések jóformán teljesen eltűntek a törvény hatályba lépésével (a Wet vaste huurcontracten alapján).
Néhány kivétel van.
A szabadpiaci lakásbérlők továbbra is biztosak lehetnek abban, hogy a bérbeadók nem emelhetnek korlátlanul.
2021. május 1. óta van érvényben Hollandiában a szabad szektorban a bérleti díj növelésének maximálása.
Ezeket a szabályokat Henk Nijboer, az akkori Tweede Kamer egyik képviselője kezdeményezte.
A törvényt a napokban ismét további 5 évvel meghosszabbították.
A meghosszabbítás 2029. május 1-ig érvényes.
A mostani körben a Tweede Kamer 2024.
A megengedett maximális lakbéremelés mértékénél az előző naptári évet kell megvizsgálni.
A 2022 decembere és 2023 decembere közötti időszakban a kollektív tárgyalások alapján kialkudott átlagos bérfejlesztés 5,8 százalék volt.
Az infláció ugyanebben az időszakban átlagosan 4,5 százalék volt.
Az idei lakbéremelésnél tehát az infláció százalékos arányát veszik iránymutatásnak (mivel ez az alacsonyabb), plusz további 1 százalékot.
Miután az ukrajnai háború miatt az infláció az egekbe szökött, a képviselőház (Tweede Kamer) támogatta a kormány azon javaslatát, hogy a kollektív szerződéses munkavállalók béremelkedésének mértékét is vegyék figyelembe.
Azóta a kettő közül azt a százalékot nézik, amelyik alacsonyabb és egy százalékot hozzáadva állapítják meg a maximálisan megengedett emelési mértéket.
A GroenLinks-PvdA, az NSC és a ChristenUnie ragaszkodik a jelenlegi rendszerhez, vagyis hogy „a kettő közül az alacsonyabbhoz” kötik a lakbéremelést.
Peter de Groot (VVD) támogatja De Jonge miniszter javaslatát.
Barry Madlener (PVV) pedig azt javasolta, hogy csak az inflációt vizsgálják, mint Nijboer törvényében, de azt ne növeljék egy százalékponttal.
Habtamu de Hoop (GroenLinks-PvdA) szintén egyetértett ezzel, viszont aggódott, hogy időben sikerül-e megegyezni a hosszabbításban, mielőtt a jelenlegi törvény hatálya lejár.
Az Eerste Kamer április 23-án fog szavazni.
2024. január 1-től a szabadpiacon megengedett éves bérleti díjemelés legfeljebb 5,5% lesz.
Ez 4,5% infláció + 1 százalékpont.
A maximum a lakóhajók kikötőhelyeire is érvényes lesz.
A szabályozott (szociális) ingatlanok bérleti díjainak 2024.
A szabadpiaci szegmensben a munkabérek növekedése illetve az infláció közül az alacsonyabbiknak a mértéke a meghatározó a maximális lakásbérleti díjak emelkedésénél.
A bérbeadók 1%-ot adhatnak hozzá az alacsonyabbik értékhez.
Az inflációs ráta 2022 decembere és 2023 decembere között 4,5% volt.
A kollektív szerződéses munkabérek (cao-lonen) alakulása 2022 decembere és 2023 decembere között 5,8% volt.
Annál az időpontnál fogva, hogy az év melyik hónapjától szembesülnek a szabadpiaci szektor bérlői az éves bérleti díj emelkedésével, az általában a bérleti szerződés kezdő dátumától függ.
Az engedélyezett 5,5%-os lakbéremelés 2024. január 1-től 2024. május 1-ig érvényes.
2024. május 1-én elvileg lejárna a lakbéremelések felső határát szabályozó törvény.
Hugo de Jonge miniszter azonban jelenleg egy olyan törvényjavaslaton dolgozik, amely megvédené a szabadpiaci szektor bérlőit a május 1. utáni magas bérleti díjemelésektől.
A szabadpiaci bérlői 2024. május 1.
A magánszektorban a bérleti díjak emelkedését korlátozó törvényt 2027. május 1-ig meg kell hosszabbítani.
Erről De Jonge ügyvezető lakásügyi miniszter írt a Tweede Kamernek.
A törvény, amely a PvdA parlamenti képviselője, Nijboer kezdeményezésére született, 2021 májusa óta van hatályban.
Ez egy ideiglenes intézkedés, amely 2024. május 1-én hatályát vesztené.
De Jonge szerint egy friss felmérés azt mutatja, hogy a bérlők védelmére továbbra is szükség van.
Sok bérbeadó ennek ellenére 2021-ben és 2022-ben számos bérbeadó a törvényes határérték fölé emelte a bérleti díjat.
Ez nem vezetett több eljáráshoz a bérleti bizottság előtt.
Az egyik magyarázat az lehet, hogy a bérlők kevéssé ismerik a törvényt - írja a miniszter a levélben.
De Jonge 2027-ig szeretné meghosszabbítani a törvényt.
Addigra hatályba kell lépnie az úgynevezett „közepes bérleti díjat” szabályozó új törvénynek.
A holland kormány múlt pénteki bukása miatt kérdéses, hogy megtörténik-e a hosszabbítás.
A szabadpiaci lakásoknál 2023-tól a bérleti díjemeléseknek a munkabér-emelkedések szintjén kell alapulniuk az infláció helyett.
A jelenlegi törvény nem veszi kellőképpen figyelembe a jelenlegi magas inflációt.
De Jonge szerint jelenleg bár a munkabérek is meredeken emelkednek, de legalább a lakbérek drágulásának mértéke összhangban lesz ezzel.
Az új rendszer 2023-ban lép életbe.
A fent említett változás a szabadpiaci szektorban bérelt lakásokra vonatkozik, havi 763,00 eurótól.
Korábban a miniszter már döntött róla, hogy a szociális lakások esetében a jövő évi bérek alakulását teszi meghatározóvá a lakásbérleti díjak emelése vonatkozásában.
Ezen lakások esetében a bérleti díjakat azonban leghamarabb 2023.
A bérleti díjak emelkedése és a jogszabályok
A szabadpiaci lakásbérlők továbbra is biztosak lehetnek abban, hogy a bérbeadók nem emelhetnek korlátlanul.
2021. május 1. óta van érvényben Hollandiában a szabad szektorban a bérleti díj növelésének maximálása.
Ezeket a szabályokat Henk Nijboer, az akkori Tweede Kamer egyik képviselője kezdeményezte.
A törvényt a napokban ismét további 5 évvel meghosszabbították.
A meghosszabbítás 2029. május 1-ig érvényes.
A mostani körben a Tweede Kamer 2024.
A megengedett maximális lakbéremelés mértékénél az előző naptári évet kell megvizsgálni.
A 2022 decembere és 2023 decembere közötti időszakban a kollektív tárgyalások alapján kialkudott átlagos bérfejlesztés 5,8 százalék volt.
Az infláció ugyanebben az időszakban átlagosan 4,5 százalék volt.
Az idei lakbéremelésnél tehát az infláció százalékos arányát veszik iránymutatásnak (mivel ez az alacsonyabb), plusz további 1 százalékot.
Miután az ukrajnai háború miatt az infláció az egekbe szökött, a képviselőház (Tweede Kamer) támogatta a kormány azon javaslatát, hogy a kollektív szerződéses munkavállalók béremelkedésének mértékét is vegyék figyelembe.
Azóta a kettő közül azt a százalékot nézik, amelyik alacsonyabb és egy százalékot hozzáadva állapítják meg a maximálisan megengedett emelési mértéket.
A GroenLinks-PvdA, az NSC és a ChristenUnie ragaszkodik a jelenlegi rendszerhez, vagyis hogy „a kettő közül az alacsonyabbhoz” kötik a lakbéremelést.
Peter de Groot (VVD) támogatja De Jonge miniszter javaslatát.
Barry Madlener (PVV) pedig azt javasolta, hogy csak az inflációt vizsgálják, mint Nijboer törvényében, de azt ne növeljék egy százalékponttal.
Habtamu de Hoop (GroenLinks-PvdA) szintén egyetértett ezzel, viszont aggódott, hogy időben sikerül-e megegyezni a hosszabbításban, mielőtt a jelenlegi törvény hatálya lejár.
Az Eerste Kamer április 23-án fog szavazni.
2024. január 1-től a szabadpiacon megengedett éves bérleti díjemelés legfeljebb 5,5% lesz.
Ez 4,5% infláció + 1 százalékpont.
A maximum a lakóhajók kikötőhelyeire is érvényes lesz.
A szabályozott (szociális) ingatlanok bérleti díjainak 2024.
A szabadpiaci szegmensben a munkabérek növekedése illetve az infláció közül az alacsonyabbiknak a mértéke a meghatározó a maximális lakásbérleti díjak emelkedésénél.
A bérbeadók 1%-ot adhatnak hozzá az alacsonyabbik értékhez.
Az inflációs ráta 2022 decembere és 2023 decembere között 4,5% volt.
A kollektív szerződéses munkabérek (cao-lonen) alakulása 2022 decembere és 2023 decembere között 5,8% volt.
Annál az időpontnál fogva, hogy az év melyik hónapjától szembesülnek a szabadpiaci szektor bérlői az éves bérleti díj emelkedésével, az általában a bérleti szerződés kezdő dátumától függ.
Az engedélyezett 5,5%-os lakbéremelés 2024. január 1-től 2024. május 1-ig érvényes.
2024. május 1-én elvileg lejárna a lakbéremelések felső határát szabályozó törvény.
Hugo de Jonge miniszter azonban jelenleg egy olyan törvényjavaslaton dolgozik, amely megvédené a szabadpiaci szektor bérlőit a május 1. utáni magas bérleti díjemelésektől.
A szabadpiaci bérlői 2024. május 1.
A magánszektorban a bérleti díjak emelkedését korlátozó törvényt 2027. május 1-ig meg kell hosszabbítani.
Erről De Jonge ügyvezető lakásügyi miniszter írt a Tweede Kamernek.
A törvény, amely a PvdA parlamenti képviselője, Nijboer kezdeményezésére született, 2021 májusa óta van hatályban.
Ez egy ideiglenes intézkedés, amely 2024. május 1-én hatályát vesztené.
De Jonge szerint egy friss felmérés azt mutatja, hogy a bérlők védelmére továbbra is szükség van.
Sok bérbeadó ennek ellenére 2021-ben és 2022-ben számos bérbeadó a törvényes határérték fölé emelte a bérleti díjat.
Ez nem vezetett több eljáráshoz a bérleti bizottság előtt.
Az egyik magyarázat az lehet, hogy a bérlők kevéssé ismerik a törvényt - írja a miniszter a levélben.
De Jonge 2027-ig szeretné meghosszabbítani a törvényt.
Addigra hatályba kell lépnie az úgynevezett „közepes bérleti díjat” szabályozó új törvénynek.
A holland kormány múlt pénteki bukása miatt kérdéses, hogy megtörténik-e a hosszabbítás.
A szabadpiaci lakásoknál 2023-tól a bérleti díjemeléseknek a munkabér-emelkedések szintjén kell alapulniuk az infláció helyett.
A jelenlegi törvény nem veszi kellőképpen figyelembe a jelenlegi magas inflációt.
De Jonge szerint jelenleg bár a munkabérek is meredeken emelkednek, de legalább a lakbérek drágulásának mértéke összhangban lesz ezzel.
Az új rendszer 2023-ban lép életbe.
A fent említett változás a szabadpiaci szektorban bérelt lakásokra vonatkozik, havi 763,00 eurótól.
Korábban a miniszter már döntött róla, hogy a szociális lakások esetében a jövő évi bérek alakulását teszi meghatározóvá a lakásbérleti díjak emelése vonatkozásában.
Ezen lakások esetében a bérleti díjakat azonban leghamarabb 2023.
A bérleti díjakról szóló törvény (Tenant Fees Act/Bill vagy más néven, a Tenant Fees Ban 2019. június 1-től életbe lépett Angliában.
Az új törvény szabályozza, hogy milyen díjakat számolhat fel a bérlőnek az ingatlan tulajdonosa vagy az ő nevében eljáró ingatlanügynökség.
Az új törvény a következő szerződéstípusokat érinti: Assured Shorthold Tenancy (AST), Student lettings (oktatási intézmények által biztosított ingatlan), Licence (pl: albérlő (lodger) esetén, amikor a tulajdonos abban az ingatlanban ad ki szobát, amiben ő maga is lakik).
A korábbi helyzettől eltérően sok olyan díj nem számolható fel 2019. június 1-től, amit korábban még kértek a bérlőktől.
Korábban (ügynökségtől függően) számos különböző díjjal kellett a bérlőknek számolniuk.
2019. június 1-től azonban a fenti díjak nagy részét nem kérhetik a bérlőktől a bérbeadók, s a felszámolható díjak mértéke is szabályozva van.
Ki(k)re vonatkozik az új törvény?
Az új törvény vonatkozik az ügynökségekre, az ingatlanok tulajdonosaira (landlord-ok) és minden egyéb személyre és cégre (pl: referenciáló cégekre), aki bérlőkkel foglalkozik.
Az új törvény a 2019. június 1-jén vagy azt követően kötött lakásbérleti szerződésekre vonatkozik függetlenül attól, hogy a bérlő teljes ingatlant vagy csak szobát bérel.
Az új szabályozás ugyanúgy érvényes az ingatlantulajdonosokra és az ingatlanügynökségekre is.
A 2019. június 1. előtt kötött lakásbérleti szerződések esetén a szerződésben foglalt díjakat továbbra is fizetnie kell a bérlőnek, de csakis 2020. május 31-ig.
2020. június 1-től már a 2019. június 1.
Kizárólag az Assured Shorthold Tenancy Agreement-tel, licence-szel rendelkezőkre, albérlőkre (lodger) és a diákszállásokon lakókra vonatkozik.
A "Company let" és a "Non-Assured Tenancy" kivételt képeznek az új törvény hatálya alól.
Milyen díjakat NEM számolhatnak fel az ügynökségek/ingatlantulajdonosok a 2019. június 1-től kötött szerződések esetén?
Bizonyos díjak felszámolása továbbra is engedélyezett, de az új törvény korlátozza ezek összegét 2019. június 1-től.
A következőkről van szó: Foglaló (holding deposit) - maximum 1 hét lakbérnek megfelelő összeg.
Amennyiben a bérlés megvalósul, a foglalót a szerződés aláírását követő 7 napon belül vissza kell fizetni a bérlő számára, amennyiben a foglaló összege nem került beszámításra a bérleti szerződés megkötésekor fizetendő lakbérbe (pl: első havi bérleti díj) vagy a depozitba.
Bérleti díj - Tilos a bérleti díjak megemelése a kezdeti időszakra, majd azt követő csökkentése.
Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy megakadályozzák, hogy a bérbeadók íly módon próbálják az új törvény bevezetése által kieső bevételüket pótolni.
A lakbérnek a bérlés teljes ideje alatt egyenletesnek kell lennie.
Depozit - maximum 5 heti lakbérnek megfelelő összegű depozit kérhető ha a lakbér összege nem haladja meg az £50,000/év összeget.
Az évi £50000 rentet meghaladó bérleti díjak esetén maximum 6 heti lakbérnek megfelelő összegű depozit kérhető a bérlőtől.
A 2019. június 1. előtt kötött szerződések esetén előfordulhat, hogy a bérlőtől a most engedélyezett 5 hét lakbér árának megfelelő összegnél többet kértek depozitként.
Ebben az esetben a szerződés megújításakor (amennyiben az újabb határozott időre szól) vissza kell téríteni a bérlő részére az 5 hét lakbér összegén felül eső részt.
Ez a szabály nem vonatkozik a periódikus lakásbérleti szerződésekre.
A bérbeadónak továbbra is lehetősége van a következőkre: károkozás esetén a depozitból igényelni az okozott kár összegét vagy bírósági úton követelheti a kár megtérítését.
Lakbértartozás esetén késedelmi díjat számolhat fel a tulajdonos vagy az ő nevében eljáró ügynökség, ha a lakbér már legalább 14 napja esedékes.
A késedelmi díj mértéke törvényileg szabályozott.
Az elmaradt lakbérrel kapcsolatos felszólító levelekért viszont nem számolhat fel díjat a bérbeadó/ügynökség.
Az ingatlan kulcsainak elvesztése esetén a kulcsok cseréjét a bérlő köteles megtéríteni.
Bérléssel kapcsolatos változások díjai
Míg a bérleti jog átruházásával vagy visszavonásával kapcsolatos legtöbb költség tilos, a bérbeadók és ügynökök továbbra is kérhetnek kisebb összegeket a bérlőtől, ha a bérlő személyi változtatást kér (bérlőcsere) - ebben az esetben maximum £50-ot számolhat fel a bérbeadó.
Ennél magasabb összeg felszámolása csak akkor lehetséges, ha a bérbeadó számlával tudja igazolni, hogy ennél magasabb költsége keletkezett a személyi változtatás eredményeként.
Vagy a bérlő szeretné hamarabb megszüntetni a bérlést (és a bérbeadó beleegyezik ebbe).
Ebben az esetben a bérbeadó vagy az ügynökség a felmerült veszteséggel egyenértékű díjat számíthat fel.
Mivel a kieső időszakot nem lehet egyértelműen meghatározni előre, nagy valószínűséggel sok tulajdonos és ügynökség valószínűleg rendszeresen el fogja utasítani a bérlők azon kérését, hogy hamarabb megszakíthassák a bérlést, mint az a szerződésben meg van határozva.
A bérleti szerződés részeként a bérbeadó és/vagy a bérlő kérhet a bérlőtől bizonyos, harmadik fél számára történő díjak fizetését.
Egyes díjak megfizetését csak a tulajdonos kérheti, míg más költségeket mind a tulajdonos, mind pedig az ügynökség kérheti.
Mind az ügynökség, mind a tulajdonos kérheti a bérlőtől, hogy fizesse a következőket: TV license díja, amennyiben a szerződésbe bele van foglalva, hogy ennek fizetése a bérlő kötelessége.
Council Tax összege, amennyiben a szerződésbe bele van foglalva, hogy ennek fizetése a bérlő kötelessége.
Kizárólag a bérelt ingatlan tulajdonosa kérheti, hogy a szerződésben foglaltak szerint a bérlő egy bizonyos szolgáltatónak fizesse a közüzemi díjakat.
Egy bizonyos szolgáltatónak fizesse a hírközlési szolgáltatást (pl: telefon, internet, kábel TV/Sky TV).
Szankciók a törvény megsértése esetén
Amennyiben a tulajdonos vagy az ügynökség bármilyen olyan díjat számol fel a bérlő(k)nek, mely az új törvény alapján tilos, a bérlő bírósági úton kérheti a helytelenül kért összeg visszatérzését.
A legközelebbi Trading Standard címét a IDE KATTINTVA lehet megtalálni.
A tulajdonos vagy ügynökség kamattal sújtható a jogosulatlanul átvett összeg átvételének napjától számítva.
A Trading Standard büntetést szabhat ki.
Első esetben £5000 büntetés szabható ki, míg további esetek elkövetése már bűncselekménynek minősül és akár £30,000 megfizetésére is kötelezhető a tulajdonos vagy az ügynökség, valamint akár el is tiltható a bérbeadástól és ingatlankezeléstől.
Jogosulatlan díj beszedése esetén nem adható a bérlő számára Section 21 amíg az ügynökség vagy a tulajdonos vissza nem fizeti a bérlőnek a helytelenül beszedett díjat, vagy a bérlő engedélyével beszámítja azt a lakbér vagy a depozit összegébe.
Lehet a bérlőkre nézve negatív hatása ennek a törvénynek?
Biztosat még nem tudunk, de előfordulhat, hogy igen.
Eddig két dolog került szóba, mint lehetséges következmény:
Előfordulhat, hogy az ügynökségek az ingatlanok tulajdonosaira próbálják hárítani a Tenant Fees Ban által kiesett keresetüket, s a tulajdonosok felemelik a bérleti díjak összegét, hogy a megnövekedett kiadásuk teljes egészét vagy egy részét visszakapják.
Ennek már most (pár héttel a törvény életbelépését követően) több jele mutatkozik, ugyanis, több ügynökség 2019. június 1-től a landlordnak számolja fel a korábban bérlők által fizetettt díjakat, pl: referenciálás, check-out díja, stb. s emelett megemeli a landlord által az ügynökségnek fizetett díj összegét.
A bérbeadók pedig nagy valószínűséggel a lakbér árának megemelésével fognak erre reagálni.
Több ügynökség már kilátásba helyezte, hogy mivel nem kérhetnek pénzt a referenciálásért (beleértve, a kiköltözni készülő lakóknak adott referenciát - melyért több ügynökség külön pénzt kért eddig), nem fognak referenciát adni a kiköltöző lakóknak.
Ez probléma lehet, hiszen, ha a bérlő nem tud referenciát vinni az új bérlemény tulajdonosának, akkor nem fogja megkapni a bérleményt.
A Good2Rent ajánl "Rental Passport"-ot, mely egy teljes körű referencia amit a bérlő maga igényel és azt adja le a bérelni kívánt ingatlan tulajdonosának/a tulajdonos nevében eljáró ügynökségnek, de, még nem tudni, hogy ez az valóban egy működő opció lesz-e.
A Good2Rent ugyanis csak az első évben ingyenes a bérlőknek, s a további évekre (ha a bérlő szeretné további bérlés alkalmával is igénybe venni a cég szolgáltatását) £10/év.
DE 2019. június 1-től ők sem számolhatnak fel díjat referenciálásért.
Egyelőre még nem tüntette fel ez a cég a weboldalán, hogy ezentúl nek megfelelően) (az új törvény ingyenes lesz-e a bérlők számára a referenciálás vagy hogyan fognak működni tovább.
A másik probléma, hogy ha ingyenes is lesz ez a lehetőség, nem tudni, hogy az ügynökségek el fogják-e fogadni a Good2Rent által kiadott Rental Passport-ot vagy sem.
Hogyan találjunk lakást Hollandiában 30 nap alatt - TELJES ÚTMUTATÓ
tags: #winchester #lakas #berleti #dij