Kiskunsági főcsatorna építése: vízpótlás, halállomány és vízitúra‑ lehetőségek megőrzése
E tájegységünk korántsem unalmas, lapos puszta! Gyönyörű, változatos, egyedülálló vagy nagyon ritka természeti kincsek tárháza. Vízi vándoroknak gyönyörű útvonalakat kínál csatornákon, ahol pionírnak érezheti megát valaki, hiszen néhány horgászon kívül senkivel sem találkozik. Csend, nyugalom, a háborítatlan őstermészet, mintha visszarepültünk volna 150 évet az időgéppel. A Kiskunság a Duna-Tisza köze, Budapest déli előtere és Szeged között. A két folyóhoz képest jó 30-50 méterrel magasabb térszínt főleg az ős-Duna hozta létre. Ugyanis régebben a Duna nem a mai vonalán folyt, hanem északnyugat-délkeleti irányban, és terjedelmes hordalékkúpot hozott létre. Ez a homokhátság meghaladja a 130 méter tengerszint feletti magasságát, amely igen jelentős a Tisza kb. 80 és a Duna völgyének kb. 90 méteréhez képest.
Nevét a területén a tatárjárás után letelepedett kunokról, illetve a török hódoltság megszűnte után szervezett önálló (1876-ig fennállott) közigazgatási egységről kapta (Jászkun kerület). Középkori lakossága a 16. századra megmagyarosodott és magas szintű paraszti kultúrát fejlesztett ki. A hódoltság a népesség pusztulását, elmenekülését és nagyarányú keveredését idézte elő. 1745 után gyorsan megerősödtek mezővárosi jellegű közösségei, amelyekben jelentős extenzív állattartást tett lehetővé a pusztabérletek rendszere, részben ennek következményeként alkalmazták a szálláskertes településrendszert.
Jelentős részei tartoznak a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz. Az Őrjeget, a Duna ártere és a Duna-Tisza közi homokhátság határán húzódó lápvidék déli részét, a Duna hajdani vízi világának utolsó hírmondóját, amelynek egyik érdekessége a Vörös-mocsár, Natúrparkká minősítették. A vidéken nagy probléma a 80-as évek óta egyre fokozódó vízhiány. Tanulmányok szerint a Kiskunság egy része egyike lesz Európa félsivatagi tájainak. Bármily száraz általában a Kiskunság, összességében tetemes mennyiségű csapadék hullik rá évente.
Ezt hajdani természetes folyók, patakok vonalát követő csatornák hálózata vezeti el, amelyet az 1900-as évek elejétől építettek ki. Fel sem sorolom ezeket, mert, térképpel, megteszi az ADUVIZIG vízmérce-listája. A kiskunság „titkos” vízitúra-vidék, kevesen gondolnák, hogy milyen szép, csendes, változatos evezésre nyújtanak lehetőséget erdős-nádasos partú, tiszta vizű csatornái.
A Kiskunsági Főcsatorna és kapcsolódó beruházások
A projekt megvalósítása lehetőséget ad a vízkészletek megtartására, az ár- és belvizek biztonságos levezetésére, valamint vízpótlási lehetőséget biztosít, így hozzájárul a vízminőség javulásához, a vízellátás biztonságának növeléséhez. Cél az, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészlet álljon rendelkezésre az emberi tevékenységek és a természeti folyamatok számára, valamint a táji rendszerekben kárt okozó, felesleges vizekkel való gazdálkodás feltételei javuljanak a tározás eredményeként. A Projekt megvalósulása egyaránt érinti a térség lakosságát, vállalkozásait, a természeti és települési környezetet.
Befejeződtek a II. részkör munkálatai 2013-ban. A II. részkör alatt elkészült a Mátételkei tározó, a Sárközi vízrendszer főcsatornáinak rekonstrukciója, a Solti-árapasztó rendszer fejlesztése és a Dél-Duna-völgyi vízpótló művek fejlesztése. A kivitelező az év februárjában a létesítményeket készre jelentette. A műszaki átadás-átvételi eljárás 2013. Befejeződtek az I. részkör munkálatai 2012-ben. Az I. részkör alatt elkészült a Duna-völgyi-főcsatorna torkolati szivattyútelep rekonstrukciója, valamint a hercegszántói és a kunszentmiklósi szivattyútelepek felújítása. A kivitelezés határidőre, terv szerint került megvalósításra. A pályázat nyertes fővállalkozója az AKTÍV IPARI ÉPÍTÉSIPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. volt.
A Sárközi‑I. és Sárközi‑II. vízhozammérő műtárgy építése, a 2011‑ben megkötött támogatási szerződés, a 2012‑ben aláírt vállalkozási szerződések mind részei a projektnagyságnak. A Projekt kezdete 2012. március 2., fizikai megvalósulásának tervezett napja 2013. december 11., összköltség 2.991.019.750 Ft, 100%-os támogatás.
A Kiskunsági Főcsatorna jellemzői
- A Ráckevei Duna-ágból ágazik ki Tassnál, Akasztónál csatlakozik a Duna-völgyi Főcsatornába.
- Szélessége átlagban 40-50 méter, mélysége 1,6-2,0 méter, a teljes hossz 58,75 km, területe 303 ha.
- Nappal és éjjel egyaránt gazdag halállománnyal büszkélkedhet; a ragadozó fajok közé tartozik a süllő, a csuka, a balin, s akár a mélyebb szakaszokon kapitális szürkeharcsák is előfordulhatnak.
A csatorna partja jellemzően nád és gyékény, fás részekkel tarkított, amely lehetővé teszi a természetes szaporodást. A terület jelentős része tartozik a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz, és a környezetvédelmi szempontokat szigorúan betartják: például a csónakos horgászat, etetőhajó használata és jégre lépés tiltottak a szakaszokon.
A horgászszezon kora tavasztól késő őszig tart. Ősszel a ragadozó halak szezonja, a csuka és a süllő intenzívebb táplálkozása figyelhető meg a lehűlő vízben. A terület Akasztó külterületén, közvetlenül az 53-as főút mellett fut, a 53-as út keleti oldalán érhetők el a különböző horgászhatók szakaszok. Akasztó vasútállomásról is könnyen megközelíthető; a településen áthalad a Kiskunhalas-Kecskemét vasútvonal.
Horgászati és környezetvédelmi gyakorlat
- Játszó- és sporthasználatkor tilos a hajózás a csatornán, tilos az etetőhajó és a jégre lépés, a hatályos természetvédelmi előírásokat mindig be kell tartani.
- A terület szelektív hulladékgyűjtővel és hulladéktároló zsákokkal támogatott a környezet tisztaságának megőrzése érdekében.
- A szabályok betartásával a terület optális feltételeket teremt a halállomány és a természetes környezet harmonikus együttéléséhez.
A Kiskunsági főcsatorna Akasztói szakasza ideális hely a természetközeli horgászat és vadvízi élmények kedvelőinek. A folyamatban lévő beruházások és a vízállapot megőrzése egyaránt szolgálja a táj megőrzését és a tartós vízellátást, miközben lehetőséget ad a látogatóknak a nyugodt vízitúrákra és a pecázásra a természet közvetlen közelében.

Rövid adatok a csatornáról
| Helyszín | Akasztó környéke, kelet felőli partszakasz, 53-as főút mellett |
|---|---|
| Horgászási feltételek | csónakos horgászat tiltott, etetőhajó tiltott, jégre lépés tilos |
| Átlagos szélesség | 40-50 m |
| Átlagos mélység | 1,6-2,0 m (bizonyos szakaszokon 3,0 m) |
| Hossz | 58,75 km |
| Terület | kb. 303 ha |
tags: #kiskunsagi #focsatorna #epitese
Népszerű bejegyzések:
- Mentességek az öröklési illetékben
- Soroksári úti irodaház elérhetőségei és megközelíthetősége
- Lakáshitel feltételek vállalkozásoknak – áttekintés és finanszírozási tippek
- Pátyi eladó ingatlanok áttekintése: családi házak, sorházak, ikerházak és kastélyok Pátyon
- Pontos levélmegnevezés és címzés küldeményeken
