Kismeretu csillagvizsgáló építése és története

A cikk a Kismeretu csillagvizsgáló megépítésének történetét, a kapcsolódó technikai megoldásokat, az építés közösségi és ipari hátterét, illetve a későbbi megújulást és közösségi célokat mutatja be. A témához kapcsolódó információk szövegének szerkesztett, összefűzött formában kerülnek megjelenítésre, a meglévő mondatokat felhasználva.

Előkészületek és helyszínválasztás

Égbolttal rendelkező új helyszínt kerestek neki. Piszkéstetőn mindegyik kupola gyönyörűen ácsolt faszerkezet. A csillagvizsgáló a Nitrokémia Sportpályái területén (ma Városi Stadion) helyezkedik el, szép kilátással a Balatonra is. A terület teljesen sötét, fényszennyezéstől mentes hely volt, teljes körkilátással, a csillagászati megfigyelésekre nagyon alkalmas helyen. A tervező, Takács János építészmérnök szintén a Nitrokémia dolgozója volt, társadalmi felajánlásban készítette a terveket. A munkákat a szakköri tagok, gyári munkások és tanulók végezték.

Az első nagy távcső és a megvalósítás technikája

A Newton-rendszerű, akkor nagy műszernek számító teleszkóp tüköroptikáját maga Kulin György, a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló igazgatója csiszolta. A távcsőtükör 300 mm átmérőjű, fókusztávolsága 2265 mm, ezt szerelték 350 mm átmérőjű vasból hengerelt tubusba. A szintén az Urániától kapott tervrajzok alapján a távcső mozgató mechanikáját helyben, a Nitrokémia segítségével a Központi Műhelyben és a szakmunkásképzőben készítették el, kitűnő minőségben. A csillagvizsgáló ünnepélyes avatására 1967.06.21.-én került sor, ahol megjelentek az Uránia és a TIT akkori vezetői is (Kulin György, Ponori Thewrewk Aurél, Róka Gedeon), valamint a támogató Nitrokémia és megyei vezetők is. A csillagvizsgáló avatása újabb lendületet adott a megyében végzett csillagászati ismeretterjesztésnek és az amatőrcsillagászati megfigyeléseknek is.

Az épület és a kupola különleges kivitelezése

A kupola elkészítése is helyben történt, akkor és azóta is egyedülálló megoldással, mivel műgyanta-üvegszál bordákból lett összeállítva a Colorchemia 6. számú gyárrészlegében Papkeszin. A kupola forgatása elektromos motorral történt. Sajnos a kupolarés mozgatása nem a legszerencsésebb megoldással készült el, így már a kezdetektől nehézkes volt a használata. A tervező és kivitelező kollaborációban született megoldások közül fontos elem a torony alatti jól felszerelt műhely és a fotólabort alakító bejárat.

Ismeretterjesztés és közösségi tevékenységek

Az Uránia segítségével előadásokat és tanfolyamot szerveztek, hogy a szakköri tagok levizsgázzanak az un. levelező tanfolyami vizsgaanyagból. Ezzel olyan oklevelet szereztek, hogy a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő társulat) keretén belül a megyében csillagászati előadásokat tarthattak. A csillagvizsgálóban a „Csillagászati évkönyv - 1966.” témáit is feldolgozták, és több prominens szakember vett részt a programokon. A megye központi szerepét a Fűzfőgyártelep töltötte be, ahol a csillagvizsgáló felépítését és fenntartását a Nitrokémia vállalat támogatta, a Beloiannisz Művelődési Házon keresztül.

A megnyitás és a későbbi bővítés ?>

A csillagvizsgáló ünnepélyes avatása új lendületet adott a megyében végzett csillagászati ismeretterjesztésnek és az amatőrcsillagászati megfigyeléseknek is. A csillagvizsgáló ismét a Balaton felvidéken kapott új kezdetet, a sportpálya területéről kilátás a Balatonra. A megnyitás után a területet a Nitrokémia sportpályái közelsége és a fényszennyezésmentes környezet kedvező adottságokat biztosított a megfigyelésekhez. A 30 cm-es Schmidt-Cassegrain távcsővel egész évben fogadhatók a látogatók, s lehetőség van nappali megfigyelésekre a 10 cm napszűrővel felszerelt távcsővel.

Az idő múlása és a felújítás folyamata

A rendszerváltás utáni időkben az épület gazdátlanná vált, többször betörtek, a hordozható felszerelések eltűntek, az állaga romlott. A csillagvizsgáló újraéledéséhez 2011-ben Balaton Csillagvizsgálóért Alapítványt alapítottak, amely 2012-ben megkezdte a felújítást és a kibővítést. Az alapítvány célja a kultúra, idegenforgalom, oktatás és tudományos tevékenységek összehangolása volt. 2012 óta újra fogadhatók a látogatók, és a tervek szerint folyamatos fejlesztésekre kerül sor. A nyitvatartás és a belépő díjak a helyi viszonyokhoz alkalmazkodnak: a belépő díjak barátságosak, a látogatási idő átlagosan 1,5 óra körül mozog.

Napjaink és jövő

Az új, modern 30 cm-es Schmidt-Cassegrain távcsővel az év minden szakában megfigyelések és ismeretterjesztő programok zajlanak. A „Kozmikus utazás” program 2024-ben nyílt meg, amely egy egyedülálló tudományos attrakcióval várja az érdeklődőket. A belépő az országos központi programokkal összhangban, a Föld körüli megfigyelések és űrkutatási eredmények bemutatására irányul. A tervek szerint a közönségnek a csillagászat iránti érdeklődése tovább nő, a helyi iskolák és egyetemek diákjai és fiatal munkatársai pedig aktív résztvevői maradnak a rendezvénysorozatoknak.

Kiemelt érdekességek és újragondolt megfigyelési lehetőségek

A Szegedi Csillagvizsgáló csapata a nyitva tartásokat és a programokat igyekszik megtartani és fejleszteni. A fő mérőeszköz, a 40 cm-es tengelyű Cassegrain-távcső már a városban lévő régi hagyományokra emlékeztet, azonban a megjelenő fényszennyezés és a modern kutatási követelmények miatt a városban már nem versenyképesek a tudományos mérésekhez. Ennek ellenére a csillagászati ismeretterjesztés és amatőr távcsövezés továbbra is fontos része a tevékenységnek. A bánya- és ipari múlt, a közösségi összefogás és a városi kultúra összefonódik a csillagászat helyi örökségével, és a látogatók számára izgalmas programokat kínál.

  • Áttekintés a Magyarországon található kisebb bemutató csillagvizsgálókról és azok funkcióiról.
  • Az Uránia és a TIT támogatása a vidéki felépítésekben és aIIa közösségi oktatásban.
  • A kis és közepes távcsövek technikája: tükörok és mechanikák.
Piszkéstető madártávlatból - látképe és a kupolák

tags: #kismeretu #csillagvizsgalo #epitese

Népszerű bejegyzések: