Kiürítési nyilatkozat és kiürítésre vonatkozó jogi eljárások Magyarországon: gyakorlatias útmutató
A nyilatkozat birtokában a legrosszabb esetektől sem kell tartanunk. Jellemzően az albérletekkel kapcsolatban hallani olyan esetekről, amikor a bérleti szerződés megszűnése után sem történik meg az ingatlan kiürítése. A meghiúsult kiköltözéssel az ingatlan tulajdonosa nehéz helyzetbe kerül, ami gátat szabhat annak, hogy újra kiadja, esetleg értékesítse ingatlanát. Több éves pereskedéstől mentesülhet az, aki előre gondol a legrosszabb esetekre is, és ügyvédhez, illetve ezen felül közjegyzőhöz fordul.
A kiürítési nyilatkozat (vagy más néven: kiköltözési nyilatkozat) leggyakoribb esetben az üzlethelyiség vagy lakás bérlőjének egyoldalú nyilatkozata. A kötelezettségvállalás ebben az esetben arra vonatkozik, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor - bármilyen okból is történjen az - kiköltözik az ingatlanból. Fontos azonban azt is tudni, hogy nemcsak bérlethez köthető ez a nyilatkozat. Adásvételnél is alkalmazható, ha korábban van a birtokbaadás és csak később a teljes vételár vevő általi megfizetése. Így a kiürítési nyilatkozat ebben az esetben az eladó részére ad egy plusz biztosítékot.
- Adásvételnél a másik eset az, amikor az eladó addig lakik az ingatlanban, amíg meg nem kapja a teljes vételárat, mert abból tudja finanszírozni az új lakása vételárát (ahova majd költözik). Adásvételeknél azért ritkább a kiürítési nyilatkozat alkalmazása, mert ügyvédi letétekkel is lehet a feleknek megfelelő biztonságot adni azzal, hogy például a tulajdonjog bejegyzési engedély akkor kerül kiadásra, amikor a teljes vételár megfizetésre kerül (okirati letét).
- Röviden azért, mert a közjegyzők által készített okirat közvetlenül végrehajtható lesz. Ez azt jelenti, hogy nem kell bíróságra mennie a bérbeadónak vagy az eladónak, ha a bérleti szerződés megszűnése vagy az adásvételi szerződés meghiúsulása miatt újra birtokba szeretné venni az ingatlanát a bérlő/vevő által elhagyott és ingóságaiktól kiürített, kitakarított állapotban.
Több éves pereskedéstől mentesül az, aki előre gondol a legrosszabb esetekre is, és ügyvédhez illetve közjegyzőhöz fordul. Tipp: A bérleti szerződéseket és az adásvételi szerződéseket készítő okiratszerkesztő ügyvédek általában már jó szakmai viszonyt ápolnak adott közjegyzőkkel, akikkel ők előre le tudják egyeztetni, mit kell pontosan közokiratba foglalni és meg tudják küldeni az alapszerződés szövegét is részükre. A kiürítési nyilatkozat nem állhat önmagában. Mindig feltételez egy alapjogviszonyt: szükséges tehát egy bérleti szerződés vagy az adásvételi szerződés (illetve egyéb szerződés) megléte.
A kiürítési nyilatkozat közokiratban és közjegyzői közreműködésben
A továbbiakban cikkünk csak a bérleti szerződésbe foglalt kiürítési nyilatkozatot említi, de ez értelemszerűen vonatkozhat más jogügyletre. Fontos meglátás, hogy a legbiztosabb megoldás: minden bérlői kötelezettség, ami a bérleti szerződésben fellelhető, közokiratba foglaltatik. Lehet így kérni végrehajtást közvetlenül például nemfizés esetére, meghatározott cselekmény végrehajtására, kiköltözésre. Az éremnek mindig két oldala van. A teljes közokiratba foglalással nem csak a bérlői kötelezettségek kerülnek közokiratba: a bérbeadó kötelezettségei is. Tehát ez a megoldás a bérlők érdekeit is védi. Számukra is plusz garanciával szolgál, hiszen adott esetben a bérlő is kérhet a bérbeadóval szemben közvetlen végrehajtást.
A fenti okiratok a magyar nyelv mellett idegen nyelven is készülhetnek. Így például egy nagyobb üzlethelyiség bérleti tranzakciója során az ügyvédek által magyar-angol nyelven elkészített bérleti szerződés kiürítési nyilatkozatot tartalmazó részét a magyar nyelvet nem, de az angol nyelvet értő bérlő számára az eljáró közjegyző közvetlenül angolul szerkeszti. A közokirat nyelve is angol, és ha egy jogvita miatt végrehajtást kérnek, akkor igényel az ügyfél hiteles magyar nyelvű kiadmányt. Bár legtöbbször magyar nyelven készül, a kiürítési nyilatkozat közokirat nyelve általában nehéz, mert elengedhetetlenek benne a jogszabályi hivatkozások és kötelező elemek, amelyek lehetővé teszik, hogy a peres utat kikerülve közvetlenül a végrehajtónál landoljon az ügy.
Az okiratszerkesztés és a felvilágosítás
Az okiratszerkesztésnél a közjegyző felolvassa és elmagyarázza a feleknek az okirat tartalmát és jelentését, ha a félnek kérdése van, felteheti. A blogcikk szerzője dr. Katona Réka ügyvéd. Ugyanakkor egyre gyakrabban fordul elő, hogy az ügyfelek megbíznak nem jogász közreműködőt, de érdemes óvatosnak lenni: a közreműködő nem ritkán nem áll jogi háttérrel a meghatalmazások mögött. A szakmai felhasználás azonban jóval gyorsabb és biztonságosabb lehetőséget ad.
Gyakorlati útmutató a peres és nemperes eljárásokhoz
A kiürítés az eljárás két fő úton indulhat: peres eljárás vagy nemperes eljárás. A peres eljárás megindulása a keresetlevél benyújtásával történik, és a bíróság először megvizsgálja, hogy a kereset alkalmas-e peres eljárásra. Ha igen, a bíróság 45 napon belül elvégzi az ellenkérelem vizsgálatát, majd a bíróság meghagyással kötelezhet alperest a keresetnek megfelelően. A bérlő lehetőséget kap 45 napot vagy akár 90 napot is, ha rafináltan kér ellenkérelmet. A bíróság így vagy végrehajtási záradékot adhat ki, vagy folytatja az eljárást.
A nemperes eljárás során a bíróság kiadásával rendeli el a kiürítést. A kiürítésre vonatkozó végzés határideje rövidebb, és a végrehajtó a rendőri közreműködéssel végrehajtja. A kérelemben benne kell lennie a kérelmező adatai, az ingatlan pontos címe, a tulajdonos adatai, a ki és milyen jogcímen lakott az ingatlanban a felmondás előtt, a lakásban tartózkodó személyek adatai, a kért intézkedés és a helyiség, ahová az ingóságokat ideiglenesen elhelyezik. Ha a kérelem megfelel, a bíróság 5 munkanapon belül elrendeli a kiürítést. A végzés haladéktalan kézbesítése után a végrehajtó 2 napon belül elrendeli a kiürítést a helyszínen, rendőri jelenlét mellett. Amennyiben kiskorú van a lakásban, a gyámhatóság is bevonásra kerül.
Fontos tudni: téli időszaki halasztás lehet 60 napos határidővel a bérlet határozott időre szólt, és nemperes eljárást kezdeményezünk. A veszélyhelyzet alatt a bírósági végrehajtások szünetelnek, és a helyszíni eljárások sem tarthatók. Ennek időtartama a veszélyhelyzet teljes időtartamát és az azt követő 15 napot is magában foglalja. Így a kiürítési eljárások a járványügyi intézkedések alatt szigorú záradékokkal érkeznek. A veszélyhelyzet idején a tartózkodó személyek számára ideiglenes elhelyezést is biztosítani kell, ha szükséges.
Mi a különbség a kiürítés és a kiürítés nélküli végrehajtás között?
A leggyakoribb oka a perek megindításának a bérleti díj fizetésének elmaradása, a hátralékok. Egy ingatlan kiürítéséhez vezethet-peres eljárás és/vagy nemperes eljárás. A nemperes eljárás gyorsabb és költséghatékonyabb, de nem minden helyzetben alkalmazható. A jogi háttér az, hogy a Vht. 183-184. §-ai szabályozzák a nemperes eljárást, és a Bíróság a végzést akár az eljárás alatt is kiadhatja. A lakáskiürítéshez kapcsolódó végzéseket általában végleges és végrehajtható módon állapítják meg. A közokiratban foglalt kiürítési kötelezettségvállaló nyilatkozat nagyobb biztonságot ad a feleknek, hiszen közvetlen végrehajtásra is lehet kérni vele vonatkozóan.
Jogi hátterek és példák a gyakorlatból
A fenti összefoglalás a Vht. és a Pp. kereteiben született: a kiürítésre vonatkozó jogviszonyokat többé-kevésbé a polgári perrendtartás és a nemperes eljárások szabályai határozzák meg. Különösen fontos a tartási szerződések felülvizsgálata, az ingatlan-nyilvántartási jogok tisztázása és a birtokváltozások végrehajtása. A gyakorlati példák rámutatnak arra is, hogy a közvetítő vagy jogi szakemberek bevonása növeli a siker esélyét. A jogszabályok szerint a kiürítés végzése a helyszínen történik, és a végrehajtási költségek előlegezése szükséges a végrehajtó részéről. A kiürítés némileg eltérő lehet attól függően, hogy ki a bérleti jogviszony jogalapja, illetve hogy a bérleti szerződés mikor és hogyan került megszüntetésre.
Összegezés
Összefoglalva: a kiürítési nyilatkozat és a kiürítés végrehajtása két fő útja létezik Magyarországon: peres eljárás és nemperes eljárás. Míg a peres eljárás hosszabb és költségesebb lehet, a nemperes eljárás gyorsabb és kevésbé költséges, de csak akkor alkalmazható, ha a törvényi feltételek adottak. A közokiratban foglalt kiürítési kötelezettségvállaló nyilatkozat mindkét útvonalon növeli a biztonságot, és lehetővé teszi a hatékony végrehajtást, szükség esetén rövid határidőkkel és rendőri közreműködéssel. A következő részben a gyakorlatban előforduló konkrét példákat és a végrehajtási eljárás részleteit tárgyaljuk részletesen, a Pfv.V.20.013/2018 és az 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseinek részletezésével.

A fenti leírás mellett a jogszabályok részletes elemzése érdekében az alábbi források és példák hasznosak lehetnek:
- A kiürítési nyilatkozat eljárási háttere és a nemperes eljárás feltételei
- A közjegyzői okiratok nyelve és a végrehajtási közvetítések
- A lakáskiürítés és a tartási szerződés útvesztői a joggyakorlatban
tags: #kiuritesi #per #illeteke
Népszerű bejegyzések:
- Rögzített ritkaságok és történelmi dokumentumok a Cegléd antikvárium árverésén
- Teljes körű útmutató a nyílt végű gépjármű lízinghez
- Külföldi bérlők részletes útmutatója az ingatlan bérbeadásáról angol nyelven
- Haszonélvezeti jog alapítása külföldinek Magyarország ingatlanán: gyakorlati vonatkozások
- Meglévő Minecraft automata építés útmutató
