Kiviteli terv és megvalósulási terv: mikor kell, miért fontos, hogyan készül

A Megvalósulási Terv az építmény tényleges megvalósulását rögzítő, releváns módosításokat tartalmazó műszaki tervdokumentáció. Megvalósulásra vonatkozó tervekre elsősorban a használatbavétel során van szükség. A törvény ugyan nem írja elő Megvalósulási tervdokumentáció készítését, de az építési hatóság a használatbavételi eljárás során kérheti a megvalósult épület építési engedélytől eltérő változásait rögzítő módosított tervdokumentációt, amelyet az ÉTDR rendszerre kell feltölteni. A Használatbavételi eljárásért elsősorban a kivitelező felel, ezért a megvalósulási terv műszaki tartalmáért is ő a felelős.

Minimálisan azokat a műszaki megoldásokat kell feltüntetni - lehetőleg eltérő színnel -, amelyek változtak az építési eljárás műszaki tervének tartalmához képest. Lényege, hogy rögzítse azokat az információkat, amelyeket a tervező adott (vagy a kivitelező tervezői jóváhagyással módosított) az építmény megvalósításához. Ha engedélyezési tervdokumentáció elegendő volt az építkezés lebonyolításához (nem írta törvény elő a kiviteli terv készítését), akkor annak léptékében kell készíteni a módosítást. Ha kiviteli terv készült és a kivitelezés erre támaszkodott, akkor a kiviteli terven is fel lehet tüntetni az engedélyezési tervtől eltérő változásokat. Az építési hatóság hasonló szintű, és műszaki tartalmú módosított terv alapján tájékozódik a releváns eltérésekről, mint amilyen tartalmú az engedélyezési terv volt. A léptéke és tartalma természetesen lehet ennél részletezőbb.

A kiviteli terv szerepe és tartalma

Az építésügyi hatósági engedélyhez szükséges tervdokumentációk fajtái - szoros összefüggésben az engedélyezési eljárásokkal - a következők: elvi építési, építési, bontási, használatbavételi, fennmaradási és a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési tervdokumentáció. Az elvi építési engedély beszerzése és így a tervdokumentáció kidolgozása nem kötelező, készítése akkor indokolt, ha előzetesen célszerű valamilyen beépítési vagy műszaki feltételt tisztázni. A tervdokumentáció tartalmát a kérelem konkrét tárgya határozza meg. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhető, de az építésügyi hatóságot és a közreműködő szakhatóságokat egy évig köti. Az elvi engedély egyszer egy évig meghosszabbítható.

A Tervezői Névjegyzéken belül több tervezői fokozat található, és az egyes tervezési feladatokat csak a megfelelő fokozatú tervezők végezhetik. A terv és a meglévő épület szerzői jogvédelem alatt áll, és csak törvény által szabályozott feltételekkel módosítható vagy adaptálható. A tervezés bizalmi feladat, ezért kiemelten fontos a megfelelő tervező kiválasztása. Az árakat illetően Magyarországon egy szokásos méretű lakóház engedélyezési tervének díja a bekerülési költség 2-4 százaléka lehet; ennek rossz megvitele drága hibához vezethet.

Azért, hogy a tervezés jó legyen, a tervezőnek meg kell értenie a család életstílusát, hobbijait, a bútorokat, a költségvetést és az építés célját. Az igazi jó terv sokat kérdez és közös munka eredménye. A tervezési feladatok három fő csoportra oszthatók: elsőként olyan terveket jelent, amelyek engedélyezési célúak; másodikként olyan tervek, amelyek meghatározó döntést támogatnak (pl. a legmegfelelőbb terv és kivitelező kiválasztása); harmadikként a kivitelezési munkához szükséges tervek.

Engedélyezési és kiviteli tervekről

Az engedélyezési tervdokumentációtól függően különböző tartalmi elemek szükségesek. Az engedélyezési tervdokumentációk típusai közé tartozik elvi építési terv, építési terv, bontási terv, használatbavételi terv és rendeltetés-változtatási terv. Ha jogszabály kötelezővé teszi az építési engedélyt, a tervdokumentáció kimunkálása elengedhetetlen. Az építési engedélyről szóló határozat két évig hatályos, és megkezdés esetén öt éven belül kell alkalmassá tenni a használatbavételi engedély megadására. A megkezdett építési tevékenységekhez szükséges kiviteli dokumentáció a Kivitelezési kódex szabályai szerint kezelhető, amely az építési munkahelyen rendelkezésre álló dokumentációt írja elő, papír alapon is hozzáférhető módon.

A kiviteli terv olyan részletes dokumentum, amely a projekt ütemtervét, a költségvetést, a szerkezeteket és a kockázatkezelést is tartalmazza. A kiviteli terv megvalósítási fázisai: tervezési fázis, az építés előtti szakasz, valamint az építés utáni felülvizsgálat. A Kivitelezési kódex új elemeket vezetett be 2016. június 14-től: a kivitelezési dokumentáció tartalmának és a nyilatkozatok körének bővítéséről van szó, például tartószerkezeti tervek és építésnapló követelmények. A tervező felelőssége, hogy a kivitelezési dokumentáció megfeleljen a jogszabályoknak, és ha eltérés történik az engedélyezési dokumentációtól, azt a megfelelő eljárások szerint kell kezelni.

A megvalósulási terv és kiviteli terv viszonyát szemléltető diagram

A gyakorlatban gyakran elfordul, hogy a kivitelező a költségigény miatt kihagyja a kiviteli tervet, pedig ez bírságot és jogi igényérvényesítés akadályát is jelentheti. A jó tervező kiválasztása meghatározza az épület hosszú távú gazdaságosságát és fenntarthatóságát. BIM (Building Information Modelling) és FMS (facility management software) használata segíti a digitális tervezést és üzemeltetést, előre jelezve a karbantartási és üzemeltetési szükségleteket.

A 2 évnél régebbi tartalmú tájékoztatás szerint a kivitelezési dokumentáció készítésének kötelező esetei és tartalmi előírásai ma is relevánsak, és a kivitelező felelőssége, hogy a tervek a helyszínen rendelkezésre álljanak, illetve a beépítéshez szükséges dokumentumokat beszerzi. A tartalmi követelmények közé tartozik a közművek elvi hozzájárulásának beszerezése és az építéshez szükséges egyéb engedélyek meglétének igazolása, amelyet az építtetőnek kell mellékelnie a kérelemhez.

  1. Megvalósulási terv megértése és tartalmi igények meghatározása
  2. Engedélyezési és kiviteli tervek közötti összhang megteremtése
  3. Változások rögzítése és ÉTDR-be feltöltés
  4. Kivitelezési dokumentáció meglétének ellenőrzése

Néhány gyakorlati gondolat a kivitelezéshez

A megvalósulási terv tartalmi és formai követelményeit a MMK TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI SZABÁLYZAT II. KÖTET ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ TOVÁBBI SZABÁLYOK részletezik. A tervező feladata a jogszabályi előírásoknak megfelelő, részletes és kivitelezető számára egyértelmű dokumentáció elkészítése. A kivitelezési szerződés során érdemes rögzíteni a megvalósulási terv pontos műszaki tartalmát és formáját, figyelembe véve a MMK és a MÉK előírásait. A kivitelezés során a tervező és a megbízó közötti bizalmi viszony és a részletes közös munka elengedhetetlen.

Gyakorlati tábla a tervdokumentációk típusairól és kötelező elemeikről

Rövid összegzés a fontosabb lépésekről

  1. Határozzuk meg, hogy megvalósulási tervre van-e szükség, és milyen módon kerül feltöltésre az ÉTDR-be.
  2. Válasszunk megfelelő tervezőt, és nézzük meg korábbi megépült épületeit; a megfelelőség és a gazdaságosság hosszú távon megtérül.
  3. Ismerjük meg az engedélyezési és kiviteli tervek közötti különbségeket, és készítsük el a megfelelő dokumentációt a kivitelezővel kötött szerződésben rögzített tartalom szerint.
  4. Figyeljünk a közművek, tető és tartószerkezetek vonatkozó előírásaira, és törekedjünk az Engedélyezési tervhez igazodó részletezettségre a kiviteli dokumentációban.

A szakmai háttérrel és a szabályozásokkal összhangban készült kiviteli terv az építési folyamat gördülékenyebbé tételét szolgálja, és hozzájárul a költségvetés és időkeretek betartásához, miközben biztosítja a jogszabályi megfelelést és a biztonságos üzemeltetést.

tags: #kiviteli #terv #szukseges

Népszerű bejegyzések: