A tagi kölcsön elengedésének jogi és pénzügyi következményei
A tagi kölcsön egy olyan pénzügyi megállapodás, amely akkor jön létre, amikor egy gazdasági társaság tagjai kölcsönt nyújtanak saját cégüknek a működéshez, fennmaradáshoz vagy továbbfejlesztéshez szükséges mértékben és ütemezésben. A tagi kölcsön ügyleteket a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) mindig fenntartásokkal kezeli, ezért célszerű szakszerűen és jogszerűen eljárni. A tagi kölcsön tényét, összegét a társaság könyvelésében szerepeltetni kell (főkönyv, beszámoló, stb.).
A tagi kölcsön kamatának kérdése megosztó jellegű téma. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint bármely kölcsön - így a tagi kölcsön is - lehet kamatmentes, tekintettel arra, hogy ezt a jogszabály a felekre bízza. Ezzel ellentétben a NAV sok esetben ragaszkodik a kamathoz, szerintünk legtöbbször megalapozatlanul. Szerintünk az üzletszerűség dönti el a kérdést: ha rendszeresen és gyakran nyújtunk tagi kölcsönt, akkor célszerű kamatot kikötni. A tagi kölcsön nyújtásának tényét önmagában a NAV miatt (is) célszerű írásbeli szerződésbe foglalni.
Sok könyvelő - sajnos - a cég ügyvezetőjének, illetve tulajdonosainak tudomása nélkül könyvel be tagi kölcsönt azzal az indokkal, hogy a házipénztár nem lehet negatív. Legcélszerűbb, ha a tagi kölcsön a megkötött szerződésben rögzített lejáratig visszafizetésre kerül. Ha gond van, akkor lehet határidőt módosítani és akár részletekben is fizetni.
A tagi kölcsön elengedése
A tagi kölcsön elengedése többféle módon történhet, és mindegyiknek eltérő jogi és pénzügyi következményei vannak.
1. A tagi kölcsön lemondása, elengedése
A tagi kölcsönről annak jogosultja lemondhat, a kölcsönt elengedheti. Ez esetben a kölcsön összegét a cég egyéb bevételeként kell elszámolni, amely költségek hiányában tisztán társasági adó alapját fogja képezni. Amennyiben a tagi kölcsönt magánszemély tag engedi el, úgy a cégnek ajándékozási illetéket is kell fizetnie, amelynek összege az elengedett követelés 18%-a lesz. Az illeték törvény jelenleg hatályos szabályai értelmében, ha a magánszemély tulajdonos elengedi a tagi kölcsön követelését, akkor az elengedett összeg után a vállalkozásnak 18% ajándékozási illetéket kell fizetnie.
A magánszemély javára elengedett tartozás (kölcsön, kamat) nem pénzben szerzett bevételnek minősül. Ebből következik, hogy adóelőleg és járulék levonása nem lehetséges. Az elengedett kölcsön a magánszemélynél a felek közötti jogviszony alapján lesz adóköteles - például, ha munkaviszonyban áll a céggel, akkor munkabérként, tagi jogviszony esetén tagi jövedelemként -, amely után az adókat és járulékot a kifizetőnek kell megállapítani, levonni, bevallani, befizetni.
A munkáltatói kölcsön elengedése az egyes nyereségadó törvény hatálya alá eső munkáltatók adóalapját eltérően érinti. A munkáltatói kölcsön elengedett összege jogviszonynak megfelelően adóztatandó. Sajátos kérdésként vetődik fel, hogy miként adózik az elengedett munkáltató kölcsön, ha a kölcsön folyósításakor a munkavállaló aktív dolgozó volt, de a kölcsön elengedésekor már nyugdíjas. Az Szja tv. egyértelműen szabályozza, hogy jogviszonynak megfelelő adózás van. Ebből az következik, hogy csak személyijövedelemadót kell fizetni.
A társasági adóalany által elengedett tartozás csak akkor jelenik meg adózás előtti eredmény növelő tételként, ha az adóalany azt a kapcsolt vállalkozása részére engedi el. A munkavállaló nem minősül kapcsolat vállalkozásnak. A munkáltatói kölcsön elengedése jogviszonynak megfelelően, vagyis bérként adózik. Aktív (nem nyugdíjas) munkavállalók esetében társadalombiztosítási járulékalap keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a kisvállalati adóalanyok személyi jellegű kifizetései adóalaprészt az elengedett tartozás, mint járulékalap, megnöveli.
A követeléselengedés, az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás címén vagy más hasonló módon történő vagyonszerzésekre az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) vonatkozik. Az Itv. 11. § (1) bekezdés c) pontja alapján ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget von maga után, melynek mértéke 18%, és melynek megfizetésére a cég lesz kötelezett. Ebben az esetben egyébként 30 napon belül az AVBA nyomtatványt kell kitölteni.
Azoknak, akik meg akarják tartani tagi kölcsönnel terhelt cégüket, ún. ázsiós tőkeemelést javasolnak, ennek lebonyolításában kérje szakszerű és bizalmi segítségünket, annál is inkább, mert ez az ún. saját tőkét is érintheti, amely tartósan (2 év) nem csökkenhet a törvényben előírt minimum alá.
2026. január 1-től, ha a tagi kölcsön elengedésre a végelszámolás keretében kerül sor és a végelszámolás a cég törlésével fejeződik be, nem kell megfizetni az ajándékozási illetéket. Az illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettség ebben az esetben is fennáll és a NAV megállapítja az illeték összegét, viszont az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - a folyamatban levő végelszámolás befejezéséig felfüggeszti. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket - döntés kibocsátása nélkül, az ügyiratra feljegyzéssel - akkor törli, ha a cégbíróság végzésében helyt ad a cég törlésére irányuló kérelemnek.
2. Tartozásátvállalás
A tartozásátvállalás a kötelezett, a jogosult, illetve egy harmadik személy (az átvállaló) megállapodása abban, hogy a kötelezett kötelezettségét tőle átvállalja. Ebben az esetben az átvállaló lesz az új kötelezett, a tag az átvállalás után a kölcsön visszafizetését kizárólag az átvállalótól követelheti. Amennyiben a tartozásátvállalásra cégek között kerül sor, vagyis mind az eredeti, mind az új kötelezett gazdasági társaság, úgy a jogügylet miatt egyik cégnek sem kell illetékfizetési kötelezettséggel számolnia. A követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása - ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is - illetékmentes.
Bejelentési kötelezettség
A társaságnak a tagi kölcsön elengedését, illetve a tartozásátvállalást a jogügyletről készült okirat keltétől számított 30 napon belül kell bejelentenie az adóhatóságnak az AVBA nyomtatványon vagy e-papíron keresztül. A nyomtatvány alkalmazása nem kötelező.
A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának vagy - elektronikus ügyintézés keretében való bejelentés esetén (ha a vagyonszerzést rögzítő irat nem elektronikus irat) - az irat hiteles elektronikus másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni.
Végelszámolás és tagi kölcsön
A végelszámolás a cég jogutód nélküli megszűnését célzó eljárás, amely során a végelszámoló felméri a cég vagyoni helyzetét, a követeléseit behajtja, tartozásait pedig rendezi. Az eljárás végén a végelszámoló a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja és a társaság működését megszünteti.
Lehetőség van a tagi kölcsönnel terhelt cég jogutód nélküli megszüntetésére („végelszámolás”), de csak akkor éri meg, ha a végelszámoláshoz kapcsolódó adóteher nem jelentős. Ezt célszerű a könyvelővel pontosan kiszámoltatni és ennek ismeretében dönteni. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a végelszámolásnak díja van, a könyvelőirodák általában 150.000 Ft körüli díjat kérnek érte, és az átfutási idő is jelentős, általában 4-6 hónap körüli; azt is érdemes megfontolni, hogy ha elrontják (sok ilyen van), akkor az egészet lehet elölről kezdeni.
A végelszámolás során alapvető követelmény az, hogy a hitelezők igényei kielégítésre kerüljenek. Hitelezői igénynek minősül a tagok (tulajdonosok) tagi kölcsön miatti követelése is.
Ügyvédi segítség
HA A CÉGBEN LÉVŐ TAGI KÖLCSÖN VISSZAFIZETÉSE PROBLÉMÁT VET FEL, CÉLSZERŰ ÜGYVÉDI SEGÍTSÉGET KÉRNI. A könyvelők önállóan nem tudják megoldani a tagi kölcsön problémát, ez kifejezetten jogi feladat, ezért kell megfelelő szakértelmű ügyvéd vagy tanácsadó.
Mi az a munkáshitel? Hogyan kell igényelni? Jöjjön el velünk egy bankba, és megmutatjuk.
tags: #kolcson #elengedese #illetek