Konzum Iroda- és Tömbépítészet Pécsett Tillai Ernő szemével
Persze mindig szubjektív gondolatok befolyásolnak egy véleményt, úgy mint például a Konzum áruház helyének kiválasztásáról, de én úgy gondolom, hogy a hely választás szörnyű tévedés! Ez az épülettömb az Irgalmasok utcája és a Hal tér között - szerintem - helytörténeti értékkel bírt. Valóban volt lebontandó, leromlott állapotú földszintes ház is a területen, de a jó megoldás nem csak a bontás lett volna. Az elhanyagolt épületek felújítása és a földszintes épületek lebontása után stílusos új épületek építése lett volna a megoldás azaz a tömbrekonstrukció.
Erre jó példa az 1980-as évek elején megvalósult első pécsi belvárosi tömbrekonstrukció, az Elefántos-tömb. Az 1970-es években a KONZUM Áruház megnyitását a Pécsiek érdeklődve és izgalommal várták. Talán büszkén néztek az alakuló modern épületre tudva, hogy az új áruház nekünk Pécsieknek is közelebb hozza a budapesti Skála Áruházat. Az idősebb pécsi polgárok pedig szomorúan nézték az áruház helyén volt épületek lerombolását.
A Konzum tömbjének (áruház és irodaház) helyét már az 1970-es évek elején elkezdték kialakítani. A Hal téri lakóházak lebontásával gyakorlatilag a régi tér elvesztette "arcát" napjainkban már nem is tűnik térnek. A régi tér épületeiből csak a volt Baranya Szálloda, a későbbi Baranya bisztró épülete maradt meg. A Kossuth tér déli oldalán Pécs helytörténetében fontos szerepet betöltő épület, a Hochrein nyomda állt. Hochrein József 1860-ban vette meg az Uj-tér (Majláth tér, Kossuth tér) déli oldalának a középső telkén álló Pucher György házát. Hochrein József akadémiai festő és litográfus engedélyt kapott nyomda létesítésére. Ebben az épületben sok híres pécsi litográfia készült városunkról. Igényes kivitelű munkái közül kiemelkedik Pécs szabad királyi város 1864-ben készült színes térképe, melyet folyamatos javításokkal még számos alkalommal kiadott. A fenti képen látható szép épület, női és férfi alakokkal díszített díszes homlokzata is már a múlté. Ezen a fent látható fényképen az Irgalmasok - Kossuth tér sarkán még földszintes ház áll. A fenti képen láthatjuk milyen csodaszép épület tűnt el örökre.

A Schlauch Imre tervezte Hungária Szálló (és kávéház) épületének minden részletében találhatunk valami szépet. A zárt sarokerkélyét tartó két ókori Atlaszra emlékeztető izmos férfi alak és az erkély ablakát keretező nőalakok finom kidolgozása a régi mesterek keze munkáját dicséri. Napjainkban már elképzelni vagy felidézni is nehéz milyen hangulatos lehetett ez a két szép épület. Tehát a lebontott (felrobbantott) utolsó épület a Vadászkürt Szálloda - még ekkor is díszes - épülete volt. Az említett épületek közül előbb a Hungária majd egy kis földszintes ház helyére a vadászkürt épült fel. Itt ezen a környéken több szálloda illetve vendéglátóhely is volt.
De térjünk vissza a Konzum Áruházhoz, hiszen ezért bontották le a Rákóczi u. - Irgalmasok u. - Kossuth tér - Hal tér által határolt teljes tömböt. Az áruházat 1976-ban adták át. Országos viszonylatban is az egyik legkorszerűbb áruház volt, itt volt mozgólépcső, itt vezették be először a vonalkód leolvasó rendszert a pénztáraknál. Természetesen a mozgólépcső szovjet gyártmány volt. A teljes Konzum épülettömb nem egy, hanem két független épület és nem is egy időben épül fel. Miért csak az északi bejáratot lehetett használni? Bevallom a Konzum épület tömb soha sem tetszett, nekem mindig is idegentestnek tűnt a belváros szívében.

Diana tér, Pécs-Kertváros, 1972. Tillai Ernő, 1972. Tillai Ernő első panelháza, Pécs-Uránváros, 1961. D-jelű panelház, Pécs-Uránváros, 1962. K7-jelű „Pizsama-ház”, Pécs, 1973. K7-jelű „Pizsama-ház”, Pécs, 1973. D10-jelű „TV-panelház” homlokzati terve, Pécs, 1972. D10-jelű „TV-panelház”, Pécs, 1972. D10-jelű „TV-panelház”, Pécs, 1972. D10-jelű „TV-panelház”, Pécs, 1972. Panelos magasház terve, 1971. KC-jelű panelház, Pécs-Kertváros, 1985. Színes, festett panelrészlet, Pécs, 1963-90. Panelházak, Pécs-Rózsadomb, 1989. A kétszeres Ybl-díjas építész a PÉCSITERV műteremvezetőjeként mintegy 12 ezer panellakás, 8 iskola, 7 szálloda, 5 kultúrház, 3 templom, számos áruház és irodaház tervezését irányította: Tillai Ernő éppen ma ünnepli 95. születésnapját. Tillai Ernő 1927. március 3-án született Pécsett. Művészeti érdeklődése korán kialakult, eredetileg festőművésznek készült, majd rövid bölcsészhallgatói kitérő után a Műegyetem Építészmérnöki karán találta magát. Diplomát 1950-ben szerzett, a Mesteriskola legelső ciklusára 1953-ban nyert felvételt. Egyetemi éveit követően 5 évig dolgozott a KÖZTI-nél, eközben tanársegéd volt a BME Rajzi tanszékén. Fiatal éveiben - saját bevallása szerint - nagy hatással volt rá Weichinger Károly, Pogány Frigyes, Major Máté és Gádoros Lajos. Mesteriskolás munkái kapcsán többször is elismerést kapott kimagasló grafikai érzéke miatt. 1956-ban, mindössze 29 évesen, a Pécsi Tervező Vállalat igazgatója lett, 1961-ben már megkapta első Ybl-díját. Mindeközben új hobbijára, későbbi szenvedélyére is rátalált: a fényképezésre. Tillai hosszú és szerteágazó munkásságának egyik fontos állomását jelentik az 1960-as és 1970-es években folytatott panelházas kísérletei. Az uniformizált tömbházak karakterének módosításával a személyesség, egyfajta humanizálási szándék megjelenését érhetjük tetten tervezői jellemrajzában. Egyes, kiemelt épületeinek kronologikus vizsgálatával kirajzolódik az a folyamat, ahogy a kötelező anyaghasználat Tillai számára egyre rugalmasabbá és kifejezőbbé válik, megteremtve a „pécsi panel" fogalmát. Kortársa, Kubinszky Mihály egy írásában a következőképpen foglalja össze a jelenséget: „Vélekedhetünk akárhogy a pécsi kezdeményezésről, elítélhetjük mint a tiszta szerkezet komolyságát megbontó feltűnéskeltést, s dicsérhetjük mint a monotóniát feloldó követendő kezdeményezést is. Napjainkban - a környezettudatosság térnyerésével és az élőmunka folyamatos drágulásával - sorra jelennek meg új építőanyagok, új gyártási technológiák vagy éppen már ismert épületszerkezetek alternatív felhasználási metódusai. Tillai panelházas kísérletei során mutatott egyedi gondolkodásmódja példaként szolgálhat jelen korunk építészei számára, amikor az adaptivitási képesség ismét határozott igényként jelenik meg.
Tillai Ernő: 1956-ban már a PÉCSITERV-nél dolgoztam és egyben a forradalom alatt megalapított Munkástanács elnökhelyettese is voltam, amikor az igazgatónk lemondott. Ezután kiírtak egy pályázatot az állásomra a Népszabadság egész oldalas hirdetésével, amire 38-an jelentkeztek. Végül egy nagydarab fickó, Benedetti Tibor, a győri építőipari technikum kollégiumának korábbi igazgatója kapta meg az állást. Budapesti kollégáim óva intettek a feladattól, én mégis elvállaltam. Molnár Péter az IPARTERV-ből azt mondta nekem: „Hülye vagy te, hogy ilyet elvállalsz, ebben semmi fantázia nincs. Legfeljebb azt tudod megcsinálni, ha úgy gondolkodsz, mint valaki egy pakli kártyával: hogy minden kártya azonos méretű, de a rajtuk lévő kép mind más és más.
Az első pécsi panelház az Uránvárosi Rendelőintézettel szemben találhatóként Budapesten, legbizalmasabb körökben, az ÁÉTV-ben tervezték az ’50-es években, 3 emeletes, 2 szekciós kiosztásban, elég jó, 4 m-es szobaszélességgel. Ezt követően bízták meg a Pécsi Tervezővállalatot, hogy készítsenek terveket, csak sokkal gazdaságosabban. Ezen kívül még azt az apró, de nem közömbös dolgot csináltam, hogy önálló arculatot, nem pedig paneles karaktert igyekeztem a házaknak adni. A négyszögletes homlokzati panelforma adott volt, de a panel közepén elhelyezett négyzetes ablak helyett aszimmetrikus pozíciójú franciaerkélyeket alkalmaztam, amik egymás fölött találhatók, a homlokzaton vertikális csíkokat, svungot képezve.

Különleges beszámolók szerint a konyhát nem szerették, mert nagyon kicsi. Pedig erre párthatározat volt: azt mondták, hogy a szocializmusban mindenki közétkeztetésben fog részesülni, főzésre alkalmas konyhára nem lesz szükség, ezért minimál konyhát szabad csak tervezni. Ennek ellenére a lakosság egy része még disznót is vágott panellakásban: a fürdőkádban forgatták az állatot forró vízben.
A hosszhomlokzaton az egész épületen végigfutó vertikális kopolit üvegsávokat helyeztem el, amik napsütésben csillogtak-villogtak. A végfalon Zsolnay pirogránit díszítést alkalmaztam, amiknek a függőleges csíkozása miatt nevezték el Pizsama-házaknak. Amikor az épületet felterjesztettük Nívódíjra, lejött a bizottság és a tagok egymást bökdösték az ujjukkal, hogy na látod, lehet ebből házat csinálni.

A panelházak alaprajzi kiosztását egészen a ’80-as évek végéig a minisztériumi túlszabályozottság határozta meg. Gyakorlatilag mindenre volt utasítás, a modulméretre, a keskeny kisszobára, a belmagasságra, a szűkös konyhára, az 1,20 m mély loggiára, mindenre. Ezektől nem térhettem el mindaddig, amíg az OTP meg nem bízott új panelházak tervezésével a pécsi Rózsadombra. Itt lehetett a nappali 4,50 m szélességű, 3 hálószobával, külön konyhával, külön étkezővel, kamrahelyiséggel. Nagyon jó minőségű lakások ezek. Csak mire ez megépült, addigra jött a rendszerváltás, és meghalt az egész paneles téma. Pedig akkor lehetett volna igazán jó panelépítészetet csinálni.
Kulcsfontosságú források és idézetek összegzése után Tillai Ernő személyes pályafutásának krónikája visszaköszönt a magasházak és a panelépítészet történetében. Kubinszky Mihály gondolatai a pécsi panelházakról rámutatnak a korszak izgalmára és korlátozásaira, miközben Tillai saját terveinek logikája a falak és üveg között húzódó finom hangolódást mutatja. Tillai Ernő 1927-ben született Pécsett, mérnöki pályafutása során pedig a város panelépítészetének egyik meghatározó alakjává vált, akinek tervei és vezetése nyomot hagytak a város arculatán.
| Elem | Építés éve | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Tillai Ernő első panelháza | 1961 | Pécs-Uránváros |
| TV-panelház homlokzata | 1972 | Űrtartó loggiák és ellipszis logika |
| Kertvárosi 2000 lakásos program | 1985 | KC-panelházak |
Összegzésképp a Konzum áruház és környéke története a korszak műszaki fejlődését és várostervezési dilemmáit tükrözi. Tillai Ernő személyes élete és szakmai útja összefonódik e történetekkel, amelyek ma is formálják a város épített környezetét és mintázatát.
tags: #konzum #irodahaz #tillai #erno
