Közforgalom elől el nem zárt magánutak jogi szabályozása és gyakorlati következményei
Gyakori vagyonértékelői probléma az ingatlanok közterületi kapcsolatának hiányából adódó bizonytalanság. A közforgalom elől el nem zárt magánút fenntartásának költségeihez az utat rendszeresen használó jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek és természetes személyek érdekeltségük arányában kötelesek hozzájárulni. A közlekedési és földrajzi jogi környezet összetettsége miatt a tulajdonosi és használati jogok rendezése gyakran hiányos vagy ellentmondásos helyzetet teremt.
A jogi keret megváltozása és annak következményei
A 1997. évi CXLI. törvény ingatlan-nyilvántartásáról szóló szabályaihoz kapcsolódó 109/1999.(XII.29.) FVM. rendelet 50.§ (4) a) pontjának 2005. évi módosításával megszűnt a művelés alól kivett területek „saját használatú út” megnevezése. Január 1. napjától az ingatlan-nyilvántartásban az utak a következő megnevezéssel tarthatóak nyilván: országos közutak, helyi közutak (utcák, járdák, közterek, egyéb közterületek), erdészeti magánutak, magánutak, 3 méternél szélesebb tanyai bejáró utak, szőlőben, gyümölcsösben a művelés és a szállítás céljait szolgáló állandó utak, ha azok szélessége a szőlő, illetőleg a gyümölcsös sortávolságát legalább 3 méterrel meghaladja. Mindez azonban gyakran hagy maga után maradt régi „saját használatú út” megnevezés a tulajdoni lapokon.
Abban az esetben, ha az út még „saját használatú út” megnevezéssel szerepel és azt meg kívánjuk osztani, a változási vázrajz területkimutatásában a megnevezés a „Változás előtt” részben „saját használatú út”, a „Változás után” részben pedig már csak „közforgalom elől elzárt magánút” vagy „közforgalom elől el nem zárt magánút” lehet. Az elzárás vagy el nem zárás tényét a közlekedési hatóság a telekalakítási engedélyezési eljárásban véleményezi az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) kérése alapján.
A közforgalom elől elzárt magánút a közforgalom számára megnyitni vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni csak a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának vagy elzárásának tényét be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A bejegyzés hiányában a magánút közforgalom elől el nem zárt magánútnak minősül.
A használati jog és kötelezettségek mérlegelése
A 14.§ (4) bekezdése értelmében a közforgalom elől el nem zárt magánutat bárki rendeltetés-szerűen használhatja. Aki az utat engedély nélkül elzárja, a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására kötelezi. Az út kezelője a saját területén lévő magánút esetében annak a területnek a tulajdonosa, ahol az út található. A 35.§ értelmében az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni.
Közúti közlekedésről szóló jogszabályok és MT rendeletek alapján a közforgalom elől elzárt magánút fenntartásának költségeihez az utat rendszeresen használó érdekeltjei kötelesek hozzájárulni. E hozzájárulás megfizetését gyakran a magánút tulajdonosai (kezelői) kezdeményezik az érdekelt(ek) megkeresésével. A gyakorlatban ez jellemzően költség- és felelősségmegosztási megfontolásokon alapul.
Gyakorlat és esettanulmányok a mezőgazdasági magánutakkal kapcsolatban
Korábban foglalkoztunk mezőgazdasági utakkal: a közforgalom számára megnyitott magánutak addig tartanak, amíg megfelelnek a jogszabályi előírásoknak és a biztonságos közúti közlekedés követelményeinek. Közforgalom számára nyitva álló magánutak lezárását csak közlekedésbiztonsági célokat szolgáló közérdek vagy a tulajdonos méltányolható magánérdeke indokolhatja, amit a kérelmezőnek kell megjelölnie.
Ha a magánút lezárását a tulajdonos közlekedésbiztonsági okokból kéri, annak érdemi vizsgálata nélkül a kérelem nem utasítható el. A gyakorlatban megfigyelhető, hogy a mérlegelés során a környező ingatlanok megközelíthetősége és a szakmai követelmények összevetése kulcsfontosságú, de nem kizárólagos szempont. A mérlegelésnek tehát összhangban kell állnia a közforgalom szükségleteivel és a tulajdonosi jogosultságokkal.
Jogértelmezési és bírói gyakorlat
A Kúria a felülvizsgálatok során kiemelte, hogy a magánutak jogi minősítését a Kkt. alapján helyesen lehet értelmezni: a magánút közforgalom elől elzárt vagy el nem zárt státusza meghatározó. A megnyitás vagy lezárás feltételeit a 32. és 47. §-ok, valamint a 29. § (9) bekezdése szabályozza, és a közterületek elnevezésére és a forgalmi igények rendezésére vonatkozó helyi rendeletek is relevánsak lehetnek. A bírói gyakorlat szerint a közforgalom elől elzárt magánút megnyitásának vagy lezárásának döntéseinek összhangban kell állniuk a jogszabályi előírásokkal és a közérdek/ magánérdek arányával.
Rövid összefoglaló a fontosabb jogszabályokról
- Kkt. 32. § (1) - út kategóriák: közutak és magánútak
- Kkt. 47. § 8. pont - közforgalom elől elzárt magánút meghatározása
- Kkt. 29. § (9) - közforgalom számára való megnyitás/elzárás következményei
- MT rendelet 30/1988. (IV. 21.) - magánutat közforgalom számára megnyitni csak biztonságos közúti közlekedés követelményeinek megfeleltében lehet
- Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény és kapcsolódó végrehajtási rendeletek - a tulajdonos és kezelő jogok rendezése
Javasolt eljárási lépések a gyakorlatban
- Határozzuk meg a magánút jelenlegi jogi minősítését az ingatlan-nyilvántartásban (közforgalom elől elzárt vs el nem zárt).
- Vizsgáljuk meg, hogy a közforgalom előli elzárás megfelel-e a jogszabályi előírásoknak és a biztonságos közúti közlekedés követelményeinek ( MT rendelet 20. § (2) )
- Értékeljük a környező ingatlanok megközelíthetőségét és az érintett érdekeltek költségeit/hasznait a lehetséges megnyitás vagy lezárás esetén.
- Készüljön részletes szakvélemény a teherviselésről és a közterületi közlekedés biztonságáról a döntéshez.
- Kezdeményezzük a megfelelő bejegyzéseket az ingatlan-nyilvántartásban a megnyitás/lezárás tényére, és értesítsük az érintetteket.
Kerékpár lakat - így add meg a kódot
Megjegyzés: Az út megnyitása vagy lezárása során a közlekedési hatóság mérlegelni fogja a közérdek és az érintettek jogai közötti egyensúlyt, hogy a közforgalom számára biztonságos és igazságos megoldás szülessen. A gyakorlatban a tulajdonosok és kezelők közreműködése, az érintettek bevonása és a jogi eljárások pontos dokumentáltsága kulcsfontosságú.
tags: #korforgalom #elol #nem #elzart #maganut