Korlátozó földhivatali bejegyzések és díjak az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban

Ezeket a földhivatali díjakat kell megfizetni az ingatlan-nyilvántartási szolgáltatásokért. Az ingatlanügyletek költsége nem áll meg a vételi árnál vagy a fizetendő illeték összegénél. Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, 2024. nyarán a Magyar Közlönyben kihirdetésre került a közigazgatási és területfejlesztési miniszter 6/2024. (VI. 28.) KTM rendelet az ingatlan-nyilvántartási, telekalakítási, földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos eljárások, továbbá az ingatlan-nyilvántartásból és az állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások igazgatási szolgáltatási díjairól.

Az 1/2024. (I. A) rendelet számos díjtételt érintett 2024. júliusától kezdve, és 2026-ra a díjak változatlanok maradtak. A cikkben a legfontosabb díjtételek kerülnek összefoglalásra. A soron kívül történő eljárás lefolytatásának díja 16.000 forint, ha 5 vagy kevesebb ingatlan ügyében járunk el. 6-15 ingatlan esetén 80.000 forintot, valamint a hatodik ingatlantól ingatlanonként 8.000 forintot kell fizetni. A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 10.600 forint, de legfeljebb 160.000 forint lehet. A hiteles tulajdoni lapért 4.800 Ft, papíralapú hiteles másolat esetén pedig 10.000 forint összeg kerül megfizetésre.

Infografika: Földhivatali díjak szerkezete 2024-2026 között

A díjtételek részletezett áttekintése

A változások közé tartozik többek között a változási vázrajz vizsgálatának díja 10.600 forint maradt, ezen felül új, megszűnt vagy változott építményenként 2.000 forint a díj. Egy vagy több földrészletet érintő, egymással összefüggő jog bejegyzéséhez vagy tény feljegyzéséhez készített változási vázrajz vizsgálatáért az első földrészlet után 1.500 forintot kell fizetni, 500 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat minden további földrészlet után. Közigazgatási és fekvéshatárok módosítása esetén a vizsgálat díja 4.000 forint földrészletektől függetlenül. 3.200 forint a használati megosztási és a földrészlethatár-kitűzési vázrajz vizsgálati díja. A földkönyv vagy földkönyvkivonat esetében 240 forintot kell fizetni ingatlanonként. Fontos, hogy a cikk csak a legfontosabb díjtételeket tartalmazza.

A jogi szabályozás alapja az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (Inytv.), amely szabályozza a jogok és tények bejegyzését, a közhitelességet, a ranghely fogalmát és a bejegyzési engedélyek kiadását. A bejegyzések rangsorát és a kérelmek iktatási időpontját a bejegyzés iránti kérelem iktatószáma határozza meg. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata kell legyen, tartalmaznia a bejegyzést engedő nyilatkozatot és a bejegyzési engedélyt.

Áttekintő diagram: bejegyzési engedély és ranghely kialakítása

Rövid áttekintés a legfontosabb jogi elemekről

Az ingatlan-nyilvántartásban a jogok és tények bejegyzése a szerződés megkötését követően történik meg, és a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokra van szükség. A közhitelesség elvének értelmében a nyilvántartás hitelesen tanúsítja a bejegyzett jogok és tények fennállását, így a későbbi jogszerzők hogy ki mit vett fel, az egyezmények mikor keletkeztek, mindenki előtt hozzáférhetővé válik. A ranghely előzetes biztosításáról a jogosult kérelmére legfeljebb egy évig lehet feljegyezni. A bejegyzés akkor történhet, ha jogszabály vagy hatósági határozat igazolja a jog keletkezését, módosulását vagy megszűnését.

Infografika: ranghely és előzetes biztosítás menete

Tájékoztató a gyakran előforduló jogi formákról és eljárási módokról

  • Tulajdonjog bejegyzése alapulhat adásvételi szerződésen vagy más jognyilatkozaton; a bejegyzéshez szükséges okirat lehet közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, illetve közjegyző által hitelesített másolata.
  • Jelzálogjog bejegyzése lehet a földterhelést biztosító jog vagy annak al-aljogai, és a bejegyzésnél ki kell bontani a követelést, a jogosultat és a jelzálog összegét. Amennyiben a törlesztés részben vagy teljesen történik, a kamatot és mellékszolgáltatást részletezetten meg kell határozni.
  • Perfeljegyzés jelzi, hogy per folyamatban van, és a bejegyzés a per eredményétől függ. A perfeljegyzést a bíróság értesíti vagy a körzeti földhivatal feljegyzi a per tényét.
  • Közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése kizárt, ha a jog alapja nem egyértelműen a teljes ingatlan vagy annak egész eszmei hányada, és szükség lehet változási vázrajzra a megosztás vagy használat meghatározásához.
Diagram: tulajdonjog, jogok és tények bejegyzésének alapelvei

Gyakorlati példák és eljárási útmutató

A soron kívüli eljárás kérhető ingatlanügyi hatóságtól az Ákr. szerinti maximum 60 napos határidőre, de csak 2025. január 15.-e óta lehet ezt az eljárást kérni az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításakor. A bejegyzési díjak 2024-es és 2026-os állapota szerint az alábbiak jellemzőek: 16.000 Ft soron kívüli díj egy ingatlan esetén, 80.000 Ft 6-15 ingatlan esetén, és 8.000 Ft minden további ingatlan után. A társasházi alapítás díja 10.600 Ft per alapkülönlap, de legfeljebb 160.000 Ft. A hiteles tulajdoni lap 4.800 Ft, a papíralapú hiteles másolat pedig 10.000 Ft.

Az online nyomtatványok segítségével és KAÜ-t felhasználó online kérelmekkel lehetőség nyílik az adatok elektronikus benyújtására; azonban a kérelem közvetlen elektronikus beküldése (online beküldés) csak bizonyos formákban és nyomtatványokkal érhető el. A bejegyzés alapjául szolgáló okirat lehet közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, illetve közjegyző által hitelesített másolata. Külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítést vagy Apostille-t igényelhet, és az Üttv. szerint az ügyvédi ellenjegyzés szükséges lehet a bejegyzés elfogadásához; azonban az ellenjegyzés ezt a kötelezettséget módosíthatja.

Kérelmi űrlapok és online kitöltés folyamata

Miért fontos a tulajdonjog bejegyzése?

A tulajdonjog adásvétel alapján történő megszerzése jogilag csak akkor valósul meg, ha az ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzés megtörténik. A vevő akkor válik jogszerű tulajdonossá, amikor a bejegyzés megtörtént, és a bejegyzés rangsora meghatározza a későbbi jogok megszerzésének sorrendjét. A széljegy megjelenése a tulajdoni lapon azt jelenti, hogy az illető kérelme már érkezett, vagyis az eljárás az ingatlan-nyilvántartásban nyomon követhető. A széljegy és az érkeztetés közötti különbség fontos abból a szempontból, hogy a széljegy nyilvános, és a későbbi érintettek számára láthatóvá teszi az eljárást.

Infografika: széljegy és bejegyzés közötti különbségek

Összegzés kézikönyvként a gyakorlott jogászok és ingatlan-nyilvántartási eljárásokkal foglalkozó szakemberek számára

Az ingatlan-nyilvántartás központi része a tulajdoni lap, amely az ingatlan adatait, azonosítóját és a kapcsolódó jogokat vagy tényeket tartalmazza. Az Itv. szerint az ingatlan-nyilvántartás településenként vezetett, és a bejegyzések a kérelem iktatási számától függően rangsorolódnak. A bejegyzési engedély és a szükséges alaki követelmények teljes körű megléte elengedhetetlen a sikeres eljáráshoz. A jogok és tények bejegyzése csak olyan közokirat vagy magánokirat alapján történhet, amely a létrejövő jog keletkezését, módosulását vagy megszűnését igazolja. A belső eljárási részletek között szerepel ugyanakkor a perfeljegyzés és a közös tulajdon használatára vonatkozó jog pontos meghatározása, amely esetén gyakran szükség van vázrajzra, hogy a jogot az érintett ingatlan valamely részére lehessen bejegyezni.

Szövegkörnyezet: bejegyzések alapelvei és eljárási lépések

Rövid meta leírás és kulcsszavak

tags: #korlatozo #foldhivatali #bejegyzes

Népszerű bejegyzések: