A Ferenciek tere: Budapest szívének történelmi és urbanisztikai átalakulása

A Ferenciek tere Budapest egyik legfontosabb és leginkább átalakult központi területe, melynek története évszázadokra nyúlik vissza. A tér múltja összefonódik a város fejlődésével, a politikai változásokkal és az urbanisztikai átalakulásokkal, melyek formálták jelenlegi arculatát.

A tér nevének és eredetének története

A Ferenciek tere Budapest V. kerületében található, határai a Szabad sajtó út 5., Duna utca 7. és 6., Veres Pálné utca 1. és 2., Irányi utca 29., Károlyi utca 7-9. és 12., Reáltanoda utca 1. és 2., Kossuth Lajos utca 1. és 2/a, Petőfi Sándor utca 1. és 2., Kígyó utca 4.

A téren álló pesti ferences templom és kolostor őse 1250 és 1260 között épült. Az eredeti gótikus templom kicsinek bizonyult, ezért a ferences atyák 1727-ben új templom építésébe kezdtek. A ma is álló 766 m² alapterületű barokk templomot 1743. szeptember 21-én szentelték fel.

A ferences szerzetesrend tagjait a magyar nyelv történeti-etimológiai szótár szerint ferences, Ferenc-rendi és franciskánus, ferencbarát, ferencszerzetes néven említjük. A „ferenci” formára először 1793-ból van adat.

A teret 1874 óta hívják Ferenciek terének, de már a 18. századtól kezdve különböző neveken ismerték, mint például Platea dominorum (Urak utcája), Szent Péter utca, Herrngasse (Úri utca), Mönchengasse (Barátok utcája), Mönchenplatz (Barátok tere), Franziskanerplatz.

Urbanisztikai átalakulások és névváltoztatások

A XIX. század végén a városvezetés törvényt alkotott két új Duna-híd létesítéséről. 1898-ban elkezdődött az Eskü téri híd (ma a helyén az új Erzsébet híd áll) építése, amelyhez kapcsolódóan kissé át kellett rendezni a Belvárost. A hidat a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcával össze kellett kötni.

A ma is álló Belvárosi plébániatemplomot meghagyták, azt a hídfő kikerülte, de a Hatvani utca szélesítése miatt a Kígyó utcában álló Régi pesti városházát is le kellett bontani. 1903-ban átadták a láncszerkezetű hidat, és a széles sugárúton megindulhatott a mostanihoz képest még elég csekély forgalom.

A II. világháború után, 1945-ben az Erzsébet híd megsemmisült, csak a balparti pillér maradt állva. A világháború után nemkívánatos lett Apponyi neve, a tér neve ettől kezdve Felszabadulás tér lett, merőlegesen a Ferenciek terére.

1947-től a villamosjáratok ideiglenes végállomása a pesti hídfő lett. 1964-ben adták át a forgalomnak a ma is látható modern kábelhidat, amelyen 1972 decemberéig közlekedett villamos. Megszüntetését az M2-es metróvonal meghosszabbításával indokolták.

A Rákóczi úti és Kossuth Lajos utcai villamos forgalmát részben az M2-es metróvonal, illetve a 7-es buszcsalád (7A, 7C, 107) vette át. Az erős közúti forgalom a Ferenciek terének és a főváros kelet-nyugati tengelyének egyaránt nagy környezeti terhelést okoz.

A téren a külön szintű csomópontot és az M3-as metróvonal állomását 1974-1976 között alakították ki. A Váci utca északi szakaszát 1964-ben, a délit 1996-ban alakították át sétálóutcává.

A mai tér neve 1992. április 30-án jött létre a Ferenciek tere és a Felszabadulás tér összevonásából. Azóta sokféle terv és ötlet született a tér és a forgalmas főútvonal élhetőbbé tételéről, forgalmának csillapításáról és a villamos újraindításáról is.

2012-2014 között megszüntették az Y alakú közúti aluljárót és a Veres Pálné utcai gyalogos aluljárót. A metróaluljáró tágasabb lett. A felszínen gyalogosan újra átjárhatóvá tették a Ferenciek tere - Petőfi Sándor utca irányt, ám a járműforgalom elől elzárták.

A tér korábbi elnevezései és az átalakítások részletei

A Ferenciek tere korábbi elnevezései a következők:

A 16. századtól Platea dominorum (Urak utcája), ill. Szent Péter utca
1690-től Herrngasse (Úri utca)
a 18. századtól Mönchengasse (Barátok utcája), Mönchenplatz (Barátok tere), Franziskanerplatz

A Felszabadulás tér korábbi nevei:

1700-tól Getraydt Marktplatz (Búzapiac tér)
1730-tól Weisse Rosen Platz (Fehér Rózsa tér) vagy Sebastienplatz (Sebestyén tér)
1788-tól Schlangenplatz
1874-től Kígyó tér
1921-től Apponyi tér
1953-tól Felszabadulás tér

A Közmunkák tanácsa az épülő új híd csatlakozási útvonalait igyekezett gondosabban megtervezni, mint ahogyan az a Lánchíd-Sugár út összekötésénél sikerült. A korábbi Barátok tere, azaz: Ferenciek tere észak-déli irányú volt, a Kecskeméti utcát kötötte össze a Kronprinzstrasséval (Koronaherceg, ma Petőfi Sándor utca).

Az utca torkolatában terült el a Kígyó tér, ebből vezetett a Rózsa tér és a régi Városháza felé a Kígyó utca. Ez lett egyik eleme az újonnan kialakítandó térnek, az északi oldalán. Az ott található Párizsi-házat lebontották, és helyére a jelenleg is álló Párizsi udvar került.

A Kígyó utca végén a Porszász házat is lebontották; a mögötte futó Plebánia utca jelenleg a Március 15. tér része.

A déli oldalon helyezkedett el a Sebestyén tér, valamint a Sebestyén utca, amely a Duna utca irányába vezetett. A tér oldalán a Kúria tűzfalához illeszkedve bazár állt, amelyet Feszty Adolf tervezett. A tér középső részén állott a Hétszemélyes tábla és a Müller-ház, ezeket is lebontották.

Az egykori Sebestyén utca és Kígyó utca közti apró házak lebontásával látványos és széles tér keletkezett. Ezt 1921-ben Apponyi térnek nevezték el.

A XIX. század végén lebontott épületek sokkal kisebbek voltak a jelenlegieknél.

Az M3 metróvonal és a tér jelenlegi állapota

A Ferenciek tere 10. szám alatt található a 3-as metró egyik állomása. Az állomás 27,7 méterrel van a felszín alatt. A metróállomást 1976-ban adták át.

Id. Antall József emléktáblája a 9. sz. alatt található. A táblát 2003. november 11-én avatták, Thury Levente szobrász és Mohácsy György építész munkája.

A Ferenciek tere metróállomás építészeti koncepciója

A tér jelenlegi neve 1992. április 30-án jött létre a Ferenciek tere és a Felszabadulás tér összevonásából. Azóta sokféle terv és ötlet született a tér és a forgalmas főútvonal élhetőbbé tételéről, forgalmának csillapításáról és a villamos újraindításáról is.

Az erős közúti forgalom a Ferenciek terének és a főváros kelet-nyugati tengelyének egyaránt nagy környezeti terhelést okoz.