Közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásban
Az új ingatlan-nyilvántartási szabályozás jelentős gyakorlati előnyöket kínál, különösen a közös tulajdonban álló ingatlanok esetében. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó jogot bejegyeztessük az ingatlan-nyilvántartásba, amely növelheti a közös tulajdonban álló ingatlan forgalmi értékét és megkönnyítheti a banki finanszírozás igénybevételét is.
A korábbi jogszabályok miatt a közös tulajdon használatára vonatkozó jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése nem volt lehetséges, így a tulajdonostársak gyakran írásbeli megállapodásokkal rendezték a használat részletes feltételeit. Ezeknek a megállapodásoknak a közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzésére nem volt lehetőség. Ennek megfelelően a használati megállapodás megkötésének ténye sem derült ki az ingatlan-nyilvántartási adatokból.
Tipikus példák közös tulajdon esetében ikerházak vagy egyéb közös tulajdonban álló ingatlanok, ahol a tulajdonostársak bármelyike banki finanszírozást vett igénybe. A legtöbb kereskedelmi bank a hitelszerződés megkötésének feltételéül szabta a tulajdonostársak közötti használati megosztási szerződés meglétét. A jogalkotó felismerte a gyakorlati eltéréseket, és az Új Inytv. 20. § 24. pontjában lehetőséget teremtett annak, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásba.
Jogosultság bejegyzésének lehetőségei
Az érintett ingatlannak értelemszerűen a tulajdonostársak közös tulajdonában kell állnia, és csak olyan ingatlan esetében lehetséges e jog bejegyzése, amely nem minősül mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek. A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyezhető:
- egész ingatlanra
- egész tulajdonosi illetőségre
- eszmei hányadra
Igényelhető továbbá társasházi ingatlanon történő bejegyzés is. A jog bejegyezhető az ingatlan természetben meghatározott részére vagy annak területnagyságban kifejezett részére (például négyzetméterben megadva).
A gyakorlatban felmerülő kérdés, hogy szükséges-e záradékolt vázrajz benyújtása. Az Új Inytv. ezt a választ megadja: az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére vonatkozó jog bejegyzéséhez záradékkal ellátott változási vázrajz szükséges. Ez vonatkozik a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzésére is. Vannak azonban olyan megosztási lehetőségek, amelyeknél nem szükséges vázrajz benyújtása, például időbeli megosztásra irányuló megállapodás.
Bejegyzésre való jogosultság és alapok
A bejegyzés a tulajdonostársak közös kérelmére történik, és társasház esetén a társasház közös képviselője kérheti. A bejegyzésben fel kell tüntetni a megosztás típusát (térbeli vagy időbeli), valamint a használati jog létrejöttének alapjául szolgáló okiratot. Lehet alapuló okirat például:
- a felek egyhangú megállapodása vagy határozata
- a felek szótöbbséges határozata
- bírósági határozat
- társasház alapító okirata
A bejegyzés azonban nem feltétlenül igényli a tulajdonostársak teljes egyetértését. A jogszabály módosítása szerint a közös használatra vonatkozó megállapodás dologi jogi hatályt szerezhet a bejegyzéssel, amely konstitutív hatályú: a jogot a bejegyzés hozza létre. A központi hatóság a közhiteles nyilvántartás, a benne foglaltakat ellenkező bizonyításig helyesnek, létezőnek és ismertnek kell tekinteni.
A közös használatra vonatkozó bejegyzés tehát nem csupán kötelmi jogi, hanem dologi jogi hatállyal bír, és jelentős többletértéket ad az ingatlannak, növelve annak forgalmi értékét és banki finanszírozhatóságát. A bejegyzés bizonyítja, hogy a tulajdonostársak között dologi hatállyal rendelkező megállapodás áll fenn az ingatlan használatának megosztására vonatkozóan, és a megállapodás a jogutódokra is kiterjed.
Gyakorlati tartalom és hatások
A használati jog bejegyzése megkönnyíti az adott tulajdoni hányad értékesítését, növeli a jövőbeni hasznosíthatóságot és lehetővé teszi banki finanszírozás igénybevételét. A megállapodás túlmutathat a használat térbeli vagy időbeli megosztásán: a felek rendezhetik például a költségek megosztásának módját is, illetve az ingedre eső bevételek megosztásának elveit is.
Fontos megjegyezni, hogy a finanszírozók többsége továbbra is elvárja az írásbeli megállapodást a használatról közös tulajdonban álló ingatlannál. Az új hatósági bejegyzés adminisztratív könnyebségeket jelenthet a banki gyakorlattal összhangban, és növeli a hitelbiztosíték értékét is.
A gyakorlatban
A bejegyzéshez szükséges az érintett ingatlan közös tulajdonban álló tulajdonjoga, és csak olyan ingatlanok esetében lehetséges, amelyek nem mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek. A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése lehetővé teszi, hogy a tulajdonostársak közötti megállapodás objektív módon, a közhiteles nyilvántartásban is megjelenjen, így a jog minden érintett félre kiterjed és a jogutódokra is vonatkozó marad.
A bejegyzés lehetőséget ad arra is, hogy társasház esetén a közös képviselő kérése alapján történjen meg a bejegyzés, megjelenítve a megosztás térbeli vagy időbeli jellegét, valamint a használati jog alapjául szolgáló okiratot. Ehhez szükséges a megosztás pontos megjelölése és a vonatkozó okirat bemutatása.

Osztatlan közös tulajdon? Az meg mi a fene?
Gyakorlati megfontolások albérlet és lakcímkérdések kapcsán
A korábbi cikkrészlet részletesen érinti a bérbeadás és az albérlő lakcímbejelentésének jogi kereteit. Amikor a bérlő szeretné lakóhelyét vagy tartózkodási helyét bejelenteni, szükség van a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatára. Fontos azonban tisztázni, hogy a hozzájáruló nyilatkozat csak írásban tehető, kivéve, ha a bérlő rendelkezik érvényes, két tanú előtt aláírt teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal, amely feljogosítja az ingatlan használatára.
A bérlemény címére történő bejelentkezéshez szükséges hozzájárulás minden esetben előfeltétel, ha a bérlő szeretne bejelentkezni a bérelt lakásba. Ugyanakkor a bejegyzés önmagában nem jogosítja fel a használatra, ezt külön kell rendezni. A bérlő birtokvédelmet kérhet a bérbeadóval szemben, és a szerződésszegés eseteiben a bérlő jogosult a birtoklás zavarának megszüntetésére. A közreműködő jogi tanácsadás és szerződésírás érdekében a BP Legal ingatlan adásvételi ügyeiben jártas szakértői csapata áll rendelkezésre.
A cikk a közös tulajdon osztatlan formájára koncentrál. Vegye figyelembe, hogy az osztatlan közös tulajdon értékesítésekor az elővásárlási jog a többi tulajdonost illeti meg, és lehetőségek léteznek az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére, például megosztással, közös megegyezéssel vagy bírósági úton. Hasznos legyen a használati megosztási szerződés, amely egyszerűbb és gyorsabb megoldás a társasház alapítás alternatívájaként.
Az osztatlan közös tulajdonról szóló gyakorlati útmutató részletezi, hogy az alapterület és a tulajdonosok száma hogyan jelzi a problémát a tulajdonjogi nyilvántartásban, és hogyan lehet a későbbi értékesítést megkönnyíteni. A megoldások közé tartozik a használati szerződés létrehozása és a jogutódokra kiterjedő hatály, amely biztosítja a folyamatos jogérvényesítést.
Az ingatlanpiaci trendek és a jogszabályi változások összefoglaló elemzéséhez tekintse meg a DLA Piper Hungary Hazai Ingatlanpiaci Körképe 2026 kiadványát.

A cikkben említett ismeretek és példák alapján az osztatlan közös tulajdon megkönnyíthető átalakítása társasházzá vagy használati megosztási szerződéssel, amely gyorsabb és költséghatékonyabb alternatíva lehet a közös tulajdon kezelésére és értékesítésére vonatkozó döntések meghozatalakor.
tags: #kormanyablak #nyilatkozat #kozos #tulajdon #eseten
