Koppány Ferenc Nyaralók: Pihenés és Történelem Somogyországban
Vendégházunk „Somogyországban”, Siófoktól délre, kb. 50 km távolságra, a Koppány folyó völgyében, egy 430 lelkes községben, Törökkoppányban található.
A falu gépjárművel, illetve autóbusszal egyaránt megközelíthető a 6508-as közúton.
Vendégházunk 3 db 2 ágyas és 1 db 3 ágyas szobát foglal magába. A szobák mindegyike pótágyazható. Minden szobához tartozik WC és zuhanyzó.
Az épület szerves részét képezi a nyitott, fedett terasz, amely jó, illetve rossz idő esetén egyaránt kihasználható.
Az udvaron szaunázási lehetőség is biztosított, fűthető dézsával kiegészítve.
Az aktív pihenést kedvelők kölcsönözhetnek kerékpárokat, sporteszközöket illetve teniszezhetnek a közeli sportpályán.
Számos látnivaló akad településünkön és környékén (pl.: Római Katolikus Templom, Kápolna, Török kút...). Érdemes felkeresni bennünket.
Szálláshely szolgáltatásai
Koppány Vendégház Törökkoppány szolgáltatásai magas, 9.6/10 értékeléssel rendelkeznek valós vendégek véleménye alapján.
Parkolás, utazás
- Saját parkoló (ingyenes, 3 db, zárt)
- Parkoló a közelben (ingyenes, 5 db, 100 m távolságra)
Internet
- Wifi a közösségi terekben
- Vezetékes internet a közösségi terekben
Szabadidő, kikapcsolódás
- Túra lehetőségek (10 000 Ft/alkalom)
- Kerékpárkölcsönzés (800 Ft/nap)
- Sportpálya (100 m távolságra)
Wellness részleg, relaxáció
- Alapterület: 50 m2
- Belépési díja: 20 000 Ft/foglalás
- Finn szauna (15 000 Ft/alkalom)
- Dézsafürdő (5 000 Ft/alkalom, Kültéri egész éves)
Helyszín jellemzői
- Saját kerékpártároló
Étkezés
- Bográcsozási lehetőség (tűzifa ingyenes)
- Szalonnasütési lehetőség (tűzifa ingyenes)
Gyerekbarát szolgáltatások
- Játszótér
- 3 éves korig a szállás ingyenes!
A közelben 113 program található a környéken. Foglalásod mellé 8 programkupont adunk ajándékba!
Házirend
Bejelentkezés
14:00 - 18:00 Amennyiben később érkeznél, mint ahogy a szálláshely vendéget tud fogadni, kérjük, jelezd!
Idegenforgalmi adó
Idegenforgalmi adót nem szükséges fizetni ezen a szálláshelyen.
Történelmi betekintés: Könyvajánlók és Koppány Ferenc élete
Ha már itt a nyár, talán több időnk van egy kicsit magunkban lenni, és el tudunk merülni egy-egy félretett könyvben, vagy netalántán újakat beszerezni. Ehhez kapóra jöhet ajánlásunk, mely a magyar történelembe kalauzolja el az olvasni vágyókat.
Hongfoglalás kori és a török hódoltság idejéből válogattunk most könyveket, melyek elvarázsolják a kicsiket és a nagyokat egyaránt.
Hongfoglalás kori történetek
Kr. Csiglemezővel kezdődik a történet, ahol az a háromezer hun telepedett le, akik a harcokból elmenekültek, és átnevezték magukat székelyeknek. Az általuk egy hegyi néptől elrablott vörös hajú Veres Keménd történetét ismerhetjük meg belőle. Nehezen indul élete az örökös piszkálások miatt, de végül kivívja az elismerést. Csikósnak áll és Bolgárországba indul, hogy egy arab lovat szerezzen magának, amivel veszedelmet hoz a népére. Ráadásul a székelyek szövetségre léptek Álmos és Árpád leszármazottjaival és hadba vonultak velük. Vajon megtorolták a méneslopást a bolgárok? Mi történik Keménddel a véres harcokban?
Hosszúhíd, a második rész a harcok utáni békés életet mutatja be, ám nem sokáig, hiszen Árpád fejedelem terjeszkedni akar, így Brangna, vagyis Branya ispán várának bevételére készülnek. S hogy sikerül-e bevenni? A regényből kiderül.
A harmadik befejező részben, a Szakajtott virágokban Keménd visszatér falujába és a sókereskedelmi jognak köszönhetően gyarapodni kezd a falu. Ám a béke tiszavirág életű, és újra hadba kell állni az új fejedelem mellett. Sikert sikerre halmozva, ám egyre jobban megfogyatkozva és megfáradva jutnak el a végső, Pozsony alatti harcszintérre. Túlélik-e a harcokat, vagy végleg felmorzsolódik a kicsiny székely sereg?
Kr. u. 880-ban járunk az Etel folyó sztyeppéjén, ahol betekintést nyerünk Hüse Lajos - A turul árnyékában - Álmos haragja regénye által a hongfoglaló magyarok életébe, viszályaiba és harcaiba. Sandru a Kürtgyarmat törzs nemzetségfőjének jobb kézről született fia. Apja egy titkos küldetésre viszi magával Levendi vezér megbízásából: szövetségesnek akarják megszerezni a rúmi császárt Álmossal szemben. Ám az ármány kiderül, így szembe kell nézniük Álmos haragjával. A két vezér egymásnak feszül, de ott a besenyő törzsek és a nyugati birodalmak támadásai is. Sikerül-e megbékélni a két magyar vezérnek, vagy ellenséges harcba keverednek?
A Koppány vezér korát felelevenítő művek
A 972-1032 évek Magyarországába nézhetünk vissza Cs. Szabó Sándor - Koppány, a lázadó vezér és Koppány fiai regényeivel, melyben az író részletesen körüljárta az időszakot, hogy minél hitelesebben írhassa meg Koppány életét, mely ugyan nem lehet hiteles a kevés fennmaradt információ miatt, mégis annak tűnik a korhűség bemutatásával.
Az első könyvben Koppány életét követhetjük végig 5 éves korától, mikor is Géza fejedelem mellett harcolt apjával, egészen felnőttként a végső harcban végződő haláláig. Hogyan vált vezérré, milyen ármánykodásokat kellett emiatt elviselnie, hogyan érintette, hogy Géza fejedelem is hátba támadta?
Koppány halála előtt az öreg Gecse bőre bízza Vajk után öröklésben következő árpádfiát Vászolyt, Béla nagyúr fiát és két születendő gyermekét. Az öreg sikeresen kimenti a várandós asszonyokat és a gyermeket, és elbújtatja őket. Közben telnek az évek és felcseperednek az ifjak, mint kiderül fiai lettek Koppánynak. Vászoly csatlakozik az uralkodó udvartartásához, ám a két féltestvér külön útra tér. A feleség fia Berzence Ajtony seregébe áll harcolni, a szerető fia Babócsa pedig családot alapít és kényelmesen élne, ha nem rónának rá egy fontos feladatot. Vajon mi lesz a két fivér útja, hogyan keresztezi Vászoly életét és vajon mi lesz a vérvonallal?
A török hódoltság kora
A török hódoltság utolsó évtizedét tárja elénk Csikász Lajos A félhold alkonya három részes történelmi kutatómunka eredményeként létrejött kötetsorozata. Az első könyv, a Vörös-kék lobogók 1682-ben Fülek váránál játszódik, mely a Közép-Magyarországot megszálló törököknek van a begyében. Itt tanyázik a két gyerekkori jóbarát, fiatal hadnagy, Szentiványi Péter és Lehoczky Ferenc, akik egy őrjárat során talált nemeskisasszony miatt hamar egymással és a lány gyámjával is szemben találják magukat. A második, A kuruc király részében tovább bonyolódik a két hadnagy élete, tetézve a Füleki vár ostromával, mely mögött hatalmas szellemi harcok dúlnak, magyar fordul magyar ellen, török a magyarral, magyar a habsburgokkal szervezkedik, így már követni is nehéz, hogy ki kivel van. És a befejező harmadik könyv, Az arany és vér még tovább bonyolítja az amúgy is feszült helyzetet. A két hadnagy egymás ellen kerül, a császári erők a török-kuruc seregnek feszül. És persze előtérbe kerül a csillogó arany, még több ellenség és cselszövés és persze a szerelem is.
Koppány Ferenc élete és pályafutása
Koppány Ferenc (néhol: Koppányi) (Zalaegerszeg, 1792. szeptember 14. - Zalaegerszeg, 1866. május 25.) a Zala vármegyei kisnemesi Koppány család leszármazottja volt.
Apja nemes Koppány József (1753-1818), Zala vármegye várnagya, táblabíró, Zala vármegye számvevője 1810. május 7. és 1818. február 23. között; anyja hottói Nagy Magdolna (1772-1814) volt. Koppány József Zala megyei várnagy, feleségével és gyermekeivel együtt 1803. augusztus 12.-én címeres levelet szerzett I. Ferenc magyar királytól.
Fivére, Koppány József (1795-1841), zalai esküdt, zalaegerszegi állómási biztos volt, aki nőtlen volt.
Koppány Ferenc leánytestvérei: nemes Koppány Anna (1794-1857), akinek a férje salomvári Vizy Ignác (1787-1840), táblabíró, földbirtokos, nemes Koppány Borbála (1801-1880), akinek a férje csáfordi Csillagh Lajos (1789-1860), földbirtokos, a későbbi zalai alispán, az 1848-as szabadságharc alatt a megyei állandó bizottmány elnökeként. Méghozzá két hajadon leánytestvére is volt: Koppány Judit (1804-1844) és Koppány Zsófia (1803-1882).
Koppány Ferenc apja 1805 júniusában a soproni (bencés) gimnázium 2. grammatikai osztályában tanuló fia számára királyi ösztöndíjért folyamodott, amit Ferenc azután el is nyert. Koppány Ferenc 1810 nyarán királyi engedélyt kapott, hogy ösztöndíja megtartásával „keszthelyi oskolákban” folytathassa tanulmányait. A vármegye közgyűlése ennek érdekében Festetics György grófhoz fordult, valószínűleg a Georgicon gazdasági akadémiára kérve felvételét.
Koppány Ferenc azonban nem Keszthelyen tanult tovább, hanem 1810 és 1812 között a zágrábi királyi akadémián végezte el a jogi fakultás két évfolyamát, ugyancsak királyi ösztöndíjjal. A jogakadémiát végzett fiatalember 1812 szeptemberében Zala megye főispáni helyetteséhez folyamodott, hogy joggyakornokként vehessen részt a vármegye törvényszékének ülésein. A vármegye közgyűlése, tekintettel arra, hogy a kérelmező jó magaviseletét tanúsított és jól tanult az iskoláiban, azonnal felfogadta joggyakornoknak.
Koppány Ferenc 1814-ben (az akkori gyakorlatnak megfelelően) jurátusnak ment Pestre, a Királyi Táblára, ahol 1815. június 9-én tette le az ügyvédi vizsgát.
Koppány Ferenc 1817. január 15. és 1825. június 6. között Zala vármegye első aljegyzője lett. 1821. május 28-án a megye táblabírájává nevezte ki a főispáni helyettes. 1825. június 6-ától 1849. október 31.-éig Zala vármegye főadószedője volt.
Koppány Ferenc, Deák Ferenc szabadelvű politikájának egyik leghűségesebb támasza volt, és egyben fiatal kora óta benső jó barátja is. Koppány Ferenc a nemesi pénztár gondnoka volt évtizedeker át; szigorú pontosság és becsületesség volt jelleme, nagyra becsülték a vármegyében. 1845-től listázott zalai önkéntes adozó nemesek között szerepelt Deák Ferenc és több más nemes úr mellett.
Az 1848-as szabadságharc alatt, főadószedőként, Csány Lászlóval és Csillagh Lajossal szorosan tevékenykedett a vármegye védelme és rendezése érdekében. Amikor a Bach korszaknak vége lett Koppány Ferenc Zala vármegye alkotmányos első alispánja lett: 1861. február 7. és 1861. november 11. között.
Felesége, pogányszentpéteri Málik Mária Terézia (*Bakónak, Zala vármegye, 1800. január 13. - †Zalaegerszeg, 1834. szeptember 20.) úrnő, pogányszentpéteri Málik Ferenc és Kún Teréz lánya volt.
Gyermekei:
- Koppány Karolina Mária Anna (*Kisunyom, 1820. március 29.-†Zalaegerszeg, 1848.
- Koppány László Antal (*Zalaegerszeg, 1822. március 15.-† Zalaegerszeg, 1822.
- Koppány Mária Emília (*Zalaegerszeg, 1823. október 5.-†Zalaegerszeg, 1863. november 5.). Férje, nemes Kováts Károly (*Zalaegerszeg, 1818.
- Koppány Mária Ottilia (*Zalaegerszeg, 1825.
- Koppány Eleonóra Mária (*Zalaegerszeg, 1826.
- Koppány Mária Klára (*Zalaegerszeg, 1830. május 1.-†Zalaegerszeg, 1830.
- Koppány Gyula Ferenc József (*Zalaegerszeg, 1831. december 4.-†Zalaegerszeg, 1852. december 8.), főhadnagy a 47.
- Koppány Mária Eleonóra (*Zalaegerszeg, 1834. szeptember 7.-†Zalaegerszeg, 1853.
Szállj fel szabad madár - Koppány vezér dala (Vikidál Gyula) [stúdió hang]
A szálláshelyen egyedi népi játék, a somogyi virtus kipróbálására is lehetőség nyílik, ami nem a szádban csíp, hanem a kezedben! Meséltek Törökkoppányról, a túrázási lehetőségekről, nagyon barátságos, segítőkész volt a helyi lakos. Este a szemben lévő kocsmában voltunk, ide is érdemes betérni, lehetőség van a helyiekkel társalogni, kikapcsolódni.
tags: #koros #parti #nyaralok #koppany #ferenc