Koszó József családi ház az épület tervezése
A szakmai kiadványok az egyes kérdéscsoportokat többnyire szinte egyetemi tananyagszinten tárgyalják. Közlési módunkat igyekeztünk tehát a hétköznapi gyakorlatra alapozni, de egyúttal megfelelni a műszaki tudománynak és a mai követelményeknek is. Nézzünk vissza az ötvenes évek lakásnormáira, a hatvanas évek épületszerkezeteire, a hetvenes évek hőtechnikai kezdeményezéseire, a nyolcvanas évek változó építészeti struktúráira.
Általános lakóház szemlélet
Gyökereink, visszatekintés - a kontextus megértése nélkülözhetetlen a modern családi ház tervezéséhez. A sorozatban eddig hat kötet látott napvilágot az elmúlt hét évben, melyek megkísérelték a téma teljes körű feldolgozását a tervezéstől a kulcsátadásig. A Kószó József által megfogalmazott elvek alapján az épületek tervezése a családi élet igényeihez igazodik.
Gyökereink, visszatekintés
A felújítást a rendszerváltást követően megváltozott szabályok, rendeletek és az OTÉK tették sürgőssé. A változások a színes fotókon jól érzékelhetők: míg a hét évvel ezelőtti kötet képein a fehér épülethomlokzatokon sötét, komornak tűnő - főként barna - kiegészítő színek láthatók, mostanra ezeket a könnyű, „női” színek sokasága váltotta fel. A külső látszó faszerkezetek már csaknem 2/3 részben fehérek, a maradékot pedig több száz színárnyalat merész alkalmazásával díszítik.
Építészeti hogyan látás
A lakásbelsők alaprajzi felosztása is jelentősen módosult. szoba területe 100 m2-es lakásnál 1990-ben 26-28 m2, 1998-ban már 32-33 m2 a felmérések alapján. Ez a tendencia tovább tart, mert az - eddig OESZ-ellenes - egyterű lakások száma egyre nő, és a nappali szoba, valamint az étkező- és főzőtér az esetek néhány százalékában akár az alapterület felét is elfoglalja. Ebből világosan látszik, hogy a család együttlétét szolgáló tér egyre fontosabb tényezővé válik a lakás többi részéhez viszonyítva.
A lakáskultúra fejlődését jelzi, hogy sok új háznál már kandallót is beterveznek: - 1980-ban a lakások 1-2%-ában; - 1990-ben 10-20%-ában; - 1998-ban 30-40%-ában, és ezek fele a lakás „birtokbavételéig” megépül. Még jobban lehet érzékeltetni a változó igényeket például azzal, hogy a fürdőszobák már egyre kevésbé szolgálják a mosás funkcióját, s területük állandóan növekszik a minél nagyobb kényelem elérése érdekében.
Építészeti megújulás
A 90-es évek lakóházépítése és a lakótelek területfelhasználása alapvető kérdéseket vet fel: a telek választása, beépítése, telekalakítás és az építési telkek beépítési módjai. A telekmegosztás és a telekalakítás részletei kulcsfontosságúak a későbbi családi ház funkcionalitása szempontjából.
A 90-es évek lakóházépítése
Az alábbi részletek a 90-es évek lakóházépítésének általános kereteit foglalják össze: a lakótelek térfelhasználása, a telekvásárlás és a telekbeépítés különböző formái. A Könyv a korábbi kiadások átdolgozott változata, amely a jelenlegi jogszabályi környezethez igazodik.
A lakótelek
Telekvásárlás és telekalakítás nélkülözhetetlen elemei a sikeres építkezésnek. Az építési telek kiválasztása és a beépítési módja meghatározza a későbbi otthon funkcionális elosztását és esztétikáját.
Telekvásárlás
A beépítés szempontjainál figyelembe veendők a telek mérete, formája, közlekedési kapcsolatai és a környezeti adottságok. Az új ház tervezésénél a családi élettér méretezése és a szabadidő- zónák elrendezése kerül előtérbe.
Telekmegosztás, telekalakítás
A telekalakítási eljárások és a telekmegosztás részletei meghatározzák a tervezési lehetőségeket. A helyszín adottságaihoz igazodó alaprajz és az optimális beépítési mód kiválasztása elengedhetetlen.
Az építési telek
Az építési telkek beépítési módjai tükrözik a helyi előírásokat és az építészeti megoldások sokszínűségét. Egyedi telkek beépítési módjai személyre szabott megoldásokat igényelnek, hogy a családi ház a lehető legjobb komfortot és funkcionális elrendezést biztosítsa.
Különleges épületek
Ez a fejezet a különleges épületek típusaival és beépítési lehetőségeivel foglalkozik. Lakóterületi építési övezetek között I-, II., III- és IV. övezet is létezik, amely meghatározza a beépítés arányait és a tervezési korlátokat.
Lakóterületi építési övezetek
I. és II. építési övezet - jellemzők és korlátozások; III. és IV. övezet - további részletek és példák a beépítésekre. A tervezés során ezek az övezet-jellemzők befolyásolják a homlokzatkialakítást, a tömegválasztást és az anyaghasználatot.
Az épület tervezése
A Kószó József által megfogalmazott elvek tükrében a családi ház tervezése a lakóközösség igényeihez igazodik. A tervezés során elsődleges szempont a funkcionális elrendezés, a kapcsolatok logikája, a természetes fény és a hőtechnikai szempontok integrálása. A felmérések alapján a belső terek méretei és a közösségi zónák hangsúlya folyamatosan nő.
Az építészet és a lakberendezés kapcsolata a mindennapi életminőség javítását szolgálja. A látvány és a funkció szerves egységet alkot, amely a család együttlétének megerősítését célozza meg. A korszerű tervezésben egyre nagyobb szerepet kap a tartósság, a fenntarthatóság és az energiahatékonyság, amelyek a 21. század követelményeinek megfelelő módon kerülnek alkalmazásra.
„Természetes volt, hogy egy férfi iszik és szétveri a családját” | Nagy Zsolt és Kovács Patrícia
Az elkészült terveket gyakorlati megvalósítás köti össze a kulcsátadással. A sorozat által fontos üzenet, hogy a tervezés legyen összekötő kapocs a család igényei és a kivitelező munka között, figyelembe véve a szabályozások változásait és az aktuális technológiai lehetőségeket.
Táblázat: A lakóházak főbb jellemzői az 1990-es években
| Jellemző | 1990 | 1998 |
|---|---|---|
| Szoba területe (100 m2 lakásnál) | 26-28 m2 | 32-33 m2 |
| Kandalló elterjedtsége | 10-20% | 30-40% |
| Fürdőszobák funkciója | Mosás funkciója | Kényelem fókusz |
tags: #koszo #jozsef #csaladi #haz #az #epulet