Kővágóörs hrsz kiosztásának története és településtörténete
A falu történetét és hrsz-i kiosztását összefűző, részben vallási, részben közéleti eseményeket felidéző adatokból egy egységes képet lehet alkotni: a legrégebbi elnevezéstől a mai védett műemlék épületekig és a település geológiai-kultúrtörténeti értékeiig.
Történeti neveket és példás dátumokat összefoglaló áttekintés
Legrégibb elnevezése Őrs. 1264-ben Szt. László tiszt. épített tp-áról Szt. László Őrsnek említik. Ekkor pl-a is van. A XIV. sz.-ban ismételten szólnak tp-áról és papjáról az írások. 1394-ben megváltozik a titulus: Nagyboldogasszonyra, és ez magával vonja a falu nevének változását is: Nagyboldogasszony Őrs. A reformáció idején prot. kézbe kerül a tp, ma is az evangélikusoké.
Legrégibb említés 1351-ből való. Továbbá: egy 1263-1264 körüli oklevélben is felbukkan. A török időkben Kisörs és Ecsér templomos romjai megemlíttetnek, a falu első említése 1082-ből való, a templom a XII. században épült. Kővágóörs rendelkezik az egyik legszebb faluképpel, több XVIII-XIX. századi építészeti emlékkel.
A templomok és vallási örökségek
A falu központi részén álló evangélikus templom középkori eredetű, az 1700-as években barokk stílusban átépítették. A római katolikus templomot a XVIII. században kezdték építeni, a felszentelésére 1802-ben került sor. A Szent László tiszteletére szentelt templom és a középkori alaprajz napjainkban is látható ékköve a településnek. A mártéri síremlékek közül előkerült egy gótikus piéta szobor a kriptából egy 1985-87-es feltárás során. Restaurálások során középkori falképek kerültek napvilágra (XIII-XIV. századi rétegek).
Helyi építészeti emlékek és a hrsz kiosztás kapcsolata
A Kővágóörs központjában álló evangélikus templom mellett a városkép jellegzetes elemei közé tartozik a hosszúvázas parasztporták és a nád tetők, amelyeket a Balaton nádasa szállított. A telkek és házak hrsz-i kiosztása a település gazdasági kapcsolatait és a későbbi fejlesztéseket egyaránt formálta. A hrsz-ek tekintetében elmondható, hogy a falu közigazgatási területének centrumában élő közösség mindig is a település természeti és táji értékeire, köztük a kőkincsre és a tóterületekre támaszkodott.
Geológiai és táji értékek
A Káli-medence szélén fekvő Kővágóörs jellegzetes kőzetkincsét és a pannon kori tenger megkövesedett homokturzását a település neve is őrzi: a kővágó előtag a helyi kövek malomkővé vágására utal. A Kornyi-tó, a Sásdi-rét karsztvizekből és csapadékból táplálkozó vize, a madárvédelmi szempontból kiemelkedő élőhelyek egyedi látványt nyújtanak. A tóparti területek és a mértani elhelyezkedések egyedi turisztikai értéket is képviselnek.
A tájház és a helytörténet közvetítői
A Tájház a Kernács-házként is ismert épületben található a Petőfi utca 18. szám alatt. A kertek, a mosóházak és a zsinagóga romjai mind hozzájárulnak a település regionalitásához és az hrsz-hez kapcsolódó történeti emlékekhez, amelyek a középkori gyökerektől a XVIII-XIX. századi gazdasági életig vezetnek. A Kerkápoly-kúria és Kernács-ház a helyi nemesi családokat és kriptáikat bemutató kulturális örökségek, amelyeket 2012 tavaszán kripta nyitásával dokumentáltak.
Közéleti és turisztikai vonzerők
A falu egyik legkülönlegesebb látványossága a Kővágóörsön található kőtenger, amely a helyi kőbányászat eredményeként jött létre. A település viszonylag nyugodt strandjai a Pálköve strandjánál, a Balaton közelében, ideális pihenőhelyet kínálnak a látogatók számára. A Kővágóörs történetében szerepet kaptak a zsinagóga romjai és a Hősök kútja, valamint a Kornyi-tó madárvilága, amelyek mind a hrsz kiosztás és településtörténet szerves részei.
Híres személyek és helyi események
A Bajcsy-Zsilinszky Endre nevéhez kötődő korábbi telekalakítás és nyaralási tevékenységek a település múltjába ágyazva tükrözik a 20. század első felének közösségi életét. A zsinagóga és a római katolikus templom közti kapcsolatok pedig a vallási sokszínűséget jelzik, amely a hrsz és települési fejlődés során szerepet játszott.
Az egész település évszázadokon át hasznosította a kőnövényeket, és a korábbi hrsz-hoz kötődő közösségi terek, házak újrafelhasználása meghatározta a település mai arculatát. A hrsz-k kiosztása a korábbi alkalmakkal szoros összefüggésben áll-ez tükrözi a település hosszú és összetett fejlődését a középkortól a modern korig.
Rövid adatok és jellegzetes tények a hrsz kiosztásról
- Az első oklevél 1263-1264 körül említi a községet és az Őrs elnevezést.
- A XVI. században a név érdekében változások történtek, például Nagyboldogasszony Őrs néven.
- A XVIII-XIX. században virágzó kereskedelmi központként is említik, és alispáni székhely szerepét is rövid ideig betöltötte.
- A templomok és középkori épületek restaurálásai során falképek és gótikus elemek kerültek napvilágra.
tags: #kovagoors #hrsz #kiosztas