Követelés elengedése magánszemély javára és az illetékek összefüggései vállalati és jogi személyek viszonyában
Az egyik leggyakoribb eset az, amikor valamely magánszemélynek áll fenn követelése egy jogi személlyel szemben. A követelés legtöbbször a társaságnak nyújtott kölcsön, vagy az onnan járó, a társaság legfőbb szerve által jóváhagyott osztalék képében ölt testet. Az Itv. értelmező rendelkezései alapján a vagyoni értékű jogról ingyen történő lemondás ajándékozási illetéket vonhat magával, és a bejelentési kötelezettségek részletei is rögzítettek.
A követelés elengedésének jogi keretei és illetéki megközelítése
Az Itv. 12. és 17. A Kúria KGD2013.54. alapján értelmezi az ajándékozási illeték tárgyát és mentességeit; azonban ettől eltérően alakul a követelések apportjának megítélése. Az Itv. 17. § szerint a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása - ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is - illetékmentes. Ha az elengedés magánszemély javára valósul meg, akkor nincs társasági adóalap növelési kötelezettség, de a magánszemély jövedelme után személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó keletkezik.
Az Itv. általános alapelve szerint a követelés ingyenes átengedése (engedményezés) vagy ingyenes lemondása ajándékozásnak minősül, és az illeték alapja a vagyontárgy forgalmi értéke. A gyakorlatban a követelés forgalmi értékét a 72. § szerint számítják, kivéve, ha a kiadásra a követelés közvetlenül szól, és akkor az értéket a kiadás pillanatában kell figyelembe venni. A számítás során az időbeli terjedelem és a jogügylet tárgya is meghatározó.
Az osztalék elengedésének adó- és illetékjogi vonatkozásai szerint az illetékmentesség az Itv. 17. § (1) bekezdésének más pontjaival összhangban értelmezhető; az osztalék elengedése általában nem minősül adóalap-növelő eseménynek a társaság oldalán, ha az apport vagy ajándékozás útján történik, azonban ezt követően a magánszemélynek szja-t és szocho-t kell fizetnie.
Bejelentési kötelezettségek
Az ajándékozást az Itv. 91. § (4) bekezdése alapján be kell jelenteni a hatóság felé. Az AVBA-5 pótlapon a mentesség okát külön jelölni kell. Az Itv. (2) bekezdése és a kapcsolódó rendelkezések alapján az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül kell benyújtani a bejelentést, amely az adott vagyontárgy vagy jogügylet jellegétől függően eltérő módon történhet.
Gyakorlati példaként a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása - ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is - mentes az ajándékozási illeték alól. Ha azonban a jogügylet magánszemély javára történik, akkor az illeték megfizetése felmerülhet, és a jogviszonytól függően 18%-os ajándékozási illetéket kell fizetni a követelés elengedése után.
Illeték és adó következmények, különös tekintettel a magánszemélyekre
A magánszemély jövedelme után szja és szocho adókötelezettség keletkezik az elengedett követelés bevételeként. A törvények szerint a követelés elengedése külföldi vagy hazai jogviszonytól függetlenül minősülhet adó- és illetékköteles ténynek, amelyet a bejelentés és az adóbevallás során figyelembe kell venni. A 10 000 forintot meg nem haladó követelések elengedése bizonyos esetekben mentességet élvezhet a jogszabályi körülményektől függően, de ez általánosnak tekinthető csak a gazdálkodó szervezetek között történő megszerzésre vonatkozó kivételek esetében.
Gyakorlati eljárások és számviteli megfontolások
Az elengedett kötelezettség számviteli kezelése 2020. november 27-i hatállyal módosult: ha a jóváhagyott osztalékból származó követelést a tulajdonos elengedi, akkor az elengedés időpontjában az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni. A jogi és számviteli megoldások ezt a helyzetet összhangba hozzák a valós gazdasági eseményekkel és a jogszabályi előírásokkal.
Fontos, hogy a kölcsön elengedése vagy követelés-átruházása kapcsán az ajándékozási illeték fizetése akkor merül fel, ha a jogügylet magánszemély javára történik, és a bejelentési kötelezettség teljesül. Amennyiben a kölcsön elengedése gazdálkodó szervezetek között történik, az ajándékozási illetékmentesség alkalmazható.
Konkrét mentességek és részletek a gyakorlatban
- Mentesség az ajándékozási illeték alól: a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást - útján történő megszerzése.
- ingatlan- és ingóügyletek mentessége: a lakóház építésére alkalmas telektulajdon vagyontárgy esetében az ingatlanhoz kapcsolódó jogok megszerzése a lakóház építésének feltételeivel mentességet eredményezhet, ha a feltételek teljesülnek.
- bankszámlapénz ajándékozásának mentessége: a takarékbetét ingyenes megszerzése az Itv. 17. § (1) g) pontja szerint ajándékozási illetékmentességet élvezhet, ha az átadás banki úton történik és megfelel a területi hatályra vonatkozó követelményeknek.
- egyéb mentességek: a közhasznú szervezeteknek nyújtott ajándékok, illetve a juttatások közvetlen kötelezettségvállalásai tekintetében is lehetnek mentességek, ha a jogszabályi feltételek teljesülnek.
Összegző megfigyelések a gyakorlatban
A fentiek alapján a kölcsön elengedése ajándékozási illeték-kötelesség lehetősége és annak mértéke a felek jogi státuszától és a jogügylet jellegétől függ. A gazdálkodó szervezetek közötti vagyoni átadások az illetékmentesség körébe eshetnek, míg a magánszemélyek közötti elengedés esetén az illetékfizetési kötelezettség fennállhat. A bejelentések és az adózási kötelezettségek pontos megállapításához érdemes részletesen megvizsgálni az adott tranzakció feltételeit és jogi besorolását.
10. lecke, 5. videó: Projektértékelés kölcsönnel (kölcsönzött pénzzel)
Ha az elengedés ténye magánszemély javára történik, az illetékkció a magánszemélyre vonatkozó adózási kötelezettséggel is járhat, és az elengedés hatására a magánszemély adóbevallásában egyéb jövedelemként jelenik meg a keletkező bevétel. Ugyanakkor ha a felek között gazdálkodó szervezet a szerződés, akkor az elengedés az Itv. 17. § (1) n) pontja alapján mentességet élvezhet, és az ügylet nem terheli illetéket.
Az adott rendelkezések alapos elemzése alapján a követelés elengedése adó- és illetékjogi szempontból összetett ügy, amelyben a jogi forma és a felek kapcsolatai döntőek a végső megítélésben. A gyakorlatban ezért fontos a pontos bejelentés és az érintett jogügyletek helyes besorolása a jogszabályi keretek szerint.
Rövid összevetés és gyakorlati tanács
- A követelés gazdálkodó szervezetek közötti átadása általában ajándékozási illetékmentes.
- Magánszemély javára történő elengedés esetén számításba jön az illetékfizetés és a jövedelemadó-kötelezettség.
- A bejelentési kötelezettség 30 napon belül teljesítendő az illetékhatóságnál.
- A számviteli kezelés az elengedés időpontjával az eredménytartalék növekedéseként vagy egyéb bevételként történő kimutatást teheti szükségessé a jogszabályok szerint.
tags: #koveteles #elengedese #maganszemely #illetek