Az Alapítványi Értékbecslés és a Közhasznú Jogállás Feltételei
A civil szervezetek, mint az alapítványok és egyesületek, számos tevékenységet végezhetnek, melyek alapvetően céljaik elérését szolgálják. Ezek a tevékenységek lehetnek gazdasági jellegűek, de sosem lehetnek elsődlegesek. Emellett végezhetnek területileg kötött vagy országos kiterjedésű, valamint közcélú tevékenységeket is.
A 2011. évi CLXXV. törvény a civil szervezetekről, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról kimondja, hogy a közhasznú tevékenység olyan, a létesítő okiratban megjelölt közfeladat érdekében végzett tevékenység, amely egyúttal hozzájárul a “társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez”.
A személyi jövedelemadó (SZJA) meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról, azaz az 1%-os felajánlásokról szóló 1996. évi CXXVI. törvény teszi lehetővé a civil szervezetek számára ezen források gyűjtését. Fontos tudni, hogy kizárólag közhasznú jogállással rendelkező szervezetek fogadhatnak ilyen felajánlásokat.
A közhasznú jogállás megszerzésének és megtartásának feltételeit a jogszabályok részletesen szabályozzák. Az alapítványok és egyesületek számára a közhasznú státusz elnyeréséhez vagy megtartásához a létesítő okiratnak meg kell felelnie a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) előírásainak. Amennyiben a szervezet közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránt kérelmet terjeszt elő, elsődlegesen módosítania kell a létesítő okiratát az Ectv. 34. és 37. §-aira figyelemmel.
A közhasznú jogállás feltételeinek való megfelelés alátámasztásához a 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet alapján elkészített előző két lezárt üzleti év beszámolója, valamint a 350/2011. (XII.30.) Korm. rendeletben foglaltak is szükségesek. Az Ectv. 32. § (5) bekezdése két fő kritériumot határoz meg:
- a) A szervezet által elért 1%-os felajánlás eléri az összes bevétel két százalékát (az összes bevétel kiszámításánál nem kell figyelembe venni a Civil Tv. 54. paragrafusa szerinti bevételeket).
- c) A szervezet közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján.
A szervezet vezető tisztségviselőinek, illetve a felügyelő bizottság tagjainak nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy nem esnek a 2011. évi CLXXV. törvényben (Ectv.) meghatározott kizáró okok alá.
A közhasznú jogállás megszerzéséhez a szervezetnek legalább két naptári évvel a kérelem benyújtását megelőzően kell léteznie. Bizonyítania kell, hogy az elmúlt két évben közhasznú tevékenységet végzett, és hogy e tevékenységet milyen közfeladatokhoz kapcsolódóan végezte, valamint hogy e közfeladatokat mely jogszabályhelyek írták elő.
A nonprofit szervezetek működésében gyakran merülnek fel olyan gyakorlati kérdések, mint például az értékbecslés szükségessége ingyenes eszközök átadása esetén. Fontos tudni, hogy térítés nélküli átadásnál nem kell értékbecslőt bevonni, elegendő az átadásról szóló írásos bizonylat.
A közhasznú jogállás fenntartása kulcsfontosságú lehet a pályázatok elnyerése, a közszolgáltatási szerződések kötése, valamint bizonyos adókedvezmények igénybevétele szempontjából. Különösen azoknál a szervezeteknél, amelyek vállalkozási vagy ingatlanhasznosítási tevékenységet is végeznek, célszerű a közhasznú jogállás választása, mivel ez bizonyos adókedvezményekre jogosíthat.
A közhasznú szervezetek részére a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) is kedvezőbb elbírálást biztosít bizonyos juttatások, támogatások esetében.
Fontos hangsúlyozni, hogy a közhasznú jogállást bár elvileg egyszer kell kérelmezni, a jogállás feltételeinek folyamatosan meg kell felelni. Ezt minden egyes év beszámolójának elfogadásakor ellenőrizni kell, és ha a szervezet már nem felel meg a feltételeknek, akkor a közhasznú jogállásának törlését kell kérnie.
A jótékonysági adományok levonásainak megértése
A NAV 1%-os támogatásának fogadása, valamint a közhasznú státusz feltételeinek folyamatos teljesítése kiemelt figyelmet érdemel. A beszámolók és a hozzájuk tartozó közhasznúsági mellékletek pontos kitöltése és közzététele elengedhetetlen a támogatásokból való részesüléshez és az esetleges visszafizetési kötelezettség elkerüléséhez.
A felelős vezetőség és a könyvelő szoros együttműködése szükséges a szabályoknak való megfeleléshez. A civil szervezetek adózása, számvitele és zárása kapcsán számos konferencia és képzés kínál segítséget, melyek átfogó ismereteket nyújtanak a témában.
A közhasznú jogállás megszerzése és megtartása összetett folyamat, melynek alapos ismerete elengedhetetlen a civil szervezetek sikeres működéséhez és a céljaik eléréséhez.
tags: #kozhasznu #alapitvany #ertekbecsles