Közismereti vagy művészeti tanár osztatlan képzés: hogyan választani és mire számítani?

A tanárképzés osztatlan formában több szakpárban folyik, kivéve a természettudomány-környezettant, amelyet a szakpár választás nélküli, különleges esetként említenek. A szakpár választási lehetőségeket a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1. pontja sorolja fel. A tanárképzésben a tanári szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet alapján az adott felsőoktatási intézmény által meghatározott tanterv szerint folyik a képzés.

Az osztatlan közismereti tanárképzés - a természettudomány-környezettan tanár szak kivételével - mindig két szakos képzés. A gimnáziumban a természettudományos ismeretek fejlesztése érdekében a 11. évfolyamon különleges, komplex szemléletmóddal oktatott integrált természettudomány tantárgyat vagy a biológia/fizika/-kémia/földrajz tantárgyakat választhatják a diákok. Ezen képzések célja a MTMI készségek fejlesztése a diákok körében.

Infografika: Szerkezet az osztatlan tanárképzésről - két szakos, plusz kreditek és gyakorlati elemek

A tantárgystruktúra és a belső kredites követelmények

A képzési idő általánosságban 10 félév, ha két szakos osztatlan képzésről van szó.
A két szak képzése során a tanterv a felsőoktatási intézmény honlapján található meg, és a kreditek széles körben oszlanak meg a gyakorlati és elméleti tárgyak között.
Ha van alapképzés után másik szakhoz vagy differenciált szakmai ismereteket teljesített valaki, a kreditek további elismerésével az osztatlan képzésen belül könnyebb lehet a továbbhaladás.
Külön közlemény szerint a nem tanári mesterszakkal, illetve osztatlan szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakokon is szerezhetők tanári szakképzettségek.

Az idegen nyelvi tanárszakokra felvétel esetén általában B2 szintű nyelvtudás szükséges, és a rendeletek szerint a nyelvi követelmények az adott intézmény központi felvételi tájékoztatójában találhatók meg. A tanárképzésben a képzési és kimeneti követelmények részletei a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 3. mellékletének idegen nyelv tanulási terület tanárszakjainál érhetőek el.

A szakpárok közé tartozik többek között a természettudomány-környezettan, a finn nyelv és kultúra tanára, a magyar mint idegen nyelv tanára, a filozófiatanár, a művészettörténet-tanár, és a honvédelmi alapismeretek tanára, kivéve néhány kivételt. Az osztatlan képzés célja, hogy a leendő tanárok a két szakterületen lehetőleg teljeskörű pedagógiai és tantárgyi felkészítést kapjanak.

Infografika: Közismereti és művészeti szakpárok: elérhető tanárszakok listája

A jelentkezők és a pályaalkalmassági vizsga

A pályaalkalmassági vizsga célja a jelentkezők motivációinak, habitusának, kommunikációs készségeinek és pedagógiai elképzeléseinek feltérképezése. Az előzetesen beküldött motivációs levél alapján zajló beszélgetés mellett egy pedagógiai témájú szöveg értelmezése vagy egy nevelési helyzet elemzése is része lehet a vizsgának. A vizsga második elemeként 15-20 perces beszámoló is beküldendő lehet a jelentkező preferenciáinak ismertetésére.

A felvételi során a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező pályázók számára számottevően befolyásoló tényező lehet a korábbi tanulmányi eredmények és a felvehető kreditek aránya, valamint a mint tanácsadás és gyakorlati pályaismereti gyakorlatok. A közlmények szerint egyes szakok esetén a felvételi pontokat meghatározó korábbi érettségi tantárgyak százalékos eredményeit is figyelembe veszik.

Infografika: Pályaalkalmassági vizsga folyamata és értékelés

Miért érdemes művészeti vs. közismereti pályát választani?

A művészeti tanárképzés egyszakos osztatlan képzésben vagy a nem tanári mesterképzéssel párhuzamosan is elvégezhető, és lehetőséget ad a vizuális kultúra, a zene és a képzőművészet területeinek tanítására. A szak a gyakorlati és elméleti tudást ötvözi, és a diákok kreatív készségeit, a kortárs művészeti folyamatok megértését fejleszti. Az általános és középiskolai tanárképzések között a megterhelés megoszlása és a kreditek elosztása különbözhet, így érdemes figyelembe venni a saját érdeklődési és időbeli lehetőségeket.

A közismereti pályák széles spektruma lehetőséget ad a természettudományos, bölcsész vagy sporttudományi területek felölelésére, és a tanárképzés során a pedagógiai és gyakorlati készségek széles skáláját sajátíthatják el a hallgatók. A szakmai gyakorlatok és a pályaszocializációs elemek beépülése biztosítja, hogy a hallgatók az iskola gyakorlati mindennapjaibaedve felkészülten lépjenek be az oktatásba.

Infografika: Művészeti és közismereti tanárképzés közötti különbségek

Záró részletek és ajánlott források

A korábbi tanulmányi-jogszabályok alapján az osztatlan képzés intézményi döntés alapján pályaalkalmassági vizsgát is tartalmazhat. A felvételi tájékoztatók és a tanári képzésre vonatkozó rendeletek részletesen tartalmazzák a kreditek, a tantárgyi felépítés és a gyakorlati gyakorlatok pontos elosztását. Az osztatlan tanárképzés lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók két szak szakterületét is mélyrehatóan megismerjék, és ennek megfelelően készüljenek fel a pedagógiai pályára.

Jelentkezési és kredit-elosztási példák

A két szakos osztatlan képzésben a hallgatók 10 félévet tanulnak, és mindkét szak végén meg kell felelni a tanári kimeneti követelményeknek.
Ha a szakpár három év alapozó szakasza után dönteni kell a középiskolai vagy általános iskolai irányról, a pontos döntés a felvételi tájékoztatóban van meghatározva.
A zene- vagy vizuális kultúra-tanár szakon a kreditek és a gyakorlati elemek különböző arányban oszlanak meg, de mindkét esetben a gyakorlati és iskolai gyakorlatok kiemelten fontosak.