Közös ingatlanhasználat és az osztatlan közös tulajdon megszervezése

A közös tulajdon a tulajdonjognak az a formája, amelyben a tulajdonostársak eszmei megosztása és az ingatlan birtoklásának joga közös, de a gyakorlatban gyakran szükségessé válik az ingatlan használatának részleges vagy teljes megosztása. A törvény szerint minden tulajdonostársat megillet az ingatlan egészének birtoklása és használata, ugyanakkor ezt a jogot korlátozhatják a többiek jogai és lényeges érdekek. A feladat az, hogy a használatot térben, időben vagy más megosztási módon jogszerűen rendezzék.

A megosztás lépései és a gyakorlati megoldások

A közös tulajdon használata többféleképpen rendezhető meg: leggyakrabban írásbeli megállapodás szabályozza a használatot, különösen akkor, ha közös telken több lakóház vagy közös épület több önálló lakrész található. A hagyományos jogszabályi környezetben a korábbi ingatlan-nyilvántartási jogszabályok nem tették bejegyzhetővé a használatot, például használati megállapodások bejegyzését a földhivatalnál. Most azonban jogi eszközök léteznek a bejegyzésre. A megosztás lehet egészt vagy részleges: egész ingatlanra vagy egy meghatározott részre (például hátsó kertrészre, emeletre vagy konkrét területre, mint 15 m²-es parkoló).

  • A térbeli megosztás tipikusan az ikerházaknál jelenik meg, ahol minden fél kizárólagos használati jogot kap egy részre (pl. lakás, kertrész, tároló).
  • Az időbeli megosztás jellemző az üdülőingatlanokra vagy timeshare konstrukciókra, ahol meghatározott időszakban jogosult a használatra egy tulajdonostárs.

A megosztás bejegyzése két fő módon történhet: az egész ingatlanra vagy a részletekre (természetben meghatározott részre vagy területnagyságra) vonatkozóan. A bejegyzés előnyei közé tartozik a birtokvédelmi lehetőség, végül pedig a harmadik személyekre is kötelező erejűvé válik. Ugyanakkor a bejegyzéshez szükséges okiratok kizárólag írásos megállapodások vagy bírósági határozatok lehetnek, amelyeket az érintett tulajdonostársak közösen nyújtanak be. A társasházi alapító okirat vagy bírósági határozat is alapulhat a bejegyzéshez.

Ki kezdeményezheti és hogyan lehet bejegyeztetni?

Ha a bejegyzés alaptörekvése a tulajdonostársak egyhangú vagy többségi megállapodása, akkor minden tulajdonostársnak közösen kell benyújtania a kérelmet. Társasházaknál a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke nyújthatja be. A közös tulajdon használatára vonatkozó jogot különböző okiratok alapján lehet jegyeztetni:

  1. egyhangú megállapodás vagy határozat,
  2. bírósági határozat,
  3. társasház alapító okirata.

A használati jog alapjául szolgáló okiratok közé tartozik a felek közötti megállapodás vagy határozat, amely rögzíti a használat megosztásának terét és időbeli dimenzióját, a költségek és bevételek megosztását, a túlhasználat díjait és minden tulajdonostársi aláírást. A használati jog nem terjed ki olyan esetekre, ahol a jog bejegyzése a földforgalmi törvény hatálya alá eső termőföldet érinti. A jog bejegyzésének tartalmától függően lehet eszmei hányadra, egész ingatlanra vagy a konkrét részre vonatkozóan is kérni bejegyzést.

Új helyzet 2025-től: közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése a tulajdoni lapra

2025 januárjától már lehetővé tették a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzését a tulajdoni lapra. Ez a bejegyzés két formában történhet: az egész ingatlanra vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére. Fontos kivétel, hogy a Földforgalmi törvény hatálya alá eső termőföldekre ez a szabály nem vonatkozik. A bejegyzéshez szükséges vázrajz kérdéséről egyértelmű iránymutatás van: ha az egész ingatlanra jegyeztetik be a jogot, vázrajz nem kell; ha a részre történő bejegyzés történik, szükséges a megfelelő változási vázrajz, amely az érintett rész ábrázolását tartalmazza.

A bejegyzés akkor válik véglegessé és kötelező erejűvé harmadik személyekre is, ha a közös tulajdon használatára vonatkozó jog az ingatlan-nyilvántartásba kerül. A gyakorlatban ez növeli az ingatlan értékét és transzparenciát biztosít az eladásnál vagy öröklésnél, hiszen világosan látható, ki melyik részt használ és ki milyen költségeket visel. A bejegyzéshez szükséges okiratok között megtalálható a tulajdonostársak egyhangú megállapodása vagy határozata, illetve a társasház alapító okirata vagy bírósági határozat.

Ki kérheti a bejegyzést?

A bejegyzés kezdeményezése attól függ, hogy milyen alapon történik a jog létrehozása:

  • ha a felek egyhangú vagy többségi megállapodása az alap, minden tulajdonostársnak közösen kell benyújtania a kérelmet;
  • társasházi közösségben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke nyújtja be a kérelmet;
  • egyéb esetekben a tulajdonostársak közös megegyezése vagy bírósági határozat szükséges lehet.

Az alkalmazandó eljárás az ingatlanügyi hatóság előírásait követi, és a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat mindig ügyvéd által ellenjegyzett dokumentumoknak kell alátámasztani.

Kivételes egyeztetések és gyakori kérdések

A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzésének egyik fontos következménye, hogy a jog nem szolgalom vagy földhasználati jog, tehát nem jegyezhető be „ingatlan mindenkori tulajdonosa javára”. Ha a jog ténylegesen a későbbi eladás biztonságosabbá tételét szolgálja, célszerű az alapul szolgáló okiratot úgy megfogalmazni, hogy a szerződésátruházás is lehetővé váljon. Öröklés esetén a közjegyző intézkedésére van szükség a bevezetéshez.

A bejegyzés során felmerülő gyakori kérdések közé tartozik, hogy ki köteles helyreállítani a karbantartási vagy felújítási költségeket, ha a közös tulajdonban álló részt egyes tulajdonos használja, és a többi tulajdonos nem vesz részt közvetlenül a kiadásokban. A költségek arányos megosztása a tulajdoni hányadokra vonatkozik, de a használattal összefüggő költségek lehetnek eltérőek is a használó tulajdonostársak között.

Gyakori tévhitek tisztázása

  1. Nem jogosult mindenki kizárólag a saját arányának megfelelő mértékben használni az ingatlant. Minden tulajdonostársnak joga van az ingatlan használatára, és többnyire megállapodás szükséges a részletekről.
  2. A közös tulajdon költségeit csak a használó tulajdonostárs viseli lehet, de a közös költségek és vagyonfenntartás esetén ez arányosan történik, és a közös költségek többféle költségfajtát felölelnek.
  3. Az elővásárlási jog a többi tulajdonostárs felé terjed ki, a harmadik féllel szemben tipikusan elévülhet, de a belső adásvételi viszonyokat elintézik a tulajdonostársak.
  4. Osztatlan közös tulajdon esetén a használati rend megállapítása nélkül nehéz az eladás és a hitelfelvétel, ezért gyakran választják a használati megosztási szerződést vagy a társasházzá alakulást.

Összességében a közös tulajdon használatának rendezése javítja az ingatlan értékét és transzparenciáját, megkönnyíti az értékesítést és az öröklést, és csökkenti a érdekellentétekből adódó jogi és költségkockázatokat. A leggyakoribb megoldások a megállapodás, a bejegyzés és a bírósági eljárások kombinációja a konkrét körülményektől függően.

Infografika: Közös tulajdon használatának bejegyzése és megosztási módok

#09 Osztatlan közös tulajdon - "Közös lónak túros a háta?" 🏠🎙️

Rövid összefoglaló a gyakorlati lépésekről

  • Határozzák meg a megosztás típusát (térbeli, időbeli vagy eszmei hányad alapján).
  • Készítsenek írásos megállapodást a használatról, a költségmegosztásról és a jogok rögzítéséről.
  • Válasszák ki a bejegyzés alapját (egész ingatlan vagy részleges rész).
  • Nyújtsák be a bejegyzési kérelmet az érintett tulajdonostársak közös kérelmével, vagy közös képviselő/INT ajánlására a társasház esetében.
  • Ha szükséges, kérjenek bírósági határozatot a megosztás létrehozására.

tags: #kozos #hasznalatu #maganut

Népszerű bejegyzések: