Kozos jeloltekbol osszesen hany kepviselo jeloltet ad a DK
Újabb kilenc országgyűlési képviselőjelöltet mutatott be a DK. „A jelöltek között vannak a Fideszt helyben már legyőző, sikeres és népszerű képviselők, valamint a helyi közéletben aktív és elismert, helyi kötődésű jelöltek, akik most lépnek be az országos politikába” - írta közleményében a párt. A jelölti lista:Békés megye 1. számú választókerületében (Békéscsabán és környékén) Fülöp Zoltán, a rendszerváltás óta a megyei közéletben aktívan dolgozó ügyvéd lesz a párt jelöltje.Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú választókerületében (Törökszentmiklóstól Mezőtúrig) Szegedi János Attilát, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés DK-s képviselőjét indítják.Budapest 14. számú választókerületében (a XVI. kerületben, illetve a X. és XVIII. kerület egyes részein) Kocsis-Cake Oliviót, a DK környezetvédelmi szakpolitikuszát indítják.Veszprém megye 3. számú választókerületében (Ajkától Tapolcáig) Bakk István üzletvezető lesz a DK jelöltje.Budapest 7. számú választókerületében (a X., XIV. és VIII. kerület egyes részein) Arató Gergely, Kőbánya (X. kerület) jelenlegi országgyűlési képviselője lesz a DK jelöltje.Fejér megye 2. számú választókerületében (Mórtól Székesfehérvárig) Strasszer József helyi vállalkozó, alapításától kezdve a DK aktív, helyi politikusa lesz a jelölt.Pest megye 5. számú választókerületében (Dunakeszin, Gödön, Fóton és Csömörön) Tonzor Péter, Dunakeszi önkormányzati képviselője és a Pest megyei közgyűlés tagja lesz a DK jelöltje.Bács-Kiskun megye 1. számú választókerületében (Kecskeméten és környékén) Várkonyi Zoltán kecskeméti közgazdászt, kereskedelmi vezetőt indítják.Budapest 9. számú választókerületében (a XXI., IX., XI. és XX. kerület egyes részein) Vadai Attila, az Új Köztársaságért Alapítvány gazdaságpolitikai tanácsadója lesz a DK jelöltje, aki Vadai Ágnes testvére. Újabb nyolc országgyűlési képviselőjelöltjét mutatja be a Demokratikus Koalíció.Baranya megye 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3. Budapest 6. számú választókerületében (a VII., VIII., XIV. és a XV. kerület egyes részein) Dr. Pest megye 13. Budapest 15. számú választókerületében (a XVII. kerületben és XVIII. kerület egyes részein) Gy. Veszprém megye 4. Békés megye 3. Komárom-Esztergom megye 3. Bárhogy rajzolgatja át a választókerületek határait a Fidesz, nem fogják tudni megakadályozni, hogy a választókerületekben legyen szociáldemokrata jelölt.Dr. AlelnökBakai-Nagy Zita Bakk István Kenéz István Székely DánielElnökségi tagokGlázer Tímea Kertész Éva Hrabovszki László Nagy Richárd György Nagy Szabolcs Szarkándiné Jerszi KatalinZsíros Alexander ZsomborSzóvivőBarkóczi BalázsAlapítva2011. A Demokratikus Koalíció (rövidítve: DK)2011-ben alakult szociálliberális, Európa-párti magyarországi párt. A Magyar Szocialista Pártból (MSZP) Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezetésével távozó politikusok, illetve az őket körülvevő szellemi holdudvar hozták létre. Politikai céljait A Köztársaság Kiáltványa írás és a Merjünk hazafiak lenni! Jogelődje 2011 februárjában Demokrata Párt néven alakult egyes, az MSZP-ből korábban kilépett Budapest XVII. kerületi párttagokból, elnöke Takács István volt. Májusban a sajtóban nyilvánosságot kapott, hogy Gyurcsány hívei új pártot alapítottak. A pártot létrehozó politikusok önálló irányvonaluk megfogalmazását az MSZP egyik platformjaként kezdték, amit 2010. október 22-én hívott életre Gyurcsány Ferenc, aki elnöke is lett. A platform megalakításával Gyurcsány célja az MSZP saját elképzelései szerinti átformálása volt, melynek lényege az lett volna, hogy a párt átalakul egy „Orbán-ellenes népfronttá”. Ez a gyakorlatban azt jelenté, hogy nemcsak azokat várnák a pártba, aki egyetért a hagyományos szocialista-szociáldemokrata értékrendszerrel, hanem minden olyan elszánt politikust, aki szemben áll a Nemzeti Együttműködés Kormányával. Mivel a politikai irányvonal megváltoztatására tett kísérletei rendre kudarcba fulladtak, több hónapnyi vitatkozás és egyeztetések után 2011 októberére Gyurcsány és a pártvezetés viszonya olyannyira megromlott, hogy a platform a kezdettől lebegtetett távozás mellett döntött, lehetőséget adva arra, hogy az általuk elképzelt átalakított MSZP-t egy önálló, a régi párttól független politikai szervezetben valósítsák meg. A platform önálló párttá alakulását Gyurcsány Ferenc a tömörülés egyéves ünnepi összejövetelén jelentette be, 2011. 2011. november 7-én Kövér László házelnök felkérése nyomán az Országgyűlés alkotmányügyi és ügyrendi bizottsága a kérdés megvizsgálása után úgy foglalt állást, hogy Gyurcsány nem alakíthat saját frakciót. Molnár Csaba szerint szabályszerűen hozták létre a pártot és kiemelte, hogy 1996-ban az MDF-ből kilépett tagok gond nélkül alakíthatták meg az MDNP frakcióját - bár azt a tényt nem emelte ki, hogy a '90-es években a Házszabály még lehetővé tette, hogy a képviselők szabadon vándorolhassanak a pártok között, és akár egyik napról a másikra új frakciót hozzanak létre. A jobbikos Gyüre Csaba is azon a véleményen volt, hogy a DK képviselői MSZP-s politikusként kapták meg a mandátumukat, tehát onnan kilépve nem jogosultak tovább a párt mandátumával politizálni, így frakciót alapítani sem. A pártot a Magyar Szocialista Pártból Gyurcsány Ferenc volt kormányfő vezetésével távozó politikusok hozták létre a Demokrata Párt átalakításával, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva 2011. november 6-án. Egyes számú tagkönyvét Vitányi Iván kapta. A parlamentben 10, korábban az MSZP-frakcióban ülő képviselő volt tagja a pártnak, Gyurcsány Ferenc mellett Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Varju László, Vitányi Iván, Baracskai József, Ficsor Ádám, Kolber István, Szűcs Erika és Oláh Lajos lépett át az MSZP-ből a Gyurcsány-pártba. A párt 2015. február 21-én tartott tisztújításánál, ahol ellenjelölt nélkül választották meg újra Gyurcsány Ferencet a párt elnökévé, lecserélték a párt logóját és az egyéb arculati elemeit is. Kerék-Bárczyt 2016. 2016 végén a DK-val együtt több ellenzéki párt is egyeztetésekbe kezdett a lehetséges összefogásról és az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről a 2018-as országgyűlési választásra, ám ebből a DK vétója miatt kimaradtak a Liberálisok, mert szerintük a 2016-os népszavazásban vállalt szerepükkel Orbán Viktort segítették. Miután 2017 januárjában az MSZP-s Botka László váratlanul színre lépett pártja miniszterelnök-jelöltjeként, jelentős vitákra került sor az év folyamán Botka és Gyurcsány, valamint az MSZP és a DK között Gyurcsány és a DK egy lehetséges ellenzéki összefogásban vállalt szerepéről. Botka előbb különböző ultimátumokat intézet Gyurcsányhoz, majd kilátásba helyezte az együttműködést egy Gyurcsány nélküli DK-val, ha a pártelnök csak egyéniben indul. A DK visszautasította a belügyeibe szólást, és egy pártszavazáson megerősítette Gyurcsányt pártelnöknek. 2017 szeptemberére a DK választási megállapodást kötött a Bokros Lajos-féle Modern Magyarország Mozgalommal (MoMa). 2018. A párt 2020. március 1-jén tartott tisztújító kongresszusán Kálmán Olga korábbi műsorvezető is a DK elnökségi tagja lett. Április elején az Ügyészség vádat emelt Varju László ellen választás rendje elleni bűntett, valamint garázdaság vétsége és súlyos testi sértés bűntette miatt. Varju tagadta a neki felrótt vádakat. Májusban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megvonta a párt költségvetési támogatását, amíg a párt nem állítja helyre a gazdálkodását igazoló dokumentációját, noha a DK közölte, hogy a könyvelésének nagy része elégett a 2018. 2014. január 14-én több más szervezettel együtt a DK az Összefogás nevű pártszövetség tagja lett, melynek neve március 6-tól „Kormányváltás”-ra módosult a hasonló nevű Összefogás Párt miatt, a szövetség célja pedig a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson - az új nevéből adódóan - a Fidesz-kormány leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A párt az Összefogás listájáról négy mandátumot szerzett, miután azonban minimum öt mandátum kell a frakcióalapításhoz, a DK nem tudott frakciót alakítani, így a négy képviselő, köztük a pártelnök Gyurcsány Ferenc független képviselőként lettek az Országgyűlés tagjai. A Szolidaritás elnöke, Székely Sándor, aki a szövetség révén parlamenti képviselői mandátumhoz is jutott, 2018 végén kilépett a DK-ból, ezért függetlenné vált. 2018. 2019. május 26-án tartották az EP-választást Magyarországon. A DK önálló listával indult, amin meglepetésre 16,26%-os eredményt értek el. Az 554.286 kapott szavazattal 4 mandátumot szereztek. EP képviselői mandátumot szerzett Dobrev Klára (listavezető), Molnár Csaba (2. helyezett), Rónai Sándor (3. helyezett) és Ara-Kovács Attila (4. helyezett). A 2022-es országgyűlési választáson az Egységben Magyarországért pártszövetség tagjaként vett részt. Miniszterelnök-jelöltként Dobrev Klárát, korábbi EP-képviselőt és a pártelnök Gyurcsány Ferenc feleségét indította a szövetség előválasztásán, ezen azonban Márki-Zay Péter győzött. A szövetség a választáson 34,44%-ot szerzett, az így megszerzett 57 ellenzéki mandátumból a legtöbbet, 15-öt a DK szerezte meg. A kudarcos választás után a párt elnökségének felkérésére Dobrev Klára 2022 szeptemberében egy árnyékkormány tervezetével állt elő. Dobrev akkori beszédében kifejtette: a 12 éve tartó „felelőtlen kormányzás, a tudás, a szakértelem teljes hiánya oda vezetett, hogy nincs más kiút a válságból, mint hogy Orbán Viktornak és kormányának buknia kell”. Az árnyék-miniszterelnök szerint a válság oka elsősorban nem az orosz-ukrán háború volt, hanem az Orbán-kormány. Gy. A 2024. június 9-én tartott önkormányzati választás és EP-választás során a párt ismét egy alkalmi pártszövetségben indult DK-MSZP-Párbeszéd Szövetség néven. A választás eredménye minden addiginál gyengébb volt a korábbi ellenzéki pártok, így a DK számára is, ebben a politikában időközben megjelent Magyar Péter, és pártja, a Tisztelet és Szabadság Párt játszott szerepet, ami rengeteg ellenzéki szavazót tudott elhódítani, az addig legerősebb ellenzéki pártnak számító DK-tól. Az EP-választáson a pártszövetség a megszerezhető 21 mandátumból kettőt tudott megszerezni, amit a szövetségi lista élén lévő két DK-s politikus, Dobrev Klára és Molnár Csaba szerzett meg. A pártelnök egy június 26-i Index interjúban kritizálta a lemondását felvetőket, Magyar Pétert és a sajtót is. Gyurcsány a pártját és magát méltatva kijelentette, hogy a DK végig ugyanazon ideológiák mellett ugyanazon célokért küzdött, ezért semmi oka lemondani, míg az ellenzéki szavazatokat elhódító Magyar Péter a Fideszből érkezve és addig annak előnyeit élvezve egy hazug „slim-fit Orbán-világot” kínál, de nem zárta ki, hogy adott esetben a Fidesz ellenében koalíciót kössön vele. A sajtót pedig azért bírálta, mert szerinte a nem kormányoldali része is igazságtalanul viszonyult a DK-hoz és politikusaihoz. Gyurcsány nem sokkal ezután egy újabb videóval jelentkezett, amiben azokat a személyeket és körülményeket sorolta fel, akik, illetve amik szerinte akadályozták az ellenzéki győzelmet 2010 után, mondván ő csak részben vagy egyáltalán nem felelős ezekért. Bár 2025 tavaszán Gyurcsány országjárásba kezdett, május 8-án felesége, Dobrev Klára váratlan közleményben jelentette be, hogy Gyurcsány visszavonul a politikától, a közszerepléstől, lemond a pártelnöki tisztségről, valamint, hogy el is válnak. A visszavonulás valódi oka nem derült ki, a legvalószínűbbnek azt tartották, hogy Gyurcsány a választókat megosztó személye miatt dönthetett a visszavonulás mellett, amivel a Fidesz is évek óta kampányolt. Értesülések szerint a párton belül többen is szorgalmazták Gyurcsány távozását, miután a párt támogatottsága az eltelt hónapokban megcsappant, de Molnár Csaba alelnök ezt tagadta. 2026 januárjában az Idea közvéleménykutató intézet kutatása szerint egy januári választáson a DK elérte volna a frakcióalapításhoz szükséges 5%-ot. Ugyanekkor a Medián közvéleménykutató kutatása mindössze 1%-ra mérte a DK támogatottságát. Erre élénk nyilatkozatcsörte alakult ki Molnár Csaba, a párt alelnöke és a Mediánt vezető Hann Endre között. Molnár szerint ugyanis a Medián „bosszúból” mérte ennyire alacsonyra a pártot, mert közleménye szerint a párt korábban visszautasította a kutatócég megrendelési ajánlatát. Hann hazugságnak nevezte a vádakat, és egy Sebián-Petrovszki Lászlóval folytatott beszélgetés lementett változatával mutatta, hogy épp a DK kereste meg a Mediánt azzal a céllal, hogy hogyan lehetne jobb támogatottsági értékekkel mérni a pártot. 2026. január 26-án tudatták, hogy Jakab Péter, a Jobbik korábbi képviselője és egykori elnöke a DK színeiben indul a 2026-os választásokon. Jakabot a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 1. sz. 2026. március 20-án Kopping Rita, a DK Bács-Kiskun vármegyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjelöltje közölte, hogy visszalép az indulástól, lényegében az esélyes Tisza Párt jelöltje javára. Az eset miatt a DK kizárta a pártból Koppingot, és azt állították, hogy a Tisza „megzsarolta” a jelöltjüket, de ezt az érintett tagadta. Március 24-én Ternyák András kispesti jelölt is bejelentette visszalépését, egy nappal később pedig már a DK jelentett be újabb visszalépőket, ezek Ternyákon felül Komáromi Zoltánt és Godó Beatrixet jelentették, akik a körzetük várható szoros eredményei miatt léptek vissza. A párt időközben megpróbált egy kémügyet is felépíteni két Tisza párti EB-tag ellen, akik szerintük „kémkedtek az uniós intézmények ellen”. Az április 12-i választáson a DK alig több, mint 1%-ot szerzett, így kiesett a parlamentből.
FIDESZ-KDNP Választási Programja 2026 - HetiFlex Politika Közélet
- Békés megye 1. számú választókerületében Fülöp Zoltán lesz a jelölt.
- Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú választókerületében Szegedi János Attila kerül indításra.
- Budapest 14. számú választókerületében Kocsis-Cake Oliviót indítja a DK.
- Veszprém megye 3. számú választókerületében Bakk István lesz a jelölt.
- Budapest 7. számú választókerületében Arató Gergely indul a DK-s jelöltként.
- Fejér megye 2. számú választókerületében Strasszer József lesz a jelölt.
- Pest megye 5. számú választókerületében Tonzor Péter indul a DK jelöltjeként.
- Bács-Kiskun megye 1. számú választókerületében Várkonyi Zoltán lesz a jelölt.
- Budapest 9. számú választókerületében Vadai Attila a DK jelöltje lesz.
Rövid történeti háttér a DK-ról
A Demokratikus Koalíció (rövidítve: DK) 2011-ben alakult szociálliberális, Európa-párti magyarországi párt. A Magyar Szocialista Pártból (MSZP) Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezetésével távozó politikusok hozták létre, és a Köztársaság Kiáltványa, illetve a Merjünk hazafiak lenni! programokkal határozták meg politikai céljaikat. A DK először Demokrata Pártként indult, majd Gyurcsány Ferenc vezetésével Demokratikus Koalícióvá alakult. A párt változásai és belső vitái meghatározták az ellenzéki politikai palettát az elmúlt években. 2018 és 2020 között is jelentős belső viták és stratégiai döntések zajlottak, amelyek formálták a DK jelenlegi politikai arculatát és szerepét az ellenzékben. 2024-2026 közötti időszakban a DK több fronton, köztük a választási együttműködések és belső dinamika területén is aktív maradt.
Az előválasztási folyamat keretében a DK az országban több jelöltet állított, és a budapesti összetételben több körzetben is visszalépéseket jelentettek be. A jelöltbemutatók eredményeképp a DK a következő hónapokban további jelölteket regisztrál, hogy az augusztusban teljesen megkezdődhessen az ajánlásgyűjtés előkészítése. Dobrev Klára pártelnök bejelentette, hogy a három körzetben (Budapest 06, Budapest 08, Nógrád 01) a legerősebb ellenzéki jelöltet támogatják, és visszalépésre kerül sor a jelöltek között a verseny kiegyensúlyozásának érdekében.
tags: #kozos #jeloltekbol #osszesen #hany #kepviselo #jeloltet