Közös képviselők nyilvántartásba vétele a társasházi ingatlan-nyilvántartásban

A 2024. október 1-jétől hatályos változások értelmében a társasházak közgyűlés által megvlasztott közös képviselője vagy az intézőbizottság elnöke köteles e minőségét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Budapesten a bejegyzési határidő 2026. október 31. A regisztráció hiánya nem szünteti meg a közös képviselői státuszt, de harmadik személyekkel szembeni képviseletet ellehetetleníti. A kötelezettség minden hatlakásosnál nagyobb társasházat érint a Tht. szerint.

Miért fontos a nyilvántartásba vétel?

A nyilvántartás célja az átláthatóság növelése és a jogi kapcsolattartás elősegítése: ki jogosult képviselni a társasházat, hogy lehet elérni a közös képviseletet az ügyintézés során, és hogyan hat az eljárásokra a bejegyzés ténye. A jegyző törvényességi felügyeleti szerepét erősíti, a hatósági eljárásokban a kapcsolattartás biztosított legyen, például a teremgarázsokra vagy elővásárlási jogokra vonatkozó esetekben.

Kik vonatkozik a kötelezettség?

Az új szabályozás minden hatlakásos vagy annál nagyobb társasházra vonatkozik, amely a Tht. hatálya alá tartozik. Lakásszövetkezetekre a kötelezettség nem vonatkozik, mert őket a cégbíróság már nyilvántartja. Részházak esetében is él a szabályrendszer, ha közös képviselőt választanak.

Hogyan zajlik a nyilvántartásba vétel menete?

  1. Kérelem benyújtása: a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke látja el a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos feladatokat. A beadványt jogi képviseletben (ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos) kell benyújtani. A meghatalmazást a társasház adja.
  2. Alapdokumentum: közgyűlési jegyzőkönyv, amely tartalmazza a megválasztásról szóló határozat szövegét és a szavazás eredményeit. Ha természetes személy a képviselő, az adatoknak csak a törvény által előírtaknak kell szerepelniük.
  3. Jegyzőkönyv aláírása és hitelesítése: a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő tulajdonostárs írja alá. Ügyvéd ellenjegyzése kötelező.
  4. Ügyvédi ellenjegyzés: az ellenjegyzés az Alaptörvény és az Inytv. előírásainak megfelelő alaki és tartalmi követelmények teljesítéséhez szükséges. Az ellenjegyzés nélkül a bejegyzés nem fogadható el.
  5. Beadvány benyújtása a földhivatalnál: a kérelemhez csatolni kell a közgyűlési jegyzőkönyvet (ügyvéd által ellenjegyzett), a képviselő nyilatkozatát a megbízás elfogadásáról, kitöltött földhivatali formanyomtatványt és az eljárási díj igazolását.

Mi történik korábbi közös képviselő esetén?

Ha korábban választott közös képviselő nem került be a nyilvántartásba, lehetőség van az eljárás során adott esetben kiegészítő dokumentumokra: deklaratív határozat a közös képviselő személyéről és az adatok keltezéséről, valamint az ügyvéd által ellenjegyzett kiegészítés az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez.

Bejegyzés és költségek

A közigazgatási eljárás díjmentes, de a jogi képviselet költségei a társasház közösségét terhelik. Ügyvédi díjakat az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás fix díjban vállalja: 1-5 társasház esetén 150 000-550 000 Ft között, 6-9 társasháznál 550 000-900 000 Ft, 10+ esetén 900 000 Ft felett, plusz ÁFA és egyéb lehetséges költségek (postázás, tulajdoni lap árak). Esetenként lehetőség van ügymeneten belüli távoli ellenjegyzésre is.

Miért éri meg regisztrálni?

A nyilvántartásba vétel lehetővé teszi, hogy a társasház működésének folyamata zökkenőmentes legyen: a közös képviselő megválasztására, felmentésére és díjazására vonatkozó döntéseket egy formális jegyzőkönyv és a bejegyzett adatok fogják alapulni. A regisztráció elősegíti a hatóságokkal és banki ügyekkel kapcsolatos jogbiztonságot, és csökkenti a bizonytalanságokat a közös képviselet körül.

Elektronikus ügyintézés és külföldi meghatalmazások

Ha a közös képviselőnek minősített elektronikus aláírása (pl. e-szignó vagy Netlock) van, bizonyos földhivatali kérelmek elektronikusan is benyújthatók. Külföldön kiállított meghatalmazás esetén szükség lehet közvetítő ügyvéd általi ellenjegyzésre, és diplomáciai hitelesítés vagy Apostille nem minden esetben szükséges.

Részházak és egy helyrajzi szám alatti több társasház

Néha előfordulhat, hogy egy helyrajzi szám alatt több társasház működik, és mindegyiknek saját közös képviselete van. Ilyenkor a bejegyzések és a nyilvántartási eljárások egyedi lapokon valósulnak meg a jogszabályok szerint.

Infografika: Nyilvántartásba vétel lépései

Néhány gyakori kérdés

  • Online közgyűlés megengedett-e? Igen, ha az SZMSZ kifejezetten ezt lehetővé teszi.
  • Kell-e azonnali jogi képviselet a bejegyzéshez? Igen, az ügyvéd ellenjegyzése kötelező.
  • Mire terjed ki a bejegyzés? A közös képviseletet, illetve az intézőbizottság elnökének adatait érinti.

Az új nyilvántartási rendszer célja az átláthatóság és a jogbiztonság erősítése: a közös képviselőket és az intézőbizottság elnökeit egy országosan egységes adatbázisban rögzítik, ahol a bejegyzés és az adatváltozás értesítése automatikusan történik. A regisztrációs kötelezettség határideje 2025. május 1., annak lejárta után a jegyző elvárja a bejegyzett státusz meglétét a jogszerű képviselet érdekében.

tags: #kozos #kepviselo #feljegyzese #tulajdoni #lapra

Népszerű bejegyzések: