Egy százalék ingatlan beruházás: kiemelt beruházás, Otthon Start és a jogszabályi környezet

Az Otthon Start Programban megvalósuló lakásépítések kérelem alapján magáncélú kiemelt beruházássá nyilváníthatók, ám egy tavaly év végén született jogszabály-módosítás kimondja, hogy ha valaki nem az elvárt szándék szerint veszi igénybe a státuszt, arra bírságot lehet kiszabni - hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. Az Otthon Start program erősen keresleti piacot eredményezett 2025 őszétől az ingatlanpiacon, a kormány ezért a kínálati oldalt is ösztönözni kívánta azzal, hogy a kedvezményes hitel feltételének megfelelő lakásokat tartalmazó beruházások kiemeltté legyenek nyilváníthatók.

E feltételrendszer lényege, hogy a beruházás egy vagy több lakóépületben összesen legalább 250 lakás megvalósítására irányuljon, és a projektben kialakított lakások legalább 70 százaléka legyen alkalmas az Otthon Start igénybevételére. Ezek a lakások beférjenek a négyzetméterenkénti 1,5 millió forintos vételárkeretbe, és legfeljebb 100 millió forintos vételár-keretet alkalmazzanak. A hitelfeltételek teljesülése alapján a beruházás kiemelt beruházássá nyilvánítása történhet.

Infografika: Otthon Start kiemelt beruházás feltételeinek összefoglalása

Ha a beruházó túllép a 70%-os arányon vagy a projekthez tartozó értékek nem felelnek meg a speciális kritériumoknak, a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indíthat és bírságot szabhat ki. A bírság mértéke sávosan nő: minél nagyobb az eltérés, annál magasabb lehet a lakásonként megállapítható bírság, akár 10 millió forintig is, nagy volumenű projektek esetén pedig milliárdos nagyságrend felé kúszhat fel. Emellett büntethető az a beruházó is, aki az előírt határidőket nem tartja be: a kiemelt státusz hatálybalépését követő 6 hónapon belül kérelmet kell benyújtani építési engedély iránt, ennek elmulasztása a kiemelt státusz automatikus megszűnéséhez vezet. Szankció érheti akkor is, ha egyes adminisztratív kötelezettségek megszegése történik, például a kötelező beszámolók nem időben vagy valótlan tartalommal készülnek.

Az átsorolás témája összegződik abban, hogy az előző években értékhelyesbítés számolható el egy telekre, amelyet később átsorolnak. A Számviteli Levelek 418. számában található válaszok szerint ezt az elszámolt értékhelyesbítést meg kell-e szüntetni az átsoroláskor. A közvilágítás kiépítését érintő kérdések pedig azt érintik, hogy a kiépített költségek beruházásként kimutatandóak-e, és áfaköteles-e a tevékenység. Ezek a példák azt is mutatják, hogy a részletek komplex számviteli és adózási vonatkozásokkal bírnak.

E tekintetben a hatályos szabályozás a lakásvásárlók és beruházók számára egyaránt jogi garanciákat nyújt. A 335/2025. (X. 30.) Korm. rendelet értelmében a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő újépítésű társasházi projektek magáncélú kiemelt beruházás státuszt kaphatnak. A jelenlegi szabályozás további részleteit a kormányzati dokumentumok és jogszabályi módosítások tükrében érdemes nyomon követni, hiszen a 2026-os évben is történnek beépítési és közterület-használatban bekövetkező változtatások.

A kiemelt beruházás státuszának feltételei és előnyei

Az Otthon Start Program kiemelt beruházássá való nyilvánításának alapfeltétele, hogy a beruházás legalább 250 lakásból álljon, és a projekten belül legalább 70 százalék legyen olyan lakás, amely megfelel a FIX 3% hitelprogram feltételeinek. E státusz gyorsabb hatósági eljárást ígér, egyszerűsített ügyintézést, valamint potenciálisan költségmegtakarítást a beruházás számos részletében (közterületek használatának díjmentessége, könnyített telekalakítási szabályok, illetve rugalmasabb építés- és területrendezési rendelkezések).

A kiemelt beruházás lehetősége a vásárlók számára azt is jelentheti, hogy határidők betartása és jogbiztonság növekedése révén komplex projektek esetén gyorsabban juthatnak új lakásokhoz, különösen azokban az esetekben, ha FIX 3% hitellel finanszírozzák a projektet. A jogi garanciák és a gyorsabb hatósági eljárások tehát mind a beruházók, mind a vevők érdekeit szolgálják.

3%-os Otthon Start hitel: Így szívhatod meg a csodahitellel....

Hogyan hat a jogszabály a finanszírozásra és az önerőre?

Az ingatlanfinanszírozásban az MNB rendeletei meghatározzák a hitelbiztosítéki érték maximumait és az önerő minimális szintjét. Jelenleg az általános szabály 20% önrő, de energiahatékonyság növelésével vagy első lakás vásárlásakor a 10%-os önerő is elérhető lehet bizonyos feltételek teljesülése esetén. A bankok belső elvárásai és az adott település függvényében azonban ezek az értékek módosulhatnak. A 90%-os LTV limit az MNB rendelete alapján minden forint alapú jelzáloghitelre vonatkozik, de a bankok az egyéb tényezőket (jövedelem, település, hitelbiztosítéki érték) felülvizsgálják, így lehetnek különbségek a finanszírozás részleteiben.

A 10%-os önerő akkor érhető el, ha első lakást szerzünk be vagy ha energiahatékonyságot célzó beruházásról van szó. Emellett a csapások és a piaci feltételek alapján a banki gyakorlat eltérő lehet: például az OTP Bank 2026-tól módosítja a 10% önerő szabályait; más bankok, mint az MBH Bank, bizonyos körülmények között ezt az arányt csak adott településeken és hitelcélnál engedik meg. A CIB Bank és UniCredit Bank is alkalmazzák a 90%-os LTV-t, de részletes feltételek szerint.

Az ingatlanértékesítés és az adózási vonatkozások rövid áttekintése

Ami a tulajdonlást és adózást illeti: az ingatlan eladásából adóköteles jövedelem keletkezhet, amelynek mértéke 15%. Az adó alóli mentességek között szerepel az öt évnél régebbi megszerzés és egyes speciális ügyletek, például válás vagy tartási/öröklési megállapodások. Az illeték kiszabása és a cserét pótló vétel kedvezménye is gyakori a gyakorlati életben: a vevő fizeti az illetéket a forgalmi érték alapján, és bizonyos esetekben a megvásárolt és eladott ingatlan értékének különbözete után történik az illetékfizetés.

tags: #egy #szazalek #ingatlan

Népszerű bejegyzések: