Közös képviselő tahi utca Homonnai Ágnes: történetek és összefüggések Újszász környékéről
Publikálva: 2022. április 15. Újszász történetének hiányos, talán soha be nem fejezhető eseménysora a II. világháború idején hadifogolyként és „malenkij robotra” elhurcoltak sorsának megismerése. A cikk gyűjtött, sokszor ellentmondásos adatokból építkezik, és a cirill betűkkel vezetett orosz nyelvű nyilvántartások értelmezésére is kitekint.
A közelmúltban a Magyar Országos Levéltár tette közzé 682 ezer magyar hadifogoly eredeti, orosz nyelvű nyilvántartási lapját. A kartonokat kézírással, orosz nyelven, cirill betűkkel vezették. Tömegesen fordulnak elő nehezen megfejthető esetek, amelyek megnehezítik a helyi történetek összerakását. Az Újszász helynév cirill írásból magyarra történő átültetése sokszor okoz zavart: обл. Пешт, д. Уйсас, Уйсоз, Уйсaz - ezek közül több alakul a helyi identitás fontos szálává.
Fontos, hogy a cirill írásmóddal átültetett személy- és helynevek gyakran pontatlanok vagy nem minden esetben azonosíthatók, ami megnehezíti a végleges lista összeállítását. Több személységről két adatlapot találtak, amelyek részben eltérő adatokkal szerepelnek. Ugyanakkor a cikkben közölt lista újszászi születésű, de nem minden esetben itt lakó vagy onnan hadbavonult katonák nevét tartalmazza. Felhasználták továbbá az orosz fogságból hazatérő személyekről szóló híradásokat is.
A közeljövő feladata egy végleges lista összeállítása egyházi- és polgári születési anyakönyvekből, valamint a korabeli fényképek és relikviák gyűjteményének feltárása lehetőséget adhat a történet árnyalására. alhdgy. szül. Bouda? 1945 05 09 St. Adminisztrációs zavar: szeptemberben és októberben nem voltak orosz alakulatok Újszász környékén, ezért nem világos, hogyan eshetett Bardócz Endre orosz fogságba október 12-én Újszászon. A Kurszki hadművelet kapcsán a tanár úr Újszászi Híradóban megjelent mondatát idézik: „a kurszki hadművelet, ahol véres, hosszú csaták következtében fogságba esve…”.
Novemberben több újszászi személy neve merült fel az adathalmazban: Kelemen Pál (Újkécske), Kristály József (Vencsellő), Világos Lajos (Sopron vm.), Altenhaler Antal (Budapest), Barta József (Maroshévíz), Orosz István (Bekecs) és mások. Egyes esetekben a név azonosítja a személyt, máskor a láger száma vagy elbocsátás dátuma miatt szükséges a korrekció. A cirill nyelvű nyilvántartásokkal dolgozó kutatók szerint azonosítható személyek között továbbra is vannak bizonytalan pontok, ezért mindenképp szükség van a források pontosítására.
- A Kurszki csata mítoszai és a magyar katonák szerepe a keleti fronton.
- A cirill nyelvű nyilvántartások kihívásai a névazonosításban és helynévmegfejtésben.
- A hazatérő hadifoglyok és kényszermunkások neveinek nyilvánossága a sajtóban (pl. 1947-től Kis Újság, Elhunytak sorozat, 1991-1993).
- A megőrzött családi dokumentumok és relikviák szerepe a történeti rekonstrukcióban.
A magyar háborús történetek kötődése Újszászhoz
A közelmúltban megjelent Újszász könyve (2017) frissítésekkel bővítette a korábbi adatsorokat. Megerősíti, hogy az 1848-1849-es szabadságharcban a nemzetőrség soraiba 39 újszászi jelentkezett, a honvédek közé pedig 32 személy lépett. Valójában a fegyverletételt követően 32 honvéd szerelt le és tért haza. A fegyveres harcok utóéletéről továbbra sincs teljes megbízható adatunk a helyi lakosokról és sorsokról.
Világosnál 1849-ben történt események kulacsai között a helyi legionáriusok sorsa összetett marad. Konka István, Császár László, Konyár András, Konka János és sokan mások útja összefonódik a korabeli történésekkel, amelyeket az épített emlékek, mint a Vörösmarty-fa köt össze a helyi kultúrával. A Vörösmarty-fa kb. ikertörzs, amelynél az ág összekötése a házasság szimbólumává vált a településen.
A település történetében az öreg nyárfa és a házasságkötő terem kapcsolata tovább él. A Zagyvaparti Idősek Otthona melletti területen álló öreg nyárfa 2020-ban kapott figyelmet, amikor a vihar kettévágta azt. A fa és a környező motívumok összekapcsolódnak a helyi legendákkal és irodalmi összefüggésekkel, mivel Vörösmarty Mihály is kortársak voltak, aki 1849-ben bujkálni kényszerült. A legenda szerint a költő Újszászon is rejtőzött, és János nevű testvére az Orczy-birtokon dolgozott gazdatisztként.
A lokális hagyományok megőrzésére a jövőben tervezik a fa visszafordítását vagy újragyökerezését, hogy a fiatalabb generációk is megismerhessék a közösség történetét. Ezen túl a Vörösmarty-fa példája rámutat arra, hogyan válhatnak a természetes elemek a közösségi identitás jelképeivé, különösen a házasság és a fiatalság szempontjából.
Rózsa Sándor és a bűnözés történetei a pusztán
A 19. század középső éveiben megfigyelhető volt a bűn és a társadalmi kényszer összefonódása a pusztai életben. A helyi legendák szerint a különböző rablóvadászati események vagy a pusztai tanyák körüli történetek összekapcsolódtak a helyi társadalom sajátosságaival és a jogrendszerrel. Korabeli források szerint a gazdálkodási és kölcsönadási viszonyok, a háborús időszakok nyomán felbukkanó kilátástalanság és a társadalmi nyomás a bűnözés egyes formáinak megjelenéséhez vezettek.
A történet generációkon átívelő hatása megmutatkozik a családi legendákban és a közösségi emlékezetben is. A korabeli összefüggések megértéséhez szükség van a hétköznapi életre és a történelmi események közvetlen hatásaira is, például a műszaki, gazdasági és vallási közösségek közti kapcsolatok feltárására. A kutatók szerint a helyi egyházi és állami archívumokból kiinduló részletes jegyzékek adják a legmegbízhatóbb alapot a végleges lista összeállításához.
Hozzájáruló tényezők és lehetséges források
- egyházi anyakönyvek és polgári nyilvántartások összevetése
- fényképek, relikviák és családi dokumentumok felkutatása
- környező települések történeti forrásai és sajtóhírek
- örökségvédelmi és helytörténeti kutatások összehangolása
Az érdekelt olvasóknak érdemes figyelniük a helyi közösségi ünnepségek és templomi események történeti hátterét, hiszen ezek a jelenkorra is hatással vannak. A kutatók és a közösség összefogása lehetővé teheti, hogy egy átfogó, egységes fotó- és írásos anyag szülessen a hadifoglyok és munkaszolgálatosok sorsáról Újszászon és a környező vidékeken.
Megszólaló szempontok közé tartozik a helyi nyelvi eltérések kezelése és a névazonosítások pontosítása. A dolgozat kiemeli, hogy a hosszú távú feldolgozás érdekében szükség van a régi források modern, interoperábilis adatbázisokba történő beemelésére, amelyek lehetővé teszik a személyek és események egyértelmű összekapcsolását.
Rövid összegzés a jelenlegi állásról
- Központi levéltári adatok megismerése és értelmezése
- helynév és személynevek körülírása cirill formáról magyarra
- egyházi- és polgári nyilvántartások összevetése
tags: #kozos #kepviselo #tahi #utca #homonnai #agnes