Közös tulajdon megszüntetése telekmegosztás jogi szabályai és eljárás
A közös tulajdon megszüntetése az elfogadott törvény alapján sem hatósági és nem bírósági úton történik, hanem a megosztás a tulajdonostársak megállapodásán alapul.
A törvény alapvetően a földtulajdoni forma, az osztatlan közös tulajdon sajátosságaiból eredő használati viszonyok egyszerűsítését célozza, és kijelöli a minimális területnagyságokat is.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló szabályok célja, hogy optimális méretű, stabil tulajdonosi szerkezeten alapuló és jól hasznosítható birtoktestek alakuljanak ki a mező- és erdőgazdasági földeken.
A törvény hatálya a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló Földforgalmi törvény szerint mező- és erdőgazdasági hasznosítású ingatlanokra terjed ki.
A Földforgalmi törvény szerint mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek minősül minden olyan földrészlet, amely a nyilvántartásban mezőgazdasági művelési ágban van nyilvántartva.
A törvény nem alkalmazható azokra az ingatlanokra, amelyek kivett út, kivett árok vagy kivett csatorna alrészleteket tartalmaznak, illetve nem vonatkozik tanyára vagy zártkerti ingatlanra, ha azok nem minősülnek mező- vagy erdőgazdasági hasznosításúnak.
A termőföldön fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott kérelemmel.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését kezdeményező tulajdonostársnak írásban, igazolt módon kell értesítenie valamennyi érintett tulajdonostársat és az ingatlan használóit.
Az osztóprogram a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által üzemeltetett és az értékarányos vagy területi alapú megosztást is lehetővé teszi.
A tulajdonostársak az eredeti tulajdoni hányaduktól eltérő megosztásban is megegyezhetnek, és így egyesek további tulajdoni részt szerezhetnek az ingatlanban az osztatlan közös tulajdon megszüntetése jogcímén.
Az egyezségben meg kell határozni az új ingatlanokat és tulajdonosaikat, és az egyezség érvényességéhez egyszerű többségű döntés szükséges a tulajdoni hányad alapján.
Az egyezség hatálya kiterjed az összes tulajdonostársra, és hozzájárulása akkor is megítélhető, ha személy vagy címe ismeretlen.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során a kiosztás keretében létrejövő új ingatlanok megközelítéséről biztosítani kell az út kialakítását is.
Az állam szélesebb körben szerezhet tulajdont a folyamatban, és a területi minimum elérése hiányában bekebelezésre kerülhetnek tulajdonrészek.
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések érdekében az adatok rendezése fontos, különösen a hiányos adatokkal rendelkező tulajdonosok azonosítása érdekében.
A beazonosítatlan személyes adatok felderítése érdekében a földhivatal adattárakkal és központi nyilvántartásokkal összeveti a tulajdoni lap adatait, és ha szükséges, hirdetményt tesz közzé.
Ha az adatfeltárás eredményes, a földhivatal elvégzi az adatkiigazítást; ha nem, az ingatlan a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába kerül.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eredményeként kialakult ingatlanok nem lehetnek alacsonyabb területnagyságúak a megkívánt minimum területeknél mező- és erdőgazdasági művelés esetén.
Az építmények és földhasználati jogok továbbra is rendezésre szorulnak az új ingatlanokra történő átjegyzéskor, kivéve ha a jog vagy tény megszűnt.
A bekebelező tulajdonostársnak az ellenértéket a végrehajtási rendeletben meghatározott legkisebb árszint szerint kell megfizetnie, lehetőség van új értékbecslési szakvélemény készítésére is, ha szükséges.
Az állam tulajdonjogának megszerzése akkor történik, ha a tulajdonosok közti egyezség nem jön létre, és a rendezetlen helyzetek megoldhatatlanok maradnak.
Az első lépcsőben januárban induló eljárások során a megosztás akkor történik, ha az ingatlan egyetlen tulajdonos kezébe kerül.
A megosztás egyértelmű célja a területek összefüggő, mezőgazdasági művelésre alkalmas birtokszerkezetének megteremtése, amely hozzájárul a magyar agrárium fejlődéséhez és versenyképességéhez.
A törvény előírja, hogy a bekebelezésre vonatkozó értesítések tartalmazzák a nyilatkozatot, az értékbecslési ajánlatot, az ellenérték elfogadását vagy ennek hiányában az értékbecslési szakvélemény készítését.
A bekebelező tulajdonostársnak szükség esetén az értékbecslési szakvéleményt is felülvizsgálhatja és új biztosítani a rendezést a jogszerűség érdekében.
Az értesített társaknak 30 naptári nap áll rendelkezésre, hogy döntést hozzanak, és a megkereséseket követően a bekebelezési sorrend meghatározásra kerülhet.
Az összegbiztosítás bírósági letétbe helyezésre kerülhet, különösen olyan tulajdonostársak esetében, akik hozzáférési vagy azonosítási nehézségekkel küzdenek.
Az állam tulajdonszerzésének részletei nem érintik az ingatlanra bejegyzett jogokat és az ingatlan-nyilvántartásban szereplő jogokat.
Az e törvény alapján történő tulajdonváltozás esetén a bejegyzési engedélyt az érintett tulajdonostársak aláírása alapján kell tekinteni megadottnak, kivéve ha bizonyos tulajdonosok nem vesznek részt a megállapodásban.
Az értesítésről és az adatok megadásáról szóló határidőket részletesen szabályozza a jogszabály, és a hatóság hivatalból elvégzi az adatkiigazítást, ha azok teljesülnek.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével érintett ingatlanok esetében a végleges tulajdonjog az államhoz kerülhet, amennyiben a beazonosíthatatlanná nyilvánítás megtörtént.
A törvény értelmében a közös tulajdon megszüntetését minden érintett tulajdonostárssal egyetértésben, a megállapodás megkötésével kell végrehajtani, és az egyezség aláírása minden résztvevőre kötelező hatású.
Az osztatlan közös tulajdont érintő eljárások során a földhivatal által vezetett nyilvántartási módosításokat és a térképvázlatot együtt kell mellékelni az egyezséghez.
Főbb adatvédelmi és eljárási lépések
A megosztási kérelmet az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, és a hatóság a megosztás tényét feljegyzi az ingatlan tulajdoni lapjára, a kormányzati portálon közzéteszi a hirdetményt.
Az értesítés ki kell terjedjen minden érintett tulajdonostársra és használóra, és a megosztási folyamat során az osztóprogram a terület kimutatását is elkészíti.
A tulajdonostársaknak egyezségben kell rendezniük a kiosztandó ingatlanokat és azok tulajdonosait, akár meghatározott módon az értékbecslési ajánlat figyelembevételével, akár ellenérték megfizetésével.
Az egyezség érvényességéhez szükséges egyszerű többség döntése és a résztvevők aláírása megállapodást hoz létre, amely az összes tulajdonostársra kiterjed.
Amennyiben a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadok bekebelezése szükségessé válik, a befogadó tulajdonostárs köteles kifizetni az ellenértéket, amelyet szükség esetén új értékbecslési szakvélemény is felülvizsgálhat.
Az adatfeltárás során ha az ingatlan tényleges tulajdonosát nem lehet beazonosítani, a hirdetmény közzétételét követően 90 napon belül kell jelentést tenni a földhivatal felé.
Az állam tulajdonjogának megszerzése akkor történik, ha a beazonosíthatatlan vagy akaratlanul fennálló tulajdonjog rendezése hiányában a hatóság meghozza a végleges döntést.
tags: #kozos #tulajdon #megszuntetese #telekmegosztas
Népszerű bejegyzések:
- Megbízható partnerség az ingatlanpiacon: Primera Otthon
- Giddens urbanisztikai modellje: tér-idő dinamika a modern társadalom szemszögéből
- Melygarázs Parkolási Díj és Kapcsolódó Szolgáltatások áttekintése a River Estate-nél
- Üvegházi tetőtéri ablakok kinyitásának automata és kézi rendszerei
- Hogyan érhető el egy építmény bejegyzése a tulajdoni lapon, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásban?