A kollektív szerződés (KSZ) jelentése és szerepe a magyar munkaügyi kapcsolatokban
A kollektív szerződés (KSZ) a munkaügyi kapcsolatok egyik legfontosabb eleme, amely a munkáltatók és a munkavállalók közötti megállapodásokat rögzíti. Ez a dokumentum szabályozza a munkafeltételeket, a bérezést, a munkaidőt, a szabadságokat, valamint a munkavállalók egyéb juttatásait és jogait.
A piacgazdaságokban alapvető elvként érvényesül az a nézet, miszerint a munkáltatói és a munkavállalói oldal között a munkajogviszony jellege miatt kialakuló gazdasági, illetőleg szociális érdekekkel kapcsolatos kérdéseket, amelyek a későbbiek során problémák forrásává válhatnának, tárgyalásos úton kell rendezni, ezzel teremtve meg a munkabékét, illetve a konfliktusos helyzetek munkaharccal történő megoldásának elkerülését.
Ennek a sajátos vitamegelőzésnek az egyik eszköze a kollektív alku, amely sikeres kimenet esetén a felek által kötendő kollektív szerződésben testesül meg.
A kollektív szerződés jogi háttere és hatálya
A Munka Törvénykönyve szerint a kollektív szerződés hatálya arra a munkáltatóra terjed ki, amely a kollektív szerződést megkötötte, vagy a kollektív szerződés megkötése idején a szerződést kötő munkáltatói érdek-képviseleti szervezetnek tagja volt, illetőleg ahhoz később csatlakozott.
A kollektív szerződés egészének vagy egyes részeinek hatályát a gazdasági miniszter - a felek együttes kérelmének megfelelően, a kiterjesztéssel érintett országos munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek véleményének kikérése után - az egész ágazatra (alágazatra) kiterjesztheti, feltéve ha a szerződést kötő szervezetek az adott ágazatban (alágazatban) reprezentatívnak minősülnek.
Ebből a szempontból azt a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amely taglétszámánál, gazdasági jelentőségénél, illetve a foglalkoztatottak számánál fogva az adott területen a legjelentősebb.
A szakszervezetek közül ehhez képest az minősül reprezentatívnak, amely taglétszámánál, illetve a munkavállalói támogatottságánál fogva az adott körben a legjelentősebb.
A munkavállalói támogatottság megítélésénél elsősorban a munkáltatóknál a kollektív szerződés megkötését megelőzően tartott utolsó üzemi tanácsi választások eredményét kell figyelembe venni.
A kollektív szerződés hatályának kiterjesztéséről szóló miniszteri határozatot a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszik.
A kiterjesztés hatályának kezdő időpontja az a nap, amikor a Szociális és Munkaügyi Közlönyben megjelenik a kollektív szerződés szövege.
A kiterjesztett hatályú kollektív szerződés felmondását haladéktalanul be kell jelenteni a gazdasági miniszternek, aki a felmondási idő lejártának napjára hivatalból megszünteti a kollektív szerződés kiterjesztett hatályát.
Az érdekegyeztetés szerepe és gyakorlata Magyarországon
A kormány az ágazati-szakmai érdekegyeztetést teljességgel a szociális partnerek hatáskörébe adta, igaz, e munkában szükség szerint az érintett tárca segítséget nyújthat.
Ezen túlmenően azonban - egy 1997-es ma is hatályos határozata szerint - a kormánynak és a tárcáknak e téren vannak feladatai.
Az érdekegyeztetés szereplői körül sokan úgy vélik, a kormányzatnak e téren feladata lenne a megfelelő törvényi háttér biztosítása.
Így például szükség lenne a reprezentativitás kötelező paramétereinek rögzítésére és betartatására, a döntésjogosultság és kötelezettségi jog törvényi szabályozására.
Magyarországon 5-10 évre teszik azt az időt, amíg kialakulhat a megfelelő középszintű érdekegyeztetési gyakorlat.
A Gazdasági Minisztérium kollektív szerződésekkel kapcsolatos adatai szerint 1999 elején 3292 kollektív szerződést tartottak nyilván a tárcánál, ám ez nem azt jelenti, hogy csak ennyi van hatályban, illetve hogy csak ennyi helyen van valamiféle érdekegyeztetési fórum.
Bár a Munka Törvénykönyve ez ügyben egyértelműen fogalmaz, a bejelentési kötelezettséget sokan elmulasztják.
Éppen emiatt a tárcánál úgy vélik, jó lenne a bejelentés teljesítését is a munkaügyi ellenőrzés tárgyává tenni, ezzel is ösztönözve az érintetteket a jogszabály betartására.
Akkor pontosabb képet lehetne kapni az ágazati érdekegyeztetés állapotáról.
A számos akadály ellenére, ha lassan is, de formálódik a középszintű érdekegyeztetés.
Ennek egyik jó példája a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. és a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ) között a közelmúltban megkötött együttműködési megállapodás a rendszeres párbeszédről.
A dokumentum szerint az érintettek a törvények és a szerződéses megállapodások betartásán túl rendszeresen konzultálnak az ágazatot érintő gazdasági és szociális problémákról.
A nehézségek láttán nehezen képzelhető el, hogyan tud majd a társadalmi párbeszéd rendszere, főképp annak középszintje megfelelni az EU követelményeinek.
A mai magyar gyakorlat ugyanis nem felel meg azoknak - állítja Ladó Mária kutató.
Főképp azért nem, mert a középszintű párbeszéd az EU számára a legfontosabb szint, ami a közösségen belül még tovább erősödik.
Ez az EU-szintű szakmai-ágazati szervezetek aktívabb szerepvállalását jelenti, ahol a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek közös bizottságban dolgoznak.
A kollektív szerződések típusai és lefedettsége
Ami a versenyszektort illeti, itt általában jellemző az egy munkaadóra kiterjedő kollektív szerződés, amiből 1218 született.
A munkaadók által megkötött, ám több vállalatra kiterjedő szerződések száma 34, míg a munkaadói érdekképviseletek által kötött ksz-ek száma csupán 14.
| Típus | Darabszám |
|---|---|
| Egy munkaadóra kiterjedő | 1218 |
| Több vállalatra kiterjedő (munkaadók által) | 34 |
| Munkaadói érdekképviseletek által kötött | 14 |
A versenyszektorban - a nonprofit szervezetek nélkül - összességében mintegy 1,1 millió foglalkoztatottat érint, ami az összlétszám csaknem 45 százaléka.
Figyelemre méltó, hogy a ksz megkötése általában a nagyobb létszámot foglalkoztató cégekre jellemző.
Jó példa erre a villamosenergia-ipar, ahol a termelés és elosztás szakágakban is egyaránt 100 százalékos a lefedettség.
Az ipar átlagos lefedettsége egyébként 44,6 százalék, s ezen belül a legrosszabb a helyzet az építőiparban, ahol az arány 15,3 százalék.
A rendezett munkaügyi kapcsolatok fontossága
A Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége (MGYOSZ) szorgalmazza az ágazati-szakmai kollektív szerződések megkötését, épp azért, mert e területen még van számos javítanivaló - vélekednek a szervezet szakértői.
A szervezetnél úgy látják, az érdekegyeztetés, a párbeszéd s ennek eredményeképpen a kollektív szerződés létrejötte a gazdasági szervezeteknél mindkét fél érdeke, mindkettőjük számára biztonságot ad.
A kiegyensúlyozott kapcsolat, egy elfogadott ksz biztonságot ad a munkaadónak, hiszen a sztrájktörvény - egyebek mellett - kizárja a munkabeszüntetést a ksz-ben megállapított kérdésekben.
Így az év során nem lehet hirtelen követelésekkel előállni a cégnél.
Ám ágazati szinten is előnyöket biztosít, hiszen ilyen módon is elősegíthető az azonos versenyfeltételek megteremtése.
Ráadásul a kisebb cégek megspórolják maguknak az érdekegyeztetés hosszadalmas folyamatát.
Azt, hogy mennyire fontosak a rendezett munkaügyi kapcsolatok s a kollektív szerződés, mutatja, hogy 1998 tavaszán az MGYOSZ, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyéves programot hirdetett e folyamat felgyorsítása érdekében.
A program keretében regionális konferenciákon hívták fel a figyelmet, adtak információkat a kollektív szerződésekkel kapcsolatban.
A program során az egyik legfőbb cél az volt, hogy minél több munkaadóval felismertessék, hogy érdekükben áll a rendezett kapcsolat a munkavállalókkal, illetve ezek szervezeteivel.
A munkajog magánjogi jellegű jogág, ahol nagy jelentősége van a szerződéseknek, a szabad és közös megegyezéseknek, amelyekkel a felek rendezhetik jogviszonyukat.
Ez segíti az eligazodást, a tisztánlátást, a felmerülő kérdésekre való válaszadás gyorsaságát, a problémák kezelését, és főként egy szervezet hatékonyságát.
A hatékony munkavégzés kulcsa a szervezettség, hogy mindenki pontosan tudja a feladatát, hatás- és jogkörét.
Továbbá a munkavégzés - különösen néhány ágazatban - veszélyeket rejthet, dologi és személyi sérülésekkel járhat.
A biztonságos munkavégzéshez nemcsak a tárgyi feltételek és munkavédelmi szabályok betartása elengedhetetlen, hanem a rendezett munkaügyi kapcsolatok is.
Ugyanakkor, mivel minden vállalat eltérő struktúrával rendelkezik, ezért praktikusabb, ha szabadon a munkáltató vagy munkáltatók és munkavállaló közössége vagy képviselői együtt állapodnak meg a legfontosabb kérdésekről.
A közös megegyezés pedig a szabályok elfogadását is megkönnyíti, továbbá ezáltal a felek képesek érdekeiket képviselni és érvényesíteni, kölcsönös engedményekkel kialakítani azokat a feltételeket, amelyek a legideálisabbak.
Az új Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény, továbbiakban: Mt.) erősíteni kívánja a munkajog szerződéses szabályozását a munkaviszony tartalmának kialakításában.
A felek megállapodása jobban kifejezi érdeküket, mint az állam szabályozása, a megállapodás tartalma rugalmas, könnyebben változtatható, így feloldhatóak és kezelhetőek az érdekellentétek.
tags: #ksz #tanusitvany #mit #jelent