Ktivan vedjek a nemzet fennmaradasanak kerdesek es megoldasok
Évszázados hagyományaival és történelmi emlékekkel teli útmutató a Kriván, a Tátra nyugati végvára felé vezető, lenyűgöző kilátóhegy megmászásáról szól. A Kriván ferde szarvú orma a Magas-Tátra főgerincéből kiágazó szárnyvonulat végén tör fel, és számos gerinc sugárzik ki belőle, amely összeköti a Tátra hegyrendszerével és különböző oldalgerinceivel támasztja a hegy tömegét. A d. gerinc alsó része a Pál-hátban fut ki, a dny. gerinc pedig két jellegzetes lépcsőt rejt: a Felső- és az Alsó-Kriván-vállat. A Ny. és ÉNy. gerincek szalagként tagolják a hegyet, melynek nyugati oldalán a Kriván-váll tömbjétől induló oldalnyúlvány a Kriván-domb kúpját viseli.
A Kriván történelmi és kulturális jelentősége
- A Kriván a Tátra egyik leghíresebb kilátóhegyeinek egyike és dzsúzásokkal tarkított története van: Mátyás király korában aranyat bányásztak rajta, a bányákat 1788-ban zárták be. A tárnák magaslatban a déli gerinc Nyugati részén, a Kriván-váll és a hozzá tartozó rendszerek közelében voltak.
- A Kriván első ismert megmászója Czirbesz András volt, aki 1773. augusztus 3-án járt a csúcson, bár valószínű, hogy a bányaútvonalak már korábban is járták a helyet.
- A csúcs nevét számos nyelven más nevekkel próbálták átadni: görbe, ferde és kajla alakjáról kapta. A szlovák elnevezés értelmét leginkább a Kajla vagy Kajsza elnevezések adják vissza, bár a Kriván nevét többnyire fennmaradták a különböző nyelvi változatok.
- A Kriván már a legrégebbi tátrai irodalomban is említve van: Fröhlich Dávid Medulla és Viatorum műveiben Kriwannak nevezett cauda bubula, azaz meggömbölt szarv szerepel. Dr. Lipták János pedig a Die Karpathen folyóiratban ír erről a kérdésről.
Megközelítés és útvonalak
A Kriván megközelítéséhez több út vezet, köztük a Csorba-tó környéke felől induló zöld turistaút és a Csorba-tótól induló piros út. A Kriván é. felől a Zöld-tó felé vezető ösvényen jutunk fel, miközben a völgyek között a jelzések és a korábbi bányautak nyomai szolgálnak útmutatóul. A Criverán-nyugat felé haladva az út a Pál-hát gerincén vezet, és a Kis-Kriván 2334 m-es magasságáig emelkedik, ahonnan továbbra is a Kriván-nyereg felé, a Kriván-domb és a Kriván-váll környékén halad az út.
Az útvonalak részletezése a korábbi feljegyzések alapján gazdagon tagolt: a Kis-Krivánra vezető gerincen át a Kriván-nyeregbe érkezünk, onnan az ösvény a Kriván-domb és a Kriván-váll közé vezet, ahol a Száraz-völgy és a Rút-szakadék környékén több oldalág lép múltba. A Kriván déli gerince a Pavlova-hát mentén halad, melynek oldalhajtásai és a Kriván-nyereg körüli próbák révén jutunk fel a csúcsra.
A hegymászás dinamikája és a városi látványosságok
Az út kezdeti szakasza a Csorba-tótól induló piros jelzésű út, amely a Központi területeket kerüli, majd a Zlomisko-pataka, a Jamsko-tó és a Kis-Kriván gerince felé vezet. A megemelt első szakasz után a zöld jelzésen folytatva érjük el a XV-XVIII. századból származó arany- és ezüstbányákat, ahol a régi épületek maradványai még láthatók. Amikor a zöld út a Kis-Krivántól a Kriván-nyeregbe ér, felfelé csak a kék jelzés marad, amely a Kriván-szakadék felé visz, és a fennsíkon halad, majd a csúcson kitárul a kilátás.
A Kriván megmászása nem csak a tátrai kilátásról szól: a csúcsról látható a Terianszko-tó és a Kriván-szélvonal mentén a Zöld-tó, a kriváni tengerszemek és a szurdokok végtelen kaleidoszkópja. A látvány lenyűgöző a Nefcer- és Kapor-völgy, valamint a Hrubo-gerinc tornyos sorai felé.
Felmérés a kilátásról és a meteorológiai hatásokról
A Kriván rendkívül időjárás-érzékeny; a csúcshoz vezető szakaszokon a szél és a hőmérséklet erősen befolyásolja a kimerültséget és a víz-ellátást. A korai indulás előnye, hogy kevesebb tömeg és kevesebb sorban állás jellemzi a kapaszkodó részeket. A csúcsról a kilátás minden korosztálynak megér egy kis erőfeszítést, hiszen a Krivánnak nyugati oldalán a Liptói-Tátra nyugodt vonalait, míg a keleti oldalon a Magas-Tátra vad sziklatengereit jeleníti meg a tekintet.
Élmények és személyes benyomások
Az út során a cikk szerzői többek között a Kriván déli részeinek panorámáját élvezve érkeztek a Csorbai-gerincre, a Pavlova-hát oldalán haladva a Kis-Kriván lanugának megmászása utánért a csúcsokhoz. A csúcson a tömeg ellenére is meglepetésként érték a látvány: a kék ég, a fodros felhők és a hegyek ünnepélyes egysége, melyet a szél zeneként kísért. A Kriván megmászása után a leereszkedés ugyanazon az úton történt vissza; a csoport elégedetten állapította meg, hogy a hálózati forgalom és a meredekség ellenére a teljesítmény megéri a fáradságot. A cikk zárásaként megemlítésre kerül, hogy a Kriván megmászását ajánlják mindenkinek, különösen azoknak, akik még csak ismerkednek a magasabb hegyekkel, mert egyszerre ad lehetőséget a technikai felkészülésre és a magashegyi élmények becsapására.
Időrend és útiterv részletei
- Indulás a Három-forráshoz közeli parkolóból, 8:30-kor.
- Indulás a zöld jelzésen a Csorba-tó felé; a parkolót körülvevő tömegek és a 4,60 Eur-os parkolási díj.
- A Csorba-tó mentén a zöld jelzésen, majd a kék jelzésre váltás a Kis-Kriván gerincére vezet.
- Az alsó és felső Kriván-váll felé haladás, a XV-XVIII. századi arany- és ezüstbányák maradványainak megismerése.
- A Kriván-nyereg felé érve megkezdődik a végső kapaszkodás a csúcsra a kék jelzésen.
- A csúcson a kilátás megfigyelése és a fotózás, majd a visszafelé vezető út a kiindulási ponthoz.
- A leereszkedés során elkerülhetetlen a tömeg és a gyorsabb tempó, de az élmény összességében felejthetetlen.
Mindent az Everestről: az alaptábor trekkingtől az expedíciókig | Wanderers podcast s04e11
tags: #ktivan #vedjek #a #nemzet #fennmaradasanak