Mihez nem szükséges építési engedély és hogyan illettek az engedélyezési kategóriák az évek során

2013 előtt azon kellett elgondolkodni, hogy egy építkezéshez építési engedélyt kell kérnünk vagy bejelentést kell tenni, vagy esetleg egyikre sincs szükség.

2013. január 1-jétől pár évig ismét csak két kategória volt: az engedélyhez kötött és az e nélkül végezhető tevékenységek.

Az engedély nélkül végezhető tevékenységek listája a 2015. évben több alkalommal, illetve 2016. január 1. napjától is módosult, valamint a legtöbb lakóépület megépítéséhez, bővítéséhez már csak az ún. egyszerű bejelentést kellett tenni.

Lényeges, hogy 2017. január 1-jétől az engedélyhez kötött építési tevékenységek köre jelentősen csökkent, illetve 2022 januárjától - az épület térfogatának fogalma miatt - több építési tevékenységet új szabályoknak megfelelően kellett már besorolni.

2024. A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben még csak arra vonatkozóan találtunk listát - igaz, kivételekkel -, hogy melyek voltak engedélyköteles tevékenységek.

A 2007. évi Eljárási kódex a korábbi kettő helyett három kategóriát határozott meg: engedélyköteles, bejelentéshez kötött, valamint engedély és bejelentés nélkül végezhető tevékenységeket.

A 37/2007. (XII.) ÖTM rendelet kódex a helyi önkormányzati rendeletek szabadon bővíthették az engedélykötött tevékenységek körét.

2009-ben az Eljárási kódex már külön foglalta a normál építési engedélyt, az egyszerűsített engedélyt és a bejelentéshez kötött tevékenységeket.

2013. a régi Eljárási kódex alapján ismét két kategória maradt: építési engedélyhez kötött és engedély nélkül végezhető tevékenységek.

2016-tól jelentős csökkenés történt az engedélykötött tevékenységek körében a bürokráciacsökkentő intézkedések részeként.

Az építésügyi szabályozás 2017-től tartalmazta a kötelező településképi elvárásokat és a beépítéshez kötött feltételeket is.

A településképi rendeletek célja az volt, hogy a településre jellemző arculatot megőrizzék és a homlokzatok, formák egységét biztosítsák a teljes környezetben.

Az engedélyezési feladatokat 2024. október 1. napjától az építésügyi hatóságok szerint online lehet intézni, és a folyamatok egyre inkább elektronikus úton történnek.

A jogszabályok megértéséhez fontos a helyi HÉSZ és a településképi rendelet is, mivel ezek befolyásolják a besorolást és az eljárás típusát.

Az egyszerű bejelentésnél a hatóság ellenőrizheti a tervdokumentáció tartalmi elemeit, de a végső engedélyezés a jogszabályi feltételek teljesülésétől függ.

Az építésügyi hatóság döntése ellen jogorvoslat van, például fellebbezéssel vagy közigazgatási perrel.

Az építésügyi szabályozás jelenlegi rendszere - a Méptv és a TÉKA bevezetése után - összefoglalóan azt mutatja, hogy nem minden tevékenység engedélyköteles, de minden esetben meg kell felelni a vonatkozó szabályoknak.

Az építési engedély megállapítja, hogy az építkezés jogszerűen végezhető-e, és melyek a hatósági feltételek.

Az egyszerű bejelentés egy gyorsabban induló eljárás lehet meghatározott építményfajták esetében, ahol a tervdokumentációt építész közreműködésével kell előkészíteni.

Az engedély nélküli építkezés törvénytelen, és kockázatos.

Ha valaki pergolával vagy terasszal szeretne bővíteni bejelentés nélkül, a szomszéd jogszerű feljelentést tehet.

Az egyszerű bejelentéses építésnél azonban a hatóság felhívhatja a figyelmet a tartalmi elemekre, és a tervek megfelelésének ellenőrzésére kötelezhet.

Az építési engedélyhez köthető költségek az illeték és a tervdokumentáció áraiból adódnak, amelyet az illetéktörvény határoz meg.

Az építkezés megkezdése az engedély vagy bejelentés jogi státuszától függ, és a hatóság előírásait minden esetben be kell tartani.

Ha az engedélyhez kötött tevékenységek körét később be kell tartani, a településképi és környezetvédelmi előírások is szerepet játszanak a kivitelezésben.

Az eljárások online intézése és az ÉTDR rendszer használata megkönnyíti a dokumentációk kezelését és a hatóságokkal való kommunikációt.

Az építésügyi eljárások áttekintéséhez a jogszabályok folyamatosan frissülnek, és fontos, hogy a kivitelezői felek naprakészek legyenek.

Infografika az építési engedélyek kategóriáiról és változásairól

Megjegyzések a gyakorlatból: 300 m2 alatti családi házak jelenleg nem építési engedélykötelesek a legtöbb esetben, de minden eset egyedi a helyi szabályok és a HÉSZ alapján.

Az építési engedély megszerzéséhez szükséges a megfelelő jogosultsággal rendelkező építész, aki elkészíti az engedélyezési tervdokumentációt, majd ezt be kell nyújtani az építésügyi hatósághoz.

Az engedélyezési és kivitelezési folyamatban a kivitelezőnek felelős műszaki vezetővel és felelős műszaki vezetői felügyelettel kell rendelkeznie, és elektronikus építési naplót kell vezetni.

A kivitelezés befejeztével a használatbavételi engedély vagy igazolás szükséges, attól függően, hogy engedélyezett-e a tevékenység.

Gyakorlati áttekintés

  1. Építés és elhatározás: eldöntjük, mely tevékenységhez van szükség engedélyre vagy bejelentésre, és melyik kategória vonatkozik a tervünkre.
  2. Tervezés és dokumentáció: építész közreműködésével elkészítjük a tervdokumentációt, majd beadjuk az engedélyeztetéshez (vagy beadjuk egyszerű bejelentésként).
  3. Engedélyezés vagy bejelentés: engedélyezési eljárás esetén várakozás; egyszerű bejelentés esetén megkezdhetjük a kivitelezést a 21 napos határidő körül (a jogszabálytól függően).
  4. Kivitelezés és naplózás: a kivitelezés során elektronikus építési naplót vezetünk, és a hatóságokkal a terv szerint kommunikálunk.
  5. Átadás és használatbavétel: a kivitelezés befejezése után használatbavételi engedélyt kérünk, vagy igazolást az engedély nélküli tevékenység esetén.

tags: #kulon #engedely #koteles #engedely #illeteke #cegled

Népszerű bejegyzések: