Zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának jogi keretei és helyi rendeletek hatása

A zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának célja, hogy az ingatlanok tényleges funkciójának megfelelő szabályozási környezetet alakítson ki, egyszerűsített kivonási eljárással. A módosítások hangsúlyozzák, hogy ez nem automatikus előnyöket jelent, és hogy a kivonás önkormányzati rendeletalkotást is megkíván. A jogi keretek közé tartozik a 2025. évi LXVII. törvény, az 211. §-a, és az Inytv. 72/E. (2) bekezdése, amely előírja: a zártkerti ingatlan kivett megnevezését lehetővé tevő eljárás megindítható az ingatlan-nyilvántartásban.

A kulcsfontosságú jogszabályi háttér

A hatályos szabályozás szerint a zártkerti ingatlanok bejegyzése „művelés alóli kivonás” jogi jellel történhet, részleges vagy teljes kivonás formájában. A módosítás lehetővé teszi, hogy egy zártkerti ingatlan egy részét is meg lehessen osztani és kivonni, bár ebben az esetben a megosztott rész a nyilvántartásba történő bejegyzés feltétele. A szabályozás kiegészíti az Inytv.-t egy új alcímmel, amely a kivonás eljárására vonatkozik.

A Tfvt. (termőföld védelméről szóló törvény) és az aranykorona-érték alapján meghatározott díjak és költségek is befolyásolják a kivonási eljárások gazdasági oldalát. Az eljárások díjai és a földvédelmi hozzájárulások részletezései segítik a kérelmezőket abban, hogy megértsék a megosztás és kivonás költségeit, valamint a szükséges dokumentációt (térképi vázrajz, földvédelmi terv). A hatóság a földvédelmi eljárás díját és a különböző kategóriákhoz kötött költségeket alkalmazza a kérelmek elbírálásakor.

Az országos jogrend megköveteli, hogy a beépítésre szánt területek növelésének korlátozása és a zártkert használatának igazítása összhangban legyen a központi rendeletekkel és a települési önkormányzatokra vonatkozó rendeletekkel is. A központi előírások alapján bizonyos esetekben a helyi rendeletalkotás lehetőséget ad arra, hogy a települések saját adottságaikhoz igazítsák a kivonás feltételeit. Ugyanakkor a beépítésre szánt övezetek átsorolása továbbra is szigorított keretek között történik, és nem jelent automatikus megoldást a zártkert beépítésre szánt övezetre történő átsorolására.

A helyi rendeletek szerepe és gyakorlata

2025 októberére 15 megye több mint 70 példányban fogadott el kivonást lehetővé tévő helyi rendeletet. Ezek között Győr Megyei Jogú Város és Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata mutat kiemelkedő példát a területi körülhatárolások tekintetében. A rendeletek a zártkert kivonásának gyakorlati megvalósítását teszik lehetővé az önkormányzatok számára, és a tulajdonosoknak lehetőséget adnak a beadvány benyújtására az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett kivett megnevezésre. Ezzel egyidejűleg a belterületbe vonás vagy lakó- és üdülőövezeti átsorolás kérdéseit továbbra is szigorú országos előírások korlátozzák.

Az önkormányzatok joga, hogy a helyi rendeletben meghatározzák a kivonható zártkerti területek körét és részleteit, de nem tekinthetők el a központi jogszabályi keretektől. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a zártkert kivonása nem jelenti automatikusan a telek beépítésre szánt övezetre történő átsorolását, és a fentiek akkor valósulhatnak meg, ha a hivatalos eljárások és hatósági engedélyeztetések megvannak.

Eljárási lépések és megfontolandó szempontok

• A kivonás engedélyezése kizárólag a települési önkormányzat rendeletében meghatározott körben történhet.
• A kérelmet be kell nyújtani az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés érdekében, és a megosztás során létrejövő ingatlanok közül ki kerül bejegyzésre a nyilvántartásba.
• A megosztás során érintett terület aranykorona értéke és a termőföld minőségi osztálya alapján díjak kerülnek megállapításra (földvédelmi eljárás díja, földvédelmi járulék, változás bejegyzési díja).
• A földvédelmi eljárás díja és a szükséges földvédelmi terv kötelezettsége akkor is felmerülhet, ha a kivonás megvalósítása nem automatikusan eredményezi a kivett terület bejegyzését.
• A beépítésre szánt területek átsorolásának lehetősége csak a központi keretrendszer által meghatározott korlátozásokkal érhető el, és gyakran magas szintű jóváhagyást igényel (pl. főépítészi jóváhagyás).

Ahol a zártkerti rendelet már hatályba lépett, a tulajdonosok az Inytv. 72/E. § (1) bekezdése szerinti kérelemre induló adatváltozás bejegyzése iránti eljárást kell megindítaniuk a földhivatalnál. A 72/E. § (2) alapján a kivont ingatlan megnevezésének bejegyzése esetén a megosztásra kerülő teleknek meg kell osztani, és ezt a jogi forma megköveteli. A rendeletalkotók feladata ezért a helyi viszonyok és adottságok figyelembevétele, anélkül, hogy az országos előírásokban meghatározott korlátokat felrúgnák.

Ha a település valamely okból elutasító magatartást tanúsít, a tulajdonosok petícióval és összefogással megpróbálhatják felhívni a közös képviselők és az önkormányzat figyelmét a zártkerti kivonások szükségességére. A belterületbe vonás és a lakó- vagy üdülőövezeti átsorolás egyelőre eltérő témák, és ezek megvalósíthatóságát erősen korlátozzák az OTrT és a Méptv. előírásai. A szigorítások ritkán adnak utat a könnyebb kivonásokhoz, de bizonyos települések számára lehetőséget kínálnak a helyi rendeletek elfogadására.

Gyakorlati példák és állapotok

Az októberi adatok szerint 2025-ben 15 vármegyében fogadtak el kivonást lehetővé tevő helyi rendeleteket, összesen 71 esetben. A legnagyobb vidéki városok között Győr és Budapest kerületei is megtalálhatók, ahol a konkrét területi körülhatárolások a rendeletekben rögzítésre kerültek. A zártkerti tulajdonosok szem előtt tarthatják, hogy ha a hozzájuk tartozó ingatlan felkerül a helyi rendelettel érintett körbe, akkor az Inytv. 72/E. § (1) szerinti adatváltozás bejegyzését a földhivatalnál kezdeményezhetik. Ha a helyi rendelet érintetlen marad, vagy a kérelmüket elutasítják, a tulajdonosok a közösségi összefogás és petíció útján kereshetik a település megfontolását.

A zártkerti rendeletek kifejezetten úgy készülnek, hogy lefedjék a település területi körülhatárolását, és a belterület vagy lakó övezeti átsorolás csak a jogszabályi keretek között történhet. A kontinentális jogkövetkezmények és a területrendezési törvények hatása miatt ezek a rendeletek integrált megoldást kínálnak a zártkerti ingatlanok használatának igazítására, miközben megőrzik a közösségi területek és a termőföld védelmét.

Az adatok tükrözik, hogy a kivonás rendszere még fejlődik, és a közeljövőben várhatóan bővül a megyei és települési szintű rendeletek száma. A jogi képzettek és önkormányzati szakemberek számára fontos a naprakész információk nyomon követése, hogy a tulajdonosok számára igazságos és jogszerű megoldások szülessenek.

tags: #kulteruleti #csatorna #szakaszhoz #rendeletek

Népszerű bejegyzések:

• Lakáshitel kalkulátor
• Részletes műszaki információk a Nyar Liget Lakópark Kft.-ről
• Eladó házak Kondorfa
• Részletek a fizetési ütemezésről
• Nyugat-Cserhát festői völgye