Kunszentmárton lakótelep régen: történetek a környékről, épületekről és a város múltjáról

A város eleve gyönyörű helyen fekszik, úgyhogy biciklitúrára is ajánlott, főleg a Kőrös Ártér környéke. A városban járva először is a Római katolikus nagytemplomra lehetünk figyelmesek, mely meghatározó eleme a főtérnek. Ezután az épületet Jung József pesti kőműves tervei alapján alakították át, meghagyva a korábbi templomtornyot. 1781-1784 között készült el későbarokk stílusban az új, 42 méteres, egyhajós templom. A főoltár kőépítménye Rabl Károly munkája, míg a főoltárképet Zirkler János festette 1789-ben (szintén neki tulajdonítják Kápolnán a templom főoltár festményét).

A helytörténet és az emlékek útja

A város másik fontos látványossága a korábbi zsinagóga, mely nem a főtéren található, de kis sétával könnyen megtekinthető. Ezt a szecessziós stílusú épületet 1911-12-ben emelték Dobovszky József István tervei szerint az 1906-ban leégett imaház helyén. 1944-ben a zsinagógából és a környékéből alakították ki a gettó részt, ahonnan közel 200 főt deportáltak Németországba. 1945-től 1964-ig funkció nélkül maradt, majd termény- és bútorraktárnak használták. Az emléktábla szerint 2000-ben helyreállítottatta az épületet a város önkormányzata és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Művészeti Együttese támogatásával.

Az Alsó-temető kápolnája 1869-ben épült, és a homlokzaton ezt a dátumot olvashatjuk. A kápolnát a helyi plébános, Tóth Sándor szentelte fel, az építést Sulyák János kőműves és László István ácsmester végzették. A Köttön utcában található egy későbarokk stílusú kápolna 10x10 méteres toronnyal és 7,25 méteres hosszú, amely a temető közelében áll. A kápolna a település vallási és közösségi életének része, amelyhez számos helyi történet kötődik.

A középkor és a későbbi fejlődés nyomai

Az Árpád-korban a Körös tiszta vize és a gazdag földterületek már vonzották a telepedni vágyókat. A falu első írásos említése 1377-ből való, de talán korábbról is írtak már. A tatárjárás után kunok érkeztek a területre, és így Kunszentmárton a Nagykunság részévé vált. A 16-17. században adományozások és vásárlások útján több gazdája volt a településnek (Radych-Bosty család, Kolláth István, Sennyei István…), majd a török kiűzése után szintén jelentős adókkal és megszállásokkal kell számolni. 1552-ben török megszállás érte, 1566-ban Gyula török kézre került, és a község végleg török területté vált. 1593-ban a török hadjáratok során 11 kun szállás elnéptelenedett, majd a későbbi időszakban újra benépesült a település a 18. század elején.

1717-1719 között újra benépesítették a települést Jászapáti és más jász helységek lakói. Ekkor az árvízmentes helyeken házakat építettek, templomot emeltek, és a település újra felépült. A 18. században megindult az ipari és kereskedelmi fejlődés: a várost 1807-ben Ferenc József alatt városi rangban is elismerték, és négy országos vásárt, valamint hetipiacot tarthattak. A teljes termőterület és a lakosság sajátosságai a 19. század végére megerősödtek, a kereskedelem és kézművesség pedig elterjedt: szűcsök, ácsok, kőművesek, molnárok, asztalosok, kerékgyártók tevékenykedtek.

A vasút és a modernizáció hatásai

A vasútvonalak kiépítése is meghatározó volt: az 1885-ös Pusztatenyő-Kunszentmárton, 1887-es Kunszentmárton-Szentes szakaszok összekötötték a várost az ország többi részével, és fellendítették a kereskedelmet. A 19. század végén közigazgatási átszervezések történtek, és 1895-ben elveszítette városi rangját, majd nagyközséggé minősítették vissza. A második világháború idején 1944. október 6-án a szovjet offenzíva Kunszentmártonra irányult, és a templomokat is érték találatok. 1945-től kezdve a földosztás és az állami irányítás erőteljesen formálta a település gazdasági és társadalmi szerkezetét.

Az 1960-as évek végén megkezdődött iparosítás jelentős munkahelyeket teremtett: a szőrmegyár, beton- és vasbetonipari üzemek, ruházati vállalatok hozzák létre a város ipari alapját. 1986-ban Kunszentmárton újra megkapta a városi rangot, és az Alföld déli peremén, a Körös-vidéken folytatódik a fejlődés. A 20. század végén és a 21. század elején a város lakossága többnemzetiségű lett, de a magyar identitás továbbra is erős maradt: 2011-ben 83,2% magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,4% németnek vallotta magát; 2022-ben pedig 89,6% magyarnak és 1,5% cigánynak jelentkezett, a többi nemzetiség kisebb arányban volt jelen.

Helyi épületek és emlékhelyek

A városban több műemlék épületet találhatunk: a barokk római katolikus templomot, a Szent Márton-templomot (1781-1784), a felső temetői kápolnát, a zsinagógát és a Szentesi úti szélmalmat. A gimnázium előtt álló 245 cm magas bronzszobor Csontos László alkotása, amely a helyi identitást formálja. A Városháza homlokzata klasszicista stílusú, évtizedek során több átépítésen esett át; 1935 óta a kapu fölötti márványtáblán azt olvashatjuk, hogy itt őrizték 1541-ben a Szent Koronát, miközben Izabella királynő Erdébe ment a Koronával.

  1. A Római katolikus nagytemplom és a főtér közelsége a városközpont jelképe.
  2. A zsinagóga építészeti különlegessége: U-alakú, oldalsó tengelyek mögé húzódó főhomlokzat.
  3. A Pannónia gyár története és a múzeumi kiállítások személyes élményt adnak a látogatónak.
  4. A kápolnák és temetők vallási-közösségi szerepe a helyi identitásban.

A helytörténeti múzeum kiállításai időszaki és állandó elemeket egyaránt bemutatnak: Surda kalap, Laca sapka, brifkó és egyéb korabeli tárgyak. A múzeum három fő teremben igyekszik bemutatni a mesterségek és a város közösségének mindennapjait, még a mesterségekhez kapcsolódó tablókkal és feladatokkal is. A kiállítások között megtalálhatók a rézművesség, cipész, fazekasság, cukrászat, fényképezés és egyéb mesterségek relikviái. A Pannónia kiállítás kapcsán a múzeumpedagógus külön figyelmet fordít a látogatók interaktív tanulására.

A jelen és a jövő

A lakótelepek és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése továbbra is meghatározó a város életében. A bölcsőde és óvoda fejlesztési projektje része a Széchenyi 2020 programnak; a beruházás célja a 0-3 éves korosztály férőhelyeinek növelése, a bölcsődei csoportok bővítése, valamint az épület akadálymentesítése. A projekt következtében 12 új bölcsődei férőhelyet, 26 felújított bölcsődei férőhelyet és 30 év feletti gyermekek számára új óvodai férőhelyet alakítanak ki, mindezt Európai szabványok szerint. A tartalék- és közműberuházások részeként az elektromos hálózat felújítása és a fűtési rendszer korszerűsítése is megvalósul. A város továbbra is közúti és vasúti kapcsolatok révén kötődik az ország többi részéhez, a 44-es főút, a M44-es autóút és a vasútvonalak fontos szerepét töltik be a mindennapi életben.

Római katolikus nagytemplom a főtéren

tags: #kunszentmarton #lakotelep #regen

Népszerű bejegyzések: