Mi az a tranzakciós illeték, hogyan működik és kire vonatkozik?
A tranzakciós illetéket Magyarországon 2013. január 1-től kell fizetni. Ez a teher alapvetően a pénzügyi szolgáltatókat terheli: bankokat, befektetési vállalkozásokat, fintech cégeket, pénzváltókat és postákat. Az illetéket minden esetben a szolgáltatónak kell megfizetnie az államkasszába, azonban a pénzintézetek gyakran különböző formában beépítik ezt a költséget a szolgáltatásaik díjaiba, így végső soron az ügyfelek terhére is megjelenhet.
Mely műveleteket terheli a tranzakciós illeték?
A tranzakciós illetéket röviden összefoglalva a pénzmozgások után kell megfizetni az államnak. Ide tartoznak többek között:
- átutalás magyar bankszámláról hazai vagy külföldi számlára (határon átnyúló szolgáltatásoknál is);
- készpénzfelvétel (ATM, bankfiók, posta);
- készpénz be- és kifizetés, készpénzátutalás;
- pénzváltás (deviza konverzió);
- bankkártyás vásárlás boltban vagy online felületen;
- csoportos beszedés, fizetési kérelemmel indított átutalás;
- értékpapír-vásárlások és -tranzakciók;
- a pénzügyi szolgáltatók jutalék- és díjbevételeinek felszámítása.
Mennyi a tranzakciós illeték mértéke és milyen korlátai vannak?
A tranzakciós illeték mértéke a tranzakció típusától függően eltérő. A legfontosabb szabályok:
- Nem készpénzes tranzakcióknál (például átutalás): 0,45 százalék, műveletenként maximum 20 000 forint. Az 50 000 forint alatti műveleteket az illeték nem terheli; a 20 000 forint feletti műveletek esetében csak a 20 000 forintot meghaladó részt terheli tranzakciós illeték (a kedvezmények magánszemélyek számára érhetőek el, vállalkozói bankszámláról történő készpénzfelvétel vagy átutalás után nem).
- Készpénzfelvételnél magasabb, 0,9 százalékos illeték terheli a felvett összeget, ennek nincs összeghatárban meghatározott maximuma. Havi két ingyenes készpénzfelvétel továbbra is lehetséges, összesen 300 000 forint értékben lakossági ügyfelek számára 2026. február 1-jétől (korábbi kedvezmények is léteztek: havi két darab, összesen 150 000 forint értékű ingyenes felvétel).
- Tranzakciós illetéket a bankkártyás vásárlások után is fizetnek a pénzügyi intézmények, azonban ebben az esetben nincs százalékos mérték: a bankok jellemzően az éves kártyadíjba építik be ezt a költséget.
- 2024. október 1-jétől bevezették a konverziós (devizaváltást tartalmazó ügyletekre vonatkozó) kiegészítő tranzakciós illetéket: ha egy ügylet különböző pénznemek közötti átváltást tartalmaz, úgy az ügyletet ezen felül további 0,45 százalékos illeték terheli, szintén 20 000 forintos limit mellett.
Tranzakciós illeték értékpapírügyletek esetén
Az értékpapírügyletek tranzakciós illetéke a vételár után számolandó. Az illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán történő értéke (az eszköz vételára). 2022. augusztus 1-től az értékpapír-kereskedelemre is kiterjed az illeték; a mérték 0,45 százalék, vételenként legfeljebb 20 000 forint. Amennyiben az összeg külföldi valutában kerül megállapításra, az átváltást a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama alapján kell forintra átszámítani.
Ki fizeti, és engem érint-e ez közvetlenül?
A tranzakciós illetéket elsősorban a bankok, befektetési szolgáltatók, fintech cégek, pénzváltók és posták fizetik. Rád, mint magánszemélyre közvetlenül nem vonatkozik az adókötelezettség, viszont a pénzintézetek a költségeiket jellemzően áthárítják rád különböző díjak formájában. A tranzakciós illetéket minden esetben a pénzintézetnek kell megfizetnie, amit a bankok általában továbbterhelnek az ügyfélre.
Kik mentesülnek a tranzakciós illeték alól?
Meghatározott esetekben nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Többek között mentesülnek az alábbi tranzakciók:
- fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali átutalási megbízás esetén, ha a fizető fél természetes személy;
- a számlák közötti átvezetés ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák között (átvezetés, betétlekötés nem terheli illeték);
- a kincstári számláról történő utalás;
- SZÉP-kártyára történő átutalások;
- a magánszemélyek számára 50 000 forint alatti postai csekkes befizetés, átutalás, értékpapírügylet mentes;
- hibásan teljesített fizetési műveletek és a visszautalások sem terhelik illetékfizetési kötelezettség.
Mit jelent a gyakorlatban a tranzakciós illeték a háztartások és a gazdaság számára?
A tranzakciós illeték bevezetése óta a bankok kínálata is átalakult: 2013-as bevezetését követően sorra szűntek meg a zéró költségű számlák, és a lakossági bankszámlák száma konszolidálódott. A banki csatornán történő fizetés drágítása racionálisan a készpénzes fizetési megoldások felé tereli a gazdasági szereplőket, ami a gazdaság "szürkítéséhez" vezethet, mivel a készpénzes fizetést nehezebb nyomon követni. Emellett negatív hatás érheti az ellenőrzött tőkepiacokat is: az otthon tartott készpénzt nem lehet befektetni.
Az állam a nem kívánt mellékhatások ellen próbált fellépni a készpénzfelvétel drágításával (0,9% illeték), azonban a közgazdasági költségek (készpénztartás biztonsága, a bankjegyek elhasználódása, nulla kamat) továbbra is jelen vannak. A tranzakciós illeték ugyanakkor bevételt jelent az államkasszának: a pénzügyi tranzakciós illetékből a 2021-es év után 233 milliárd forint érkezett az államkasszába, és ezt az összeget a kormány további adókkal és extraprofitbefizetésekkel növelte 2022-ben és 2023-ban.
Konkrét szabályok, változások és gyakorlati tippek
- Az adófizetésre kötelezett adózóknak havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük a pénzügyi tranzakciós díjat.
- A tranzakciós illeték alapja főszabály szerint az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli; készpénzutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg, amit az ügyfél készpénzben megfizet.
- Az ügyfelek legyenek tisztában azzal, hogy a tranzakciós illeték áthárítása révén a szerződéseikben kikötött díjak, költségek mértéke emelkedhet. Az ügyfél számára egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás előtt 2 hónappal a pénzügyi szervezeteknek értesíteniük kell az ügyfelet a díjmódosulásról, illetve 15 nappal annak hatályba lépése előtt hirdetményben kell közzétenniük a módosított díjakat.
- Érdemes a díjak mértékét összehasonlítani más szolgáltató termékeivel és azok kondícióival; a PSZÁF/hatósági kiadványok és a bankváltásról szóló útmutatók segíthetnek a döntésben.
- Hasznos taktika lehet az illetékmentes sávok kihasználása: például az 50 000 forintos értékhatár alatti tranzakciók esetén több kisebb utalást indítani, ha ez racionális és költséghatékony.
- Az új QR-kódos fizetési kérelem funkció és az azonnali fizetési megoldások (fizetési kérelem, EAM, qvik) használata ilyenkor előnyös lehet, mert bizonyos esetekben illetékmentesek.
Fintech szolgáltatók (Revolut, Wise) és a tranzakciós illeték
A tranzakciós illeték az olyan fintech szolgáltatókat is érinti, mint a Revolut és a Wise, mivel ezek is pénzügyi szolgáltatók. 2022. július 1-től az extraprofitadó kiterjesztette az illetéket a határon átnyúló szolgáltatókra is. A nagy fintech cégek eltérő módon kezelik az illetékek áthárítását: egyes szereplők (például a Revolut) nem terhelik át közvetlenül felhasználóikra a tranzakciós illetéket versenyelőny miatt, míg mások (például Wise) díjai összetettebbek és részben a felhasználókra hárulhatnak. A középárfolyamon történő váltásokra eltérő szabályok vonatkozhatnak a kiegészítő illeték tekintetében.
Gyakorlati példák és számpéldák
Példa devizaváltásra: ha 1 millió forint értékben hajtottál végre egy nem készpénzes, devizaváltással járó tranzakciót (például befektetés az értékpapírszámládon), akkor a 2024 előtti szabályok szerint 0,3% volt a illeték (3 000 forint). Októbertől - az általános 0,45% plusz a 0,45%-os kiegészítő illeték miatt - összesen 0,9% illetéket kell fizetni, azaz 9 000 forintot.
| Tranzakció típusa | Illeték mértéke | Felső határ |
|---|---|---|
| Nem készpénzes átutalás | 0,45% | 20 000 Ft/művelet |
| Készpénzfelvétel | 0,9% | nincs felső határ |
| Értékpapír-vétel | 0,45% | 20 000 Ft/vétel |
| Konverziót tartalmazó ügylet (kiegészítő) | +0,45% | 20 000 Ft |
Mennyi illetéket fizetek konkrét esetben?
2026-ban az átutalásokra 0,45% tranzakciós illeték vonatkozik, de maximum 20 000 forintot kell fizetni utalásonként. Ez az illeték az 50 000 forint feletti részre érvényes, azaz az efölötti összegre számítják. Készpénzfelvétel esetén 2026-ban 0,9% a tranzakciós illeték, és ennek nincs felső határa. Devizaváltásnál 2026-ban az illeték 0,9% (0,45% alap + 0,45% kiegészítő), mindkettő 20 000 forintos felső határral.
Összefoglaló javaslatok ügyfeleknek
- Ismerd meg a bankod kondíciós listáját: hol és milyen módon hárítják át a tranzakciós illetéket;
- Használd az illetékmentes megoldásokat (fizetési kérelem azonnali átutaláshoz, SZÉP-kártya utalás, kincstári számlák közötti tranzakciók);
- Mérlegeld a fintech szolgáltatókat: időnként kedvezőbb lehet a Wise vagy Revolut használata, de figyelj a változó szabályokra és a konverziós illetékre;
- Szükség esetén osszd szét a nagyobb utalásokat 50 000 forint alatti tételekre, amennyiben ez logisztikailag és költség szempontjából ésszerű;
- Ha befektetési céllal váltasz devizát, hasonlítsd össze a brókerek és bankok váltási költségeit (IBKR, Lightyear stb.).
A cikk nem minősül adótanácsadásnak; a részletes szabályokat és a legfrissebb jogszabályi változásokat mindig érdemes ellenőrizni a NAV, a Magyar Nemzeti Bank vagy a szolgáltató hivatalos közleményeiben.
tags: #kuria #tranzakcios #illetek