Kut fennmaradási engedély illetéke: mit kell tudni a hazai fúrt kutak jogi és pénzügyi feltételeiről

Mint ahogy azt már több cikkünkben is olvashatta, a fúrt kutak ismét a reneszánszukat élik, hiszen egyre többen döntenek úgy, hogy megszabadulnak a vízszámláktól, csatornadíjak nagy részétől, és inkább saját vizet használnak. A fúrt kutak vize ingyen használható, sok esetben tisztább, mint a vezetékes víz, sőt még a környezetet is óvhatjuk vele.

Engedélyek típusa és kiinduló alapelvek

A fúrt kutak létesítésével minden esetben hivatásos cégeket és szakembereket kell megbízni, hiszen a munka nem merül ki a kutak kifúrásában, ez csupán egy részeleme az egész folyamatnak. A munkálatok a hidrogeológiai felmérésekkel, szakvélemények elkészítésével, és vízjogi engedélyek beszerzésével kezdődnek. Ezek híján nincs értelme a fúrást elkezdeni. Hazánkban minden kút létesítése engedélyhez kötött, méghozzá a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet alapján.

Jegyzői engedély és vízügyi hatóság

A kisebb mélységű és vízkivételű, például egyszerű házi használatú kerti kút esetében 30 méterig, már a jegyzői engedély is elegendő a munkák elkezdéséhez, míg a 30 métertől mélyebb fúráshoz már vízügyi hatóság által kibocsájtott engedély szükségeltetik. Ez pedig a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál történik.

Jegyzői engedély kiadási feltételei

Jegyzői engedély csak abban az esetben adható ki, ha sekély mélységű (általában 30 méternél nem mélyebb), maximum évi 500 m3 vízfelhasználással, és nem gazdasági célú fogyasztással (magánszemély részére engedélyezve) valósul meg a víz kitermelése. Amennyiben a fenti feltételek közül valamelyik nem teljesül, abban az esetben már csak az illetékes vízügyi hatóságoktól lehet az engedélyeket beszerezni fizetség ellenében.

Jegyzői engedély díja és ügyintézés

Jegyzői engedély megszerzése esetén a közigazgatási hatósági eljárásért az illetékekről szóló törvényben megállapított vízügyi hatósági eljárási illetéket kell fizetni, amely jelenleg 3000-5000 forint. A kutak fennmaradási engedélye általában 30 munkanapon belül érvényesítésre kerül, természetesen akkor, ha nincs semmilyen hiányosság.

Kinek és mikor van szüksége fennmaradási engedélyre?

Előfordulhat olyan helyzet is, amikor korábban kifúrt kutat szeretnénk ismét üzembe helyezni. Ha nem állnak rendelkezésre a szükséges adatok, tervek és engedélyek, állapotfelmérés és kútvizsgálatok elvégése után állapotfelvételi tervet kell elkészíteni, amelyre a kút fennmaradási engedélyes határozat kiállítható.

Engedélyezés és eljárás menete

A kutak fennmaradási engedélye akkor igényelhető, ha a benyújtást megelőzően már készült tervdokumentáció. Ezt csak olyan személy készítheti el, aki szakterületi tervezői jogosultsággal rendelkezik. A szakember a helyszíni szemle során megvizsgálja többek között a fúrt kút fizikai adottságait, a víz minőségét, és a vízjogi szabályozásoknak való megfelelést. A kút paraméterei gyakran szemmel nem állapíthatók meg, így a szükséges mérések közé tartozik a kamerás vizsgálat vagy a geofizikai vizsgálat, amelyet csak szakember tud elvégezni. Az engedélyek kiállítása átlagosan 2 hónapon belül megtörténik.

Szankciók és bírságok

A rétegvíz bármikor használható, s felszínre hozatala fillérekbe kerül, mindössze a szivattyú működtetése és a fúrás költsége. Az ivóvíz tisztaságú rétegvíz, a ház vízhálózatára is köthető, így a befektetés gyorsan megtérül. Ezek tudatában érdemes tehát a már meglévő, de kihasználatlan, nem működő, esetleg engedély nélkül fúrt kutakat felújíttatni és fennmaradási engedélyt kérelmezni."

Miért van rá szükség?

A különböző vízjogi engedélyek, köztük a kút fennmaradási engedély is, azt a célt szolgálja, hogy a vízi létesítményeket központilag regisztrálják a vízügyi hatóságok. Ennek oka a természet megóvása, a fenntartható gazdálkodás, a felszín alatti vizek védelme és az egészség megőrzése. Számos engedély nélküli kút létezik, amely potenciálisan arzéntartalmú vagy egyéb egészségkárosító hatású lehet.

Gyakorlati ellentmondások és jogi keretek változása

A vízgazdálkodási törvény 2016-os módosításával a határidőket többszörig hála lett meghosszabbítva illegális kutak legalizálására, részben gazdatársadalmi ellenállások miatt. 2020-tól új elemek kerültek be a törvénybe, például mezőgazdasági öntözési célú kút fogalma, mely kizárólag mezőgazdasági művelés alatt álló területet szolgál. 2024-től pedig a 50 méteres talpmélységet meghaladó kutak mindenképp engedélykötelesek, és a Nemzeti Földügyi Központ Mezőgazdasági Kutak Hatósági Osztályához kell fordulni az engedélyért. A kút tulajdonosára tehát továbbra is kötelező az engedélyezési eljárás megindítása, akár bejelentési, akár fennmaradási engedélyre van szükség, és az eljárások költségei is őt terhelik.

Kockázatok és összevetés a háztartási felhasználással

A vízbázisok védelme érdekében környezeti és egészségügyi szempontból is fontos a megfelelő regisztráció és engedélyezés. A kútok és a hozzájuk kapcsolódó ingatlanokról szóló hivatalos adatok és nyilvántartások segítik a fenntartható vízgazdálkodást és a megbízható ivóvízminőséget.

  • 30 méterig terjedő sekély kút esetében jegyzői engedély elegendő.
  • 30 métertől mélyebb fúrás vízügyi engedélyt igényel.
  • A fennmaradási engedély és a bejelentési eljárás költségei eltérőek lehetnek, de jogszerűesítési célból mindkettő szükséges lehet.
  • A bírság mértéke engedély nélküli létesítés esetén akár nagy összegig terjedhet.
Infografika: A fennmaradási engedély eljárásának lépései

tags: #kut #fennmaradasi #engedely #illeteke

Népszerű bejegyzések: