Kut fennmaradási engedély moratórium meghosszabbítása – jogi háttér, folyamatok és gyakorlati hatások
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte az illegális kutak engedélyeztetésére vonatkozó moratórium 2020-ig történő meghosszabbítását. A NAK még 2016-ban kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kutak fennmaradását 2018. december 31-ig bírságmentesen lehessen engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál. A 2016-ban életbe lépett moratóriumot megelőzően azt a vízhasználót, aki vízjogi engedély nélkül hozott létre vízkivételt biztosító létesítményt, a vízügyi hatóság kötelezhette a kivételezés megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve magának a kútnak az átalakítására, és indokolt esetben annak megszüntetésére. Ezen kívül akár 1 millió forintig terjedő bírságot is ki lehetett szabni a vétkesre.
A törvénymódosítás amellett, hogy eltörölte ezeket a szankciókat, lehetővé tette, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pályázatokon is indulhassanak. A visszajelzések alapján számos gazdálkodó élt a lehetőséggel. Összhangban az uniós Víz Keretirányelv stratégiatervének 2021-ig elkészítendő felülvizsgálatával, valamint a Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztési felhívásának 2020. augusztus 3-i utolsó benyújtási lehetőségével - az uniós források biztonságos lehívása érdekében - a moratórium 2020 végéig történő meghosszabbítását kezdeményezte a NAK. Erről a napokban tárgyal a kormány.
A jelenlegi törvénymódosító javaslat szerint mentesülne a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a személy, aki az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített, vízkivételt biztosító vízilétesítmények - többek között a mezőgazdasági célú, a zártkerti, illetve a házi vízigényt kiszolgáló kutak - vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2020. december 31-ig kérelmezi. A NAK jelenleg azon dolgozik, hogy az illegális kutak fennmaradási engedélyezése minél egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban megtörténhessen. A jogalkotó már nem csak bírságot, hanem a vízügyi hatóság eljárási díjait is eltörölte. A NAK az üzemeltetésre is szóló fennmaradási engedély szakmai követelményeinek egyszerűsítésén túl azt is fontosnak tartja, hogy az annak való megfeleltetést ne egyszerre az engedély megszerzésekor kelljen teljesítenie, hanem az engedély érvényessége alatt.

Közzétéve: 2022.01.08. 10:09 | Utolsó frissítés: 2022.01.11. Figyelem, ennek a cikknek a tartalma több, mint 2 évvel ezelőtt született. A szabálytalan épületek legalizálására a fennmaradási engedélyezési eljárás keretében kerülhet sor. A gyakorlatban problémát okozott, hogy ha az ügyfél az eljárás szünetelését kéri, majd az eljárás folytatását nem, akkor az eljárás is megszűnik.
Ha az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a fennmaradás feltételei fennállnak, végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és felhívja a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására. A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtási határidején belül az építtető vagy a tulajdonos az építésügyi hatósághoz nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, az építésfelügyeleti hatóság a szabálytalan építmény, építményrész bontásáról, átalakításáról köteles dönteni.
Az Eljárási kódex 2022. január 11. napjától 180 napot biztosít a kérelem benyújtására, amely megegyezik a szünetelés jogszerű időtartamával. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a harminc nap nem elegendő építész felkutatására, a tervdokumentáció elkészítésére, és az egyéb szükséges nyilatkozatok, okiratok beszerzésére. Tekintettel arra, hogy ezekben az esetekben az ügyfél szinte mindig szünetelést kért, ezt viszont az Étv. megszüntette, ezért indokolt volt a kérelem benyújtási határidejét meghosszabbítani.
Az építésfelügyeleti hatóság megállapításai esetén a fennmaradási engedély feltételeiről végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost, és határidő kitűzésével felhívja a kérelmet az építésügyi hatósághoz történő benyújtására. A jogalkotó a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásának határidejét - az Ákr. bevezetésével egyidejűleg - 2018. január 1. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a harminc nap nem elegendő építész felkutatására, a tervdokumentáció elkészítésére, és az egyéb szükséges nyilatkozatok, okiratok beszerzésére.

Gyakorlati tapasztalatok alapján a fentiek indokolttá tették a kérelem benyújtási határidejének kibővítését. Az Eljárási kódex korábbi előírása szerint a fennmaradási engedély iránti kérelmet a tulajdonos csak akkor terjeszthette elő, ha az építtető személye nem volt ismert. 2022. január 11-ét követően a jogszabály akkor is lehetővé teszi a tulajdonosnak a kérelem előterjesztését, ha lehet tudni, ki építette a szabálytalan épületet.
Beníltotta a kormány a fúrt kutakra vonatkozó engedélyezési moratórium meghosszabbítására irányuló javaslatát az Országgyűlésnek. A kormány vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítására irányuló javaslatával az eredetileg 2018. december 31-ig tartó türelmi időt hosszabbítaná meg. A moratórium meghosszabbítása nemcsak a házi vízigény kielégítésére szolgáló kutakat érinti, hanem a mezőgazdasági öntözési célt szolgáló fúrt kutakat is. A legalizált mezőgazdasági hasznosítású kutak tulajdonosai európai uniós vidékfejlesztési pályázatokon is elindulhatnak.
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján azon engedély nélküli kutak, amelyekre az engedélyt 2018. december 31-ig megkérik, mentesülnek a vízgazdálkodási bírság, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak alól. A moratórium meghosszabbítása nemcsak a házi vízigény kielégítésére szolgáló kutakat érinti, hanem a mezőgazdasági öntözési célt szolgáló fúrt kutakat is. Kormányzati szándék továbbá, hogy az újonnan létesítendő kutak engedélyezése, valamint a már meglévő illegális kutak fennmaradására irányuló eljárás a jövőben az állampolgárok számára a lehető legegyszerűbb, leggyorsabb és legköltséghatékonyabb folyamat legyen.

E cél megvalósítása érdekében aktív kormányzati munka zajlik a Belügyminisztérium és az Agrárminisztérium együttműködésében, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai bevonásával. Mint ahogy azt már több cikkünkben is olvashatta, a fúrt kutak ismét a reneszánszukat élik, hiszen egyre többen döntenek úgy, hogy megszabadulnak a vízszámláktól, csatornadíjak nagy részétől, és inkább saját vizet használnak. A fúrt kutak vize ingyen használható, sok esetben tisztább, mint a vezetékes víz, sőt még a környezetet is óvhatjuk vele.
- Engedélyek típusai: A fúrt kutak létesítésével minden esetben hivatásos cégeket és szakembereket kell megbízni, hiszen a munka nem merül ki a kutak kifúrásában.
- A munkálatok a hidrogeológiai felmérésekkel, szakvélemények elkészítésével, és vízjogi engedélyek beszerzésével kezdődnek.
- A jegyzői engedély csak abban az esetben adható ki, ha sekély mélységű, maximum évi 500 m3 vízfelhasználással, és nem gazdasági célú fogyasztással valósul meg a víz kitermelése.
Hazánkban minden kút létesítése engedélyhez kötött, méghozzá a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet alapján. A kútfennmaradási engedély általában 30 munkanapon belül érvényesítésre kerül, természetesen akkor, ha nincs semmilyen hiányosság. A fokozott figyelmet igénylő területeken (50 méter talpmélység) a szabályozás szigorúbb, és minden 50 métert meghaladó talpmélységű kút engedélyköteles.
A 2023. december 31. előtt létesített mezőgazdasági kutak közül azok, amelyek 50 méteres talpmélységet nem haladják meg, külön eljárás nélkül minősülnek jogszerűnek. 2024-től hatályba lépő szabályok szerint, ha a háztartási vízigényre szolgáló kút 50 méter feletti talpmélységgel rendelkezik, engedélyköteles. A vízgazdálkodási törvény 2016-os módosításával, európai uniós jogszabályi kötelezettségre hivatkozva többször kitolt határidőt állapítottak meg az illegális kutak legalizálására. A kútfúrás liberalizációját már 2013 óta szorgalmazta a mezőgazdasági lobbi, majdnem tör-vény is lett belőle, igaz, akkor még 50 méter volt a meghatározott fúrásmélységi határ. A 2016-os módosítás végül nem tudta teljes mértékben megoldani a problémát, hiszen az alkotmánybíróság megsemmisítette a 80 méteres verziót 2018 végén.
Miért van rá szükség? A különböző vízjogi engedélyek, köztük a kút fennmaradási engedély is, azt a célt szolgálja, hogy a vízi létesítményeket központilag regisztrálják a vízügyi hatóságok. Emellett az egészség megóvása sem mellékes, hiszen rengeteg, ellenőrizetlen, szennyezett vizű engedély nélkül használt kút van az országban. A meglévő kút engedélyeztetéséhez, kútfennmaradási engedély, ásott és fúrt kúttervezéshez, vízellátás tervezéséhez megfelelő szakértői jogosultságokkal rendelkezem. 1964-ig gyakorlatilag korlátozás nélkül lehetett magántelken háztartási célú kutat létesíteni, de 1992-ig is például minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kellett kiadni.
A kúttulajdonosokra, illetve a hatóságokra egyaránt vonatkozó fontos szabály, hogy az engedély nélküli kutak fennmaradásának engedélyeztetésekor bírság kiszabása kötelező lehet, kivéve, ha a bizonyítás szerint a törvénytelen kutat 2016. június 4. előtt létesítették. A 2024-től léptetett könnyítések a kútfúró ágazat számára jelentős hatásokkal járnak a jogi környezetben.
tags: #kut #fennmaradasi #engedely #moratorium #meghosszabbitasa
