Fúrt kutak fennmaradási engedélyeinek jogi eljárásai és hatósági kötelezettségek
Mint ahogy azt már több cikkünkben is olvashatta, a fúrott kutak ismét a reneszánszukat élik, hiszen egyre többen döntenek úgy, hogy megszabadulnak a vízszámláktól, csatornadíjak nagy részétől, és inkább saját vizet használnak.
A fúrt kutak vize ingyen használható, sok esetben tisztább, mint a vezetékes víz, sőt még a környezetet is óvhatjuk vele.
Engedélyek típusai
A fúrt kutak létesítésével minden esetben hivatásos cégeket és szakembereket kell megbízni, hiszen a munka nem merül ki a kutak kifúrásában, ez csupán egy részeleme az egész folyamatnak.
A munkálatok a hidrogeológiai felmérésekkel, szakvélemények elkészítésével, és vízjogi engedélyek beszerzésével kezdődnek. Ezek híján nincs értelme a fúrást elkezdeni.
Azok a vállalkozók, akik ezek hiányában is hajlandóak a munkát elvégezni, nem garantálható, hogy kellő szakértelemmel rendelkeznek. Ennek az eredménye pedig később a sokszoros ráfizetés lesz.
Hazánkban minden kút létesítése engedélyhez kötött, méghozzá a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet alapján. Ezen cikkünkben az úgynevezett fúrt kút fennmaradási engedély jelentésével foglalkozunk egy kicsit részletesebben, hogy rávilágítsunk minden fontos tudnivalóra.
Jegyzői engedély és vízügyi engedély közötti különbségek
A kisebb mélységű és vízkivételű, például egyszerű házi használatú kerti kút esetében 30 méterig, már a jegyzői engedély is elegendő a munkák elkezdéséhez, míg a 30 métertől mélyebb fúráshoz már vízügyi hatóság által kibocsájtott engedély szükségeltetik. Ez pedig a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál történik.
Jegyzői engedély csak abban az esetben adható ki, ha sekély mélységű (általában 30 méternél nem mélyebb), maximum évi 500 m2 vízfelhasználással, és nem gazdasági célú fogyasztással (magánszemély részére engedélyezve) valósul meg a víz kitermelése. Amennyiben a fenti feltételek közül valamelyik nem teljesül, abban az esetben már csak az illetékes vízügyi hatóságoktól lehet az engedélyeket beszerezni fizetség ellenében.
Jegyzői engedély megszerzése esetén a közigazgatási hatósági eljárásért az illetékekről szóló törvényben megállapított vízügyi hatósági eljárási illetéket kell fizetni, amely jelenleg 3000-5000 forint. A kutak fennmaradási engedélye általában 30 munkanapon belül érvényesítésre kerül, természetesen akkor, ha nincs semmilyen hiányosság.
Ismét üzembe helyezés és állapotfelmérés
Természetesen előfordulnak olyan helyzetek, amikor már egy korábban kifúrt kutat szeretnénk ismét üzembe helyezni. Abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre a szükséges adatok, tervek és engedélyek, akkor állapotfelmérés és kútvizsgálatok elvégzése után állapotfelvételi tervet kell elkészíteni, amelyre aztán a kút fennmaradási engedélyes határozat kiállítható.
Kapcsolatfelvétel és eljárásmenet
A kutak fennmaradási engedélye akkor igényelhető, ha a benyújtást megelőzően már készült tervdokumentáció. Ezt csak olyan személy készítheti el, aki szakterületi tervezői jogosultsággal rendelkezik. A szakember a helyszíni szemle során megvizsgálja többek között, hogy a fúrt kút fizikai adottságai, a víz minősége megfelelnek a jogszabályoknak. A kút paraméterei sokszor szemmel nem állapíthatók meg, így azokhoz speciális mérések szükségesek, mint például a kamerás vizsgálat, vagy a geofizikai vizsgálat, amelyet csak szakember tud elvégezni.
Az engedélyek kiállítása átlagosan 2 hónapon belül megtörténik.
Szankciók és bírságok
A rétegvíz bármikor használható, s felszínre hozatala fillérekbe kerül, mindössze a szivattyú működtetését kell kifizetni, s persze magát a fúrást. Az ivóvíz tisztaságú rétegvíz, a ház vízhálózatára is köthető, így a befektetés gyorsan megtérül. Ezek tudatában érdemes tehát a már meglévő, de kihasználatlan, nem működő, esetleg engedély nélkül fúrt kutakat felújíttatni és fúrt kút fennmaradási engedély kérelem formájában legalizálni.
Az engedély nélkül fúrt kút fennmaradása érdekében a vízügyi hatóság előtt fennmaradási engedélyezési eljárást lehet kezdeményezni. Az engedélyezési kötelezettség mindig az ingatlan aktuális tulajdonosát kötelezi, függetlenül attól, hogy az ingatlanon ő, vagy a korábbi tulajdonos létesítette a kutat. A fúrt kút fennmaradási engedély igényét az előzőekben megadottaktól függően a jegyzőhöz vagy a katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani, az utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a jegyző, és az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.
Ugyanakkor azt is fontos tisztázni, hogy ha kút fennmaradási engedély megadására utólag kerít sort az illetékes vízügyi hivatal, az esetben kötelesek bírságot is kiszabni a kivitelezőre. Nem kell azonban rögtön megijednie, ugyanis, ha bizonyítani tudja, hogy a törvénytelen kútfúrás 2016. június 4. előtt valósult meg, akkor mindezt még bírság fizetése nélkül megteheti. Ha ezen dátum után valósult meg a kút kivitelezése csak abban az esetben kell bírságot fizetni.
Miért van rá szükség?
A különböző vízjogi engedélyek, köztük a kút fennmaradási engedély is, azt a célt szolgálja, hogy a vízi létesítményeket központilag regisztrálják a vízügyi hatóságok. Ennek oka, hogy nagyobb hangsúlyt tudjanak fektetni a természet megóvására, a fenntartható gazdálkodásra, a felszín alatti vizek védelmére. Emellett az egészség megóvása sem mellékes, hiszen rengeteg, ellenőrizetlen, szennyezett vizű engedély nélkül használt kút van az országban. Ezen kutak vize igen veszélyes lehet, többek között az arzéntartalom miatt is.
A kutak a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) 1. mellékletének 26. pontja szerinti vízilétesítmények. Fő szabály, hogy kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez engedély szükséges. Az engedélyezési eljárás lefolytatására a vízügyi hatóság (Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 4027 Debrecen, Böszörményi út 46-56.) vagy a helyi önkormányzat jegyzője jogosult. An annak eldöntése, hogy mely hatóság jogosult az adott ügyben eljárni, az ügy részleteinek ismeretében lehetséges.
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. Minden újonnan létesítésre kerülő, jegyzői engedélyezés körébe tartozó kútra engedélyt kell kérni. Minden 1992. február 15. Az 1992. február 15. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklet II. A fúrt kút esetében a dokumentáció beadásánál elegendő a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. ivóvízigény esetén a vizek hasznosítását és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. Fúrt kút esetében, ha vízjogi létesítési engedély alapján történt a kivitelezés, a Kútr. 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása. Az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. Aki 2023. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig is terjedhet. Természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) 29. § (7) bekezdése értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki 2021. január 01. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.
Biztonsági előadás a forró munkavégzéshez: Útmutató a biztonságos üzemeltetéshez és a tűzmegelőzéshez
tags: #kut #fennmaradasi #megszuntetese