Vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás kutak esetén
A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) alapján vízjogi engedély szükséges. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet szabályozza a kút engedélyezésének részleteit.
A kútra az ingatlan tulajdonosának az üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja. Ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt.
A jelenleg hatályos szabályozás alapján kút létesítési, üzemeltetési, fennmaradási engedélyezését a megfelelő kérelem nyomtatvány (kérelem létesítési, vagy kérelem üzemeltetési/fennmaradási engedélyezéshez) kitöltésével, és az abban felsorolt dokumentumok benyújtásával kérelmezheti a Marcali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjétől. A kérelem 11. fsz. 11-es irodában lehet leadni, vagy postai úton elküldeni a Marcali Közös Önkormányzati Hivatal 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. címre.
Kérelem benyújtása és az engedélyezési eljárás
A kérelemben a meglévő kút létesítési évére vonatkozó adatokat szükséges megadni az alábbiak szerint:
- 1992. február 15. napja előtt létesült: Az olyan ásott kút, mely mélységének és elhelyezkedésének függvényében jogszerűen létesült engedély nélkül, valamint minden fúrt kút esetében üzemeltetési engedély kerül kiadásra.
- 1992. február 15. napja után létesült: Minden ásott és fúrt kútra, mely nem rendelkezik engedéllyel, fennmaradási engedély kerül kiadásra.
- 2018. december 21. napja után létesült: Minden ásott és fúrt kútra, amely engedély nélkül létesült, fennmaradási engedély kerül kiadásra, és nem mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól.
A fennmaradási engedély iránti kérelem 5.000 Ft összegű illetékbélyeggel ellátott formanyomtatványon nyújtható be a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályán. Fontos! Kérjük, minden esetben tájékozódjanak, egyeztessenek a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályával, hogy az adott kérelem elbírálása biztosan a jegyző hatáskörébe tartozik-e.
A vízgazdálkodási bírság
Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a 2018. december 21. napját megelőzően vízjogi engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2023. év végéig kérelmezi.
A Vgtv. 2020. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2020. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélküli fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
A fennmaradási engedélyezési eljárás vízgazdálkodási bírság kiszabását vonja magával. Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. év végéig kérelmezi.
Különleges esetek és dokumentáció
Fúrt kút esetében a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása szükséges. A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat is.
Abban az esetben, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál, a népegészségügyi szakigazgatási szerv szakhatóságként történő bevonása is szükséges. Amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál, akkor nem kell a népegészségügyi szakigazgatási szervet szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.
A kutak nyilvántartásba vétele az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései alapján történik. A beérkezett beadványoknak a fentiekben felsorolt tartalmi elemmel kell rendelkezni.
Mikor kell üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt kérni?
Annak eldöntésére, hogy fennmaradási, vagy üzemeltetési engedélyt kell-e kérni a kút létesítésére, a kút létesítésének idejét kell megvizsgálni. Tekintettel arra, hogy más-más szabály vonatkozott az ásott és fúrt, illetve a különböző időszakban létesült kutakra, így nem lehet valamennyi kút legalizálását egységesen kezelni.
Összegezve az előzőeket, minden ásott, vagy fúrt, engedély nélkül létesített kút esetében szükséges az engedélyeztetés (vagy fennmaradási, vagy üzemeltetési) még abban az esetben is, ha a kút használaton kívül van. A használaton kívüli kutak esetében megszüntetés engedélyezési eljárást lehet lefolytatni, de engedély kiadására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a megszüntetendő kút szabályszerű „eltömedékelése” bizonyítottan megtörténik.
Gazdasági célú vízigény
Mit jelent a gazdasági célú vízigény fogalma? Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal.
Azon kutak engedélyezése, amelyek a fenti együttes feltételnek nem felelnek meg (tehát gazdasági célúak, vagy 500 m3/év vízigénynél magasabb a kapacitásuk, vagy nem a talajvízkészlet, vagy parti szűrésű vízkészlet használatával üzemelnek, vagy olyan ingatlanon találhatók ahol nincs lakóépület) a vízügyi hatóság (katasztrófavédelmi igazgatóság) hatáskörébe tartozik.
Mi lesz veled ivóvíz? "kútkérdések" - Csiszár Endre hidrogeológussal beszélgetünk - kútfúrás
Vonatkozó jogszabályok
- 1995.évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
- 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
- 41/2017. (XII.29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról
- 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről
- 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
- 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról
- az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
tags: #kutak #fennmaradasi #engedelyezese #nyomtatvany