A kerítésépítés szabályai Magyarországon: útmutató telektulajdonosoknak

A kerítésépítés minden ingatlan- és telektulajdonosnak jól felfogott érdeke. A kerítés egyértelműen elkülöníti a telekrészeket, a kertet vagy udvart az utcától, emellett komoly védelmi funkcióval is bír. Kerítésépítésnél a biztonsági mellett az esztétikus külső is fontos szempont. Szerencsére mára már olyan sokféle megoldás közül választhatunk, amelyekkel nem kell kompromisszumot kötnünk: a kerítés lehet szép, modern, stabil és időtálló egyben. A kerítés nemcsak a telek határát jelöli ki, hanem biztonságot ad, védi az otthonunkat, és sokszor a magánszférát is biztosítja.

Mielőtt azonban nekilátnánk, hogy a tökéletes kerítést felépítsük ingatlanunk köré, érdemes tájékozódni az építés törvényi feltételeiről. Ennek elmulasztása esetén kellemetlen meglepetések is érhetnek minket. Sokan azonban nem tudják, hogy a kerítés építése Magyarországon jogszabályokhoz kötött, és ezek megszegése akár bírságot vagy bontási kötelezettséget is maga után vonhat. A kerítésépítés szabályai sokkal szigorúbbak és részletesebbek, mint azt elsőre bárki gondolná! A kerítésépítés szabályai az egyik leggyakrabban félreértett területet jelentik az építkezések világában, pedig egy rosszul megépített kerítés bosszúságot, és komoly jogvitát is hozhat magával. Sokszor azt hiszik, hogy a saját telken azt csinálnak, amit akarnak - főleg, ha csak kerítést építenének. A szabályok azonban egyértelműek.

A kerítés műszaki építménynek minősül, és építése nem engedélyköteles. Építési engedély nélkül telepíthető, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen kialakítású lehet. Általánosságban a kerítés építése nem engedélyköteles. Ugyanakkor a kerítés formájára, méretére vonatkozó előírásokat be kell tartani, és olykor bejelentési kötelezettség is lehet - erről érdemes előre érdeklődni az önkormányzatnál. A legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy mit lehet és mit nem. Az alapelv az, hogy minden olyan építmény, ami az ingatlan külterét érinti, beleszólhat a közterület vagy a szomszédos ingatlan használatába - ez pedig hatósági hatáskör.

A kerítésépítés jogszabályi háttere

A kerítés létesítésére vonatkozóan, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (röviden: OTÉK) határozza meg az általános előírásokat. A kerítésépítésre vonatkozó fő szabályokat az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) tartalmazza. A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) a szomszédjogokat szabályozza. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szomszéd nem akadályozhatja a kerítésed építését, de te sem építhetsz olyat, ami aránytalanul zavarja a szomszédod életét. Ez különösen fontos a telekhatár kerítések esetében, ahol gyakori a vita, hogy ki építse és ki tartsa karban a kerítést. A Polgári Törvénykönyv szerint a kerítés közös építmény, ezért a szomszédoknak kell megállapodniuk.

Telepítés előtt mindenképpen informálódjunk a helyi építésügyi előírásokról. Mivel számos helyi önkormányzati szabály létezik, ezért azokat nem tudjuk ismertetni cikkünkben, de mindenképpen javasoljuk, hogy kerítés telepítése előtt érdemes utána járni az adott helyi építésügyi szabályoknak. A kerítésépítés szabályai településenként, sőt, akár városrészenként is eltérhetnek. A helyi építési szabályzat (HÉSZ) településenként változik.

Külön utánajárást igényel, ha műemlék telkén álló kerítés építéséről van szó, erre szigorúbb szabályok érvényesek. A támogatott felújítási körbe tartozik a kerítés és a hozzá tartozó kapu építése is.

Általános előírások kerítésépítésre

Az OTÉK előírásai a teljesség igénye nélkül a következők:

• A kerítésnek teljes egészében a telken belül kell állnia, és kapuja nem nyílhat közterületre.
• A közterület használatát semmilyen módon nem veszélyeztetheti az építtető, itt gondoljunk például a szögesdrótra.
• Üdülőövezetben kizárólag nem tömör kerítés vagy élő sövény létesíthető.

A kerítésnek minden esetben az ingatlan saját területén kell állnia. A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrót) nem szabad alkalmazni. A kerítésnél közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrót) nem szabad alkalmazni.

A jogszabályi előírások megismerése után indulhat is a kerítésépítés! Előtte persze érdemes kiválasztani az igényeinkhez leginkább igazodó kerítésrendszert!

Kerítés magassága és átláthatósága

Az utcafronti kerítés magasságát (pl. 1,5-2 m) és az átláthatósági szabályokat (pl. legalább 50%-ban átlátható legyen) a helyi építési szabályzat (HÉSZ) határozza meg, ami településenként változik. A legtöbb esetben a kerítés magassága legfeljebb 2 méter lehet, de sok önkormányzat ennél szigorúbb korlátozásokat ír elő. A saroktelkeken gyakran előírják, hogy a kilátás és közlekedésbiztonság érdekében a kerítés nem lehet teljesen tömör a saroknál. A szolnoki építési szabályzat például meghatározott területeken az utcafronti kerítések magasságát legfeljebb 1,5 méterben maximalizálja, és legalább 50 százalékban áttört kialakítást ír elő. Meghatározott telkeken kerítés egyáltalán nem létesíthető.

Tömör kerítés 2 méter felett nem létesíthető. A telek homlokvonalán, azaz az utcafronti részen pedig csak a járdaszint felett legalább 2 méterrel lehet szögesdróttal - a közterület használatát veszélyeztető megoldással - élni. A hátsó telekhatárnál lazább szabályozás érvényes, de itt is tilos olyan megoldást építeni, ami veszélyt jelent a szomszédra.

Szomszédok közötti megállapodások és felelősség

Az OTÉK rendelkezik arról is, hogy kinek kell megépítenie és karbantartania a kerítést. Hatósági építés elrendelése esetén a telektulajdonos a homlokvonalon, a telek jobb oldalán futó és a hátsó telekhatár feléig futó vonalon köteles kerítést építeni és fenntartani. A szomszédok gyakran ugyanezt követik, és így állapodnak meg a kerítés fenntartásáról, karbantartásáról.

A magyar jogszabályok nem mondják ki, hogy kinek kell építenie a jobb oldali kerítést. Ez egy elterjedt tévhit. A Polgári Törvénykönyv alapján a telekhatáron álló kerítés közös tulajdon, és közös megegyezéssel kell gondoskodni róla. Lényeges kérdés, hogy hova lehet kerítést építeni, illetve, hogy kinek kell azt megépítenie. A kormányrendelet alapján a közterületi határvonalon álló kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha kötelező kerítést építeni, akkor azt meg kell építenie telek homlokvonalán, azaz az utcafronti részen, az útról nézve a jobb oldali telekhatáron, a hátsó telekhatár felénél, a jobb oldali telekhatártól számítva, ha nincs más megállapodás a tulajdonosok között. Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkerítés azon az oldalon kötelező, ahol az épület csatlakozik a telekhatárhoz, kivéve, ha a helyi szokások vagy előírások mást engednek.

A telekhatár kerítések sokszor viták forrásai. A vitás kérdések rendezésére már csak peres eljárás adhat választ. A szomszédokkal való egyeztetés elengedhetetlen a harmonikus kerítésépítéshez. Már a tervezéskor beszéljük meg kerítéssel kapcsolatos elképzeléseinket a szomszéddal!

Különleges kerítéstípusok és szabályok

A szögesdrót használata lakóövezetekben erősen szabályozott. Magyarországon az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásai alapján a kerítés nem veszélyeztetheti a közlekedőket és a szomszédos ingatlanokat. Külterületeken, például mezőgazdasági területeken a szögesdrót gyakrabban előfordul, de itt is a balesetvédelmi szempontok az irányadók. A szögesdrót csak 1,8 m felett, a belső oldalon használható, közterület felé tilos.

A sövény sok családi ház és kert természetes határolója. Jogi szempontból a sövény is kerítésnek minősül, ha telekhatáron áll. A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szerint a sövény nem nyúlhat át a szomszéd területére vagy a közterületre, és 2 méter alatt kell maradnia.

Ha kutyát tartunk a kertben, a kerítésre külön szabályok vonatkoznak a biztonság érdekében. A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet az állattartásról kimondja, hogy az állat nem jelenthet veszélyt a környezetére. A kutyás kerítés magassága 1,8-2 m ajánlott, és biztonsági elem javasolt.

Amikor a terepviszonyok miatt támfalra van szükség, annak építése már építési engedélyköteles lehet. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint támfal akkor építhető engedély nélkül, ha 1 méternél alacsonyabb és nem terheli szomszédos telek. 1 méter felett engedélyköteles, terhelés esetén mindig engedély kell.

Támfal és speciális területek

Amikor a terepviszonyok miatt támfalra van szükség, annak építése már építési engedélyköteles lehet. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint támfal akkor építhető engedély nélkül, ha 1 méternél alacsonyabb és nem terheli szomszédos telek. 1 méter felett engedélyköteles, terhelés esetén mindig engedély kell.

Műemlék telkén álló kerítés építéséről szigorúbb szabályok érvényesek. Védett vagy kiemelt városképi területen településképi bejelentési kötelezettség alá eshet a kerítésépítés. Ilyenkor azt vizsgálják, hogy a kerítés megjelenése, anyaga és kialakítása illeszkedik-e a környezethez. Meghatározó területeken új kerítés építése előtt településképi bejelentési eljárás is szükséges lehet.

Összefoglaló táblázat

tags: #kerites #epites #bejelentes

Népszerű bejegyzések:

• Több mint borászat: Bodri Pincészet
• Útmutató az építményadó bevalláshoz
• Székesfehérvár Cserepes utca új lakások
• Komló bányászatának múltja
• Költségek Panel Lakás Átalakításakor