Lakas fenntartasi tanogatas hatarozat: jogi vizsgálat a helyi önkormányzati rendeletek vonatkozó szabályain

A Kúria Önkormányzati Tanácsa vizsgálja az Érpatak község szociális ellátásokról szóló 9/2012. (VII.10.) önkormányzati rendelet számos paragrafusának jogszerűségét, különös tekintettel az ingatlan jogszerű használatára, a lakásfenntartási támogatás feltételeire és a kapcsolódó igazolásokra vonatkozó előírásokra. A határozat kiemeli, hogy a rendelet több pontja túlterjeszkedik a Szociális törvények által felhatalmazott kereteken, és egyes rendelkezések ellentétesek lehetnek a jogalkotási és közigazgatási normákkal.

A rendeletek felépítése és érintett paragrafusok áttekintése

  • 6. § (1) bekezdésének „az általa lakott ingatlan a jogszerű (jogcím szerinti) használatának igazolása mellett” szövegrésze; 6. § (2) utolsó mondata; 6. § (3) a) és c) pontjai; 6. § (4) e) és g) pontjai; 8. § (3); 9. § (1) c); 10. § - ezek a szövegrészek és pontok a jogszerű használat és a jogosultsági feltételek összetett megközelítését érintik.
  • 8. § (3) - aktív korúak ellátása és a Lakásfenntartási támogatás feltételeinek összefüggései; 9. § (1) c) - jogosultság meghatározása; 10. § - a további feltételek részletezése.
  • 6/2008. (VII.10.) rendelet módosításáról szóló 2/2011. (II.14.) rendelet és 12/2011. (XI.24.) rendelet egésze érintett az Sztv. és a jogszabályszerkesztés szabályainak figyelembevételével.
  • A Kúria hangsúlyozza, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) és a Bszi. szabályai szerint a rendeletek nem okozhatnak jogbizonytalanságot, és az építésügyi előírásokat sem lehet szociális ellátások feltételeként alkalmazni.

Jogkövetkeztetések az R.3. vonatkozó részére

A Kúria megállapítja, hogy az R.3. 6. § (1) bekezdésének „az általa lakott ingatlan a jogszerű (jogcím szerinti) használatának igazolása mellett” előírása ellentétben áll a jogalapokkal, és törvényesen meghatározott kereteken kívül tartalmaz olyan feltételeket, amelyek jogbizonytalanságot okoznak. A 6. § (2) bekezdés utolsó mondata és a 6. § (2) (1) mondatával összefüggő követelmények felvetik, hogy az építésügyi előírások betartását a szociális juttatások feltételeként követelni nem lehet. A Szoc.tv. 33. § (7) és 38. § (9) bekezdései alapján az önkormányzati rendeletnek olyan feltételeket kell meghatároznia, amelyeket a jegyző kell teljesítse, és amelyek a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására, valamint a jogosultság állapotának igazolására irányulnak.

A lakhatási és lakásfenntartási támogatás szabályozása

A 6. § (3) bekezdés a) pontja és a 6. § (3) bekezdés c) pontja olyan minimális élettér és világítási, szellőzési és fűtési feltételeket ír elő, amelyek az építésügyi előírások körébe tartoznak. Ezeket a feltételeket az Szoc.tv. nem adja felhatalmazásul, ezért ezek alkalmazása törvénysértő lehet. A 6. § (4) bekezdés e) pontja és a 6. § (4) bekezdés g) pontja továbbá olyan nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő, amely a lakásbérletkör kapcsolódó jogviszonyokra is kiterjedne. Ezt a Kúria nem tekinti jogszerűnek a polgári jogi viszonyokra vonatkozó korlátozó hatás miatt. A 6. § (4) bekezdés g) pontja és azon belüli „környezetet érintő” és a gyermekvédelmet érintő rendelkezések összevetése a Jat és az Szoc.tv. céljaival szemben állhat.

Az R.3. (5) bekezdésének és az (8) bekezdésnek az olyan tartalmai, amelyek a lakhatási ellátás jogosultságának tartalmi elemeit határozzák meg, szintén a jogbiztonságot érintik, és az érintett rendelkezések áttekintése szerint a Jegyző által kiadott határozatok tartalmi elemeit fontos módon érinthetik.

Nyilvántartási és igazolási követelmények

A 6. § (1) bekezdésének igazolási követelményei megkívánják, hogy az ingatlan jogszerű használatát és az ingatlan státuszát megfelelően igazolják. Ugyanakkor a 1992. évi LXVI. törvény 26. § (4) szerint a lakcímbejelentés önmagában nem keletkeztet jogot az ingatlan használatára. A rendelet tehát nem zárhatja ki a szociális ellátásokat olyan feltételekkel, amelyek szerinti jogcím szerinti használat sokféle igazolását igénylik.

Jogvita és következmények a jogszerűség megítélésében

A Kúria az indítványozó és az önkormányzat közötti jogszerűségi vitát vizsgálja, és felkéri az indítványozót, hogy adjanak nyilatkozatot az R.3. Az új rendelet szövegét figyelembe véve, amennyiben az új szabályozás tartalma megegyezik a korábbi rendeletével, vagy kielégíti az eredeti vizsgálat tárgyát, úgy a régi indítványt és a törvényességi vizsgálatot együttesen értelmezi.

Infografika: A lakókörnyezet rendezettségének vizsgálata és a jogszerű használat igazolásának összefüggései

Az indítványozó a R.1. és R.2. vonatkozó jogszabályi kérdések tekintetében visszavonta bizonyos pontokra vonatkozó vizsgálati kérelmét, ugyanakkor fenntartotta a törvényességi vizsgálatot a község aktív korúak ellátására és a lakásfenntartási támogatás feltételeire vonatkozó kérdésekben.

Jogi magyarázat | Hogyan formálják a szabályok a társadalmat

Rövid összefoglaló a gyakorlatba ültetve

  1. Az önkormányzati rendeletekben megjelenő jogcím szerinti használat igazolása és a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó kedvezmények összhangban kell legyenek a Szoc.tv. és a Jat. előírásaival.
  2. A jogszerű használat bizonyítékának és a lakóingatlan rendeltetésszerű használatának igazolása fontos, de nem vezethető be olyan követelményekkel, amelyek a szociális ellátások feltételeit jogilag túlterjesztik.
  3. A lakókörnyezet rendezettségének és a minimális élettér követelményeinek beépítése csak az építésügyi jogszabályokkal összhangban történhet, nem pedig a szociális ellátások jogosultsági feltételeként.

tags: #lakas #fenntatrasi #tanogatas #hatarozat

Népszerű bejegyzések: