Az öröklésről való lemondás és a hagyaték rendezése lakás tulajdonjogának esetében szülő javára

Gyakran hangzik el az örökhagyó halála után a túlfűtött érzelmi állapotba került örökösök szájából a lemondok az örökségemről kezdetű mondat. A hatályos jogi szabályozás értelmében a lemondok az örökségemről kifejezés helytelen, ennek lehetősége nem áll fenn. Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre. A hatályos öröklési szabályok értelmében örökölni végintézkedés vagy törvény szerint lehet, ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.

Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben részben vagy akár egészben lemondhat az öröklésről. Ennek értelmében, az örökhagyó még életében törvényes örökösével konszenzuson alapuló, írásba foglalt, kétoldalú megállapodás keretében rendezheti az örökléssel kapcsolatos igényeket. Fontos, lemondani az öröklésről csak és kizárólag az örökhagyó életében, a vele kötött szerződés alapján lehet, egyéb más esetben explicit módon nem beszélhetünk lemondásról.

A lemondás a lemondó személy kiesését eredményezi az öröklésből, főszabály szerint a lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, a felek ettől kifejezett megállapodásuk keretében azonban eltérhetnek, illetve ha a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt a lemondás, a főszabály nem érvényesül. A szerződésben a felek akaratától függően meghatározásra kerülhet annak a személynek a javára, akinek javára történik a lemondás, és az örökös lemondása folytán örökölni fog. A meghatározott személy javára való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után örököl. A lemondást az öröklésről érdemes alaposan megfontolni, a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti, illetve a főszabály értelmében a lemondás kiterjed a hagyatéknak arra a részére is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekedne, illetve arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondást követően szerzett meg. Hangsúlyozandó, a kötelesrészről való lemondás nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.

Az öröklés megnyílása és visszautasítás alapelvei

Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg. Az örökös az öröklés megnyílásával a törvény erejénél fogva a hagyatékot vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyat elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül megszerzi. Az örökhagyó hagyatéka az úgynevezett aktív és passzív vagyont is magában foglalja. Az örökös az öröklés megnyílás utána az örökséget visszautasíthatja, az államot mint törvényes örököst ezen jogosultság nem illeti meg, az állam jogszabályaink alapján szükségképpeni törvényes örökös. Alapvető különbség az öröklésről történő lemondáshoz képest, hogy az örökösnek egyoldalú jognyilatkozatában, az örökhagyó halálát követően van lehetősége az örökség visszautasítására. A nyilatkozat megtételéhez nem ír elő kötelező írásbeli alakot a jogalkotó, a nyilatkozat szóban is érvényesen megtehető. Az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Ha az örökös végintézkedés és törvény szerint egyaránt örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult. Az ismertetett két kivételtől eltekintve az örökség visszautasítása generális jellegű, az egész örökrészből való kiesést eredményezi. Kiemelendő, a feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett és a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen.

Hagyatéki egyezségek és osztályos megoldások

Az örökhagyó halálát követően előfordulhat, hogy az örökösök a végintézkedésben foglaltak szerint, vagy a törvényes öröklési rend értelmében őket megillető örökrésztől eltérő arányban kívánnak örökölni. Ilyen esetben is gyakran, tévesen felmerül az örökösök között a lemondás kérdésköre. A közjegyző előtt folyó hagyatéki eljárásban az örökösként érdekeltek - törvényes és végintézkedési örökös egyaránt - osztályos egyezséget köthetnek egymással, amelyben engedményeket tehetnek egymásnak örökrészeik tekintetében, eldönthetik ki, mit, és milyen arányban örököljön. Az osztályos egyezség csak a hagyatékra terjedhet ki, abba a hagyatéki vagyonon kívüli vagyontárgy nem vonható be, az egyezség keretében valamennyi örökösnek részesednie kell a hagyatékból, ezért olyan megállapodás, amely szerint valamelyik örökös a hagyatékból semmit sem kap, vagy amely a hagyatéki vagyon keretét túllépi, fogalmilag nem osztályos egyezség. Az osztályos egyezséget addig lehet megkötni, amíg a hagyatéki vagyon öröklés jogcímen való megszerzését a hagyatékátadó végzés nem tanúsítja, vagy jogi sorsa felett bírósági határozat még nem született. Osztályos egyezség megkötése esetén a hagyatékot ennek alapján, öröklés jogcímen kell átadni. Az ilyen egyezséget a közjegyző nem alakszerű végzéssel hagyja jóvá, hanem az egyezségnek megfelelő hagyatékátadó végzést hoz, vagy ha az osztályos egyezség jogszabályba ütközik, a hagyatékot az osztályos egyezségre tekintet nélkül adja át.

Infografika: Öröklési és lemondási lehetőségek sorrendje

Egyenlő vs. méltányos öröklés: Mit jelent a „méltányos”, ha az egyik gyermek fogyatékossággal él?

tags: #lakas #tulajdonjogrol #lemondasa #szulo #javara

Népszerű bejegyzések: