A gyermekvállalás és a demográfiai kihívások Magyarországon
A magyar társadalom jelentős része elégedetlen a kormány családtámogatási rendszerével, mivel úgy vélik, a kedvezményes hitelek és adókedvezmények nem elegendőek a gyermekvállalásra ösztönzéshez. Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek 51 százaléka nem, vagy inkább nem elégedett a támogatásokkal, míg csupán 35 százalékuk vélekedik róluk pozitívan.
A kormánypártok hívei jelentősen eltérően vélekednek: körükben a válaszadók 74 százaléka elégedett a családtámogatási rendszerrel, míg az ellenzéki szavazók 79 százaléka elégedetlen.
Orbán Viktor tusnádfürdői bejelentése, miszerint a kormány megduplázza a gyermekek után járó családi adókedvezményt, a lakosság 68 százaléka, még az ellenzékiek és a tisza szavazók többségének (55 százalék) is tetszését elnyerte. Ugyanakkor szakértők rámutattak, hogy ez az intézkedés - a többi családtámogatási kedvezményhez hasonlóan - elsősorban a jómódúakat segíti, akik eleget adóznak a teljes kedvezmény igénybevételéhez.
A felmérés rávilágít, hogy a lakosság 56 százaléka szerint a különböző adókedvezmények és kedvezményes hitelek nem, vagy inkább nem alkalmasak a gyermekvállalásra ösztönzésre, szemben a 37 százalékkal, akik bíznak ezekben a módszerekben. Ebben a kérdésben is a pártszimpátia a meghatározó, a kormánypártok szavazói hisznek a legjobban a CSOK, a babaváró és az SZJA-kedvezmény gyerekvállalást ösztönző erejében.
A népességszám csökkenése aggodalomra ad okot, hiszen 2025 júniusában 6040 gyermek született Magyarországon, ami 1217 újszülöttel kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ez az elmúlt 20 év legalacsonyabb adata, és a társadalom 86 százaléka tartja problémának a népességcsökkenést.
Meglepő módon a Fidesz-KDNP szavazói között vannak a legtöbben, akik szerint nem probléma az egyre kevesebb gyerek születése (16 százalékuk gondolkodik így). Ugyanakkor a társadalom megosztott abban a kérdésben, hogy a bevándorlók megoldhatják-e az ország demográfiai válságát. Orbán Viktor tusványosi beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországnak „önfenntartó állapotba kell kerülni, nem lehet szó migrációból pótolt népességről”. Ezzel a kijelentéssel 61 százalék értett egyet, míg az ellenzéki szavazók 37, a Tisza szavazók 48, a pártnélküliek 54 százaléka értett egyet a miniszterelnökkel.
A gyermekvállalási kedv csökkenésének okait firtatva a válaszadók 52 százaléka anyagi okokat jelölt meg. Ezt követi a jövőtől való félelem (33 százalék), míg csupán 18 százalék gondolja úgy, hogy a „fiataloknak ma már kevésbé fontos a családalapítás”. Kevesen, 14 százaléknyian látnak politikai okokat a trend mögött, és ugyanennyien gondolják, hogy „az állam nem támogatja eléggé a családokat”.
A Fidesz szavazói másképp látják a helyzetet: körükben csupán 35 százalék feltételez anyagi okokat az egyre kevesebb születés mögött, szemben az ellenzékiek 65, illetve a Tisza párti szavazók 63 százalékával.
A legfontosabb tényező, ami ösztönözhetné a gyermekvállalást, a jobb fizetések és a magasabb életszínvonal (59 százalék). Ezt követi a közszolgáltatások (bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügy) színvonalának javítása (29 százalék), valamint a nők támogatása abban, hogy karrierjük mellett sikeresek lehessenek (23 százalék). További 21 százalék szerint több családtámogatásra, adókedvezményre és kedvezményes hitelre lenne szükség.
Orbán Viktor azon terve, hogy a családtámogatási rendszert kiterjeszti a határon túli magyar területekre is, a lakosság csupán 26 százalékával talál egyetértésre, míg 69 százalék ellenez egy ilyen intézkedést. Kizárólag a kormánypárt szavazói között vannak többségben (55 százalék), akik ezt támogatnák.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint a magyarországi demográfiai trendek enyhébbek, mint más európai országokban. Az Eurostat adatai szerint egyedül Bulgáriában és Franciaországban születik több gyerek, mint Magyarországon. A minisztérium kiemeli, hogy 2010 óta a kormány családbarát fordulatot hajtott végre, amelynek hatására a gyermekvállalási kedv 2024-re több mint 10 százalékkal magasabb lett, mint 2010-ben. A házasságkötések száma 31 százalékkal emelkedett, míg a válásoké 29 százalékkal csökkent.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint 2025 februárjában mindössze 5653 gyermek született Magyarországon, ami történelmi mélypontot jelent a havi születésszámok tekintetében. A teljes termékenységi arányszám (TTA) is csökkenő tendenciát mutat: míg 2010-ben 1,25 volt, 2024-ben már csak 1,38-at ért el.
A szakértők szerint a főállású anyaság, a valódi részmunkaidő, a munkaadók által fenntartott gyermekintézmények, illetve az anyaszövetkezetek hatékonyabban fékezhetnék a népességcsökkenést, mint az eddigi családpolitikai intézkedések. A gyermekvállalás első gyerek születésének ideje az anya 30. életéve felé közeledik, jelenleg 29,4 év az átlag.
A demográfiai összeomlás fenyegeti Németországot: 120 milliárdos lyuk megoldás nélkül |@visualeconomiken
A mesterséges intelligencia (AI) hasznos lehet a munka és a gyermekvállalás egyensúlyának megteremtésében. A demográfusok szerint a sokgyerekes családmodell preferálása, a teljes állású anyaság, az anyai részmunkaidő intézményesített támogatása hatékonyabb eszköz lehetne a kedvezőtlen trendek megállításának.
A CEU Demokrácia Intézet Bibó István Szabadegyetemének vitaestjén elhangzott, hogy a népességfogyás megállíthatatlannak tűnik Európában, és Magyarország is előkelő helyen szerepel a teljes termékenységi arányszám alapján rangsorolt európai államok között. A demográfiai becslések szerint 2030-ra 9,3 millió fő alá eshet vissza a hazai népesség.
A legfrissebb adatok szerint 2025 január és november között 65 913 gyermek született Magyarországon, miközben 112 722 ember halt meg. A népességszám közel 47 ezerrel csökkent, és jelenleg 9,492 millió körül lehetünk.
tags: #lakasarak #novekedese #gyermekvallalas