Az Európai Unió lakásépítési statisztikái és Magyarország helyzete

Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unióban továbbra is a lakástulajdon a meghatározó lakhatási forma, bár az arány enyhén csökkent. Az uniós lakosság 68 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban - a számokat az Aktuality összegezte. Magyarország kiugróan magas értékkel szerepel a rangsorban: a lakosság 92 százaléka él saját tulajdonú lakásban vagy házban, ennél csak Romániában és Szlovákiában magasabb az arány. A lista másik oldalán Németország áll, ahol mindössze 47,2 százalék a lakástulajdonosok aránya, miközben 52,8 százalék bérlakásban él.

Az unión kívül is akad példa alacsony lakástulajdonra: Svájcban az adott évben a lakosság csupán 42 százaléka vallotta magát lakás- vagy háztulajdonosnak. Az elmúlt négy évben jelentős változások mentek végbe a lakástulajdon terén Magyarországon, különösen a középkorúak körében. A korábbi felmérés kiemeli, a lakástulajdonosok átlagosan 12 évvel ezelőtt vásárolták meg ingatlanjukat. Különösen figyelemreméltó, hogy a harmincas korosztály tagjainak több mint fele - 52 százaléka - az elmúlt öt évben szerezte meg saját otthonát. A lakástulajdonosok többsége - 56 százaléka - önálló családi házban él, míg a lakótelepi panellakások és a társasházak kisebb arányt képviselnek. Ez a megoszlás rámutat a lakhatási preferenciák sokszínűségére és a városi, illetve vidéki életstílus közötti különbségekre.

Infografika: EU lakástulajdon skála (országok szerinti megoszlás)

Az EU lakáspiaci árindexe 2015 óta követi a drágulás ütemét. 2024-ig mind nominálisan, mind reál értelemben - azaz az inflációval kiigazítva is - Magyarországon a legmagasabb növekedési ütemet mutatta: előbbi 310%, utóbbi 182%. A lista szerint átlagosan az EU-ban 48,2 százalékkal drágult tíz év alatt a lakásépítés. Három ország emelkedése különösen extrém volt: Bulgáriában 166,1%, Magyarországon 155,4%, Romániában 130,7%.

A lakásépítések a legnagyobb mértékben 2021 és 2023 között drágultak meg, EU-átlagban sorrendben 5,8%, 12,2%, majd 6,9%. Azóta lassult az ütem, 2024-ben 2,3%, 2025-ben pedig 1,3% volt az áremelkedés. 2024 negyedik negyedévében az EU lakáspiaci árak 4,9%-kal haladták meg az előző év azonos időszakát; Magyarországon az egyik legjelentősebb ütemben, 13,0%-kal.

Az infláció és a bérnövekedés hatásait vizsgálva az EU 2010-2023 közötti időszakban a lakásárak átlagosan 48%-kal emelkedtek, míg a bérleti díjak 22%-kal nőttek. A legnagyobb növekedést Észtországban (+211%), Litvániában (+169%), Írországban (+98%) regisztrálták. Németországban a bérleti díjak növekedése sem elhanyagolható, azonban ott a bérlés a legelterjedtebb formája a lakhatásnak, a lakosság több mint fele bérlő.

Az EU átlagában a lakhatási költségek a jövedelmek egyötödét teszik ki (21-22%), a legsúlyosabban Görögországban, Luxemburgban és Dániában terhelődik ez a kiadás. 2023-ban a 69%-os családtartó státuszú országokban növekedtek a hátralékok, de Magyarországon a hátralékos háztartások aránya jelentősen, 24,3%-ról 10,8%-ra csökkent.

A bérleti díjak és az ingatlanárak közötti eltérés következtében a városokban élők számára egyre nagyobb lakhatási nyomás keletkezik. 1980-as értékekhez képest 2024-re a városokban élők aránya 75%-ról 2024-ben 75% fölé nőtt, és 2050-re várhatóan 84% lesz. A városokban a rövid távú szálláskiadás (például Airbnb) egyre gyakrabban fordul elő, és a lakásállomány 20%-át érinti a legnépszerűbb turisztikai területeken.

Elrendezés: városi és vidéki lakhatási költségek összehasonlítása térképen

A használt ingatlanok területén is lenne mit javítani: közel a lakóingatlanok 20%-a áll üresen az EU-ban. Ezen ingatlanok közül nem mind használaton kívüli: ideiglenes lakhatásként hasznosítják, vagy AirbnB-ként, irodaként működnek. A bérlakások aránya az EU-országok között kiszórt, így az állami és önkormányzati bérlakások száma is kulcsfontosságú lenne a stabilizációhoz.

Az EU-nak négypilléres megoldási terve van a lakhatási válság kezelésére: növelni a termelékenységet és az innovációt, csökkenteni a bürokráciát, ösztönözni a beruházásokat (375 milliárd euró a 2029-ig terjedő időszakban), bevezetni a rövid távú kiadások szabályait, és védelmet nyújtani a legkiszolgáltatottabb csoportok számára. Emellett megjelentek 2024-ben az első hivatalos EU-s lakhatási statisztikák, amelyek a 2024-es adatok összegzését jelentik.

A magyar lakhatási helyzet néhány kiemelt tétele

Az elmúlt években Magyarországon a lakásár- és bérleti díjdrágulás kiemelkedő volt. Az építési költségek 2010-2024 között 56%-kal emelkedtek az EU átlaga mellett, Magyarországon 172%-os növekedést mutatva, ami az Unió legkedvezőtlenebb statisztikái közé tartozik. A lakhatási kiadásokhoz tartozik a víz-, áram-, gáz- és tüzelőanyag-ellátás is.

Az EU elemzése szerint az alacsony kínálat, a bürokráciát növelő szabályozások, a munkaerőhiány és az energiaárak emelkedése mind hozzájárulnak a válsághoz. A hosszú futamidejű hitelre szoruló és a bérleti díjakat megfizetni nem tudó háztartások egyre nehezebben költöznek, és a városi közegben a középosztály is kiszorulhat.

Röviden a lényeg

  1. Az EU 68%-os lakástulajdon aránya stabil, de Magyarországon ez az arány 92% (saját otthon), amit kiugróan magasnak tartanak az elemzők.
  2. A lakásépítés ára EU-s szinten 2015-2025 között kiemelkedő növekedést mutatott, Magyarországon a legnagyobb vagy második legnagyobb mértékben.
  3. A lakhatási költségek az EU-n belül átlagosan a jövedelem 20%-át teszik ki; Magyarországon ez az arány magasabb lehet a lakhatási költségek és energiaköltségek összesítésével.
  4. A városi lakhatás problémái és az Airbnb-szabályozás mind a városi és vidéki árak torzulásához vezetnek; az üresen álló lakások aránya is jelentős.
  5. Az EU négypilléres tervével a termelékenység és beruházások növelése, a rövid távú kiadások szabályozása és a legszegényebbek védelme a cél.

Összegzésképp látható, hogy a magyar lakhatási piac dinamikája összetett: miközben a tulajdonosi arány magas, a piaci árak és a bérleti díjak növekedése jelentős terhet ró a háztartásokra, különösen a városi környezetben és a középosztályra nézve.

tags: #lakasepites #statisztika #unio

Népszerű bejegyzések: