Lakasfelújítás hungarocell fal otthoni szigetelés tippek

A belső oldali hőszigetelés során a szigetelőanyag a szoba belső falára kerül. A belső hőszigetelés egy ritkábban alkalmazott szigetelő módszer. Általában akkor javasolják, amikor a külső hőszigetelés egyáltalán nem megoldható az épületen.

Mikor érdemes belső oldali szigetelést választani?

• Műemlékvédelem alatt álló épületek: A külső szigetelés egyáltalán nem lehetséges a régi, muzeális értékű épületeknél, mivel a homlokzatot általában nem lehet megváltoztatni.
• Ideiglenesen használt épületek, hétvégi házak, nyaralók: A téli hónapokban az üresen álló ingatlanok könnyen kihűlnek. Gyakorlatilag egy örökkévalóságnak tűnik, amíg a ház a fűtés bekapcsolása vagy a kandalló begyújtása után újra felmelegszik.
• Belső megoldás panelházaknál vagy ahol külső beavatkozás nem lehetséges: Bár elsőre a külső hőszigetelés tűnik jobb megoldásnak, vannak olyan helyzetek, amikor a külső oldalhoz nem lehet hozzányúlni, ráadásul a falak már így is penészesek. Ilyenkor természetesen belülről kell megoldani a védelmet.

A belső szigetelés előnyei és hátrányai

A belső hőszigetelés sokkal kisebb felfordulással jár, mint a külső szigetelés, hiszen a szigeteléshez nem kell teljesen felállványozni az egész házat. A belső oldali szigetelés akár több etapban is végezhető: egyesével szobánként, helyiségenként lehet haladni.

Azonban a belső oldali szigetelésnek komoly kockázatai és veszélyei is vannak. A belső oldali szigetelés gyakorlatilag a falakat elhatárolja a szobától, így a külső falfelület a téli időszakban sokkal hidegebbé válhat. Emiatt a hideg falon a pára lecsapódásának esélye jelentősen megnő, lényegében folyamatos nedvesedés történik, ami miatt az épület szerkezete károsodhat, illetve penész alakulhat ki a szobában.

A belső szigetelés során a padlót és a mennyezetet nem lehet szigetelni, így a szigetelőanyag alján és tetején sokkal hidegebb hőmérséklet alakulhat ki. Mindezek miatt pedig kellemetlen hőhidak jöhetnek létre a felületek kapcsolódásánál. A belső hőszigetelés lényegében csökkenti a lakótér méretét is, hiszen a szigetelés a szobán belülre kerül.

Szakember bevonása és állapotfelmérés

A belső hőszigetelés előtt mindenképp érdemes egy szakember segítségét kérned, hogy a fenti kockázatokat minél inkább kivédhesd! A hőszigetelőanyag kiválasztása előtt ajánlott egy állapotfelmérést beiktatni, amely során egy szakember alaposan megvizsgálja a falszerkezeteket mechanikai és hőtechnikai szempontból. A belső hőszigetelés előtt minden nedvességszigetelési problémát (pl. tetőtér szigetelése, talajnedvességből fakadó gondok) fel kell számolni.

Milyen anyagokat használjunk belső szigeteléshez?

A belső hőszigeteléshez használt anyagokat mindig alapos körültekintéssel kell kiválasztani. A belső szigeteléshez kifejezetten javasoltak a szálas szigetelőanyagok, amelyek kiváló eredményt nyújtanak. Kimondottan a belső hőszigeteléshez ajánlottak az üvegszál-erősítésű ásványi hőszigetelő lapok, amelyek ásványőrleményből készülnek.

Különféle zártcellás polisztirol alapanyagú szigetelő lapok is használhatóak a belső oldali szigeteléshez. A polisztirol lapokkal könnyű dolgozni, ugyanis az anyagnak köszönhetően pontosan vágható és formázható. Ráadásul ennek a típusnak az ára is igen kedvező, jó ár-érték aránya miatt az egyik legnépszerűbb szigetelőanyag.

Érdemes azonban tudni, hogy a polisztirol ellenáll a hőnek és a füstnek, azonban nem tűzálló, nyílt láng esetén képes kigyulladni. Hasonlóan a Multipor lapokhoz ezeknél is szükség van egy utólagos felületi bevonatra.

Alternatív belső anyagok

• Kalcium-szilikát lemez: Belső térben párafólia nélkül is alkalmazható.
• Farostlemez: Táblákban árusítják, egyes belső alkalmazásokhoz alkalmas.
• Kőzetgyapot: Páraáteresztő, tűzállóbb és jobb hangszigetelést kínál, így bizonyos esetekben belső szigeteléshez is jobb választás lehet.

Pára- és épületfizikai szempontok

A hőtechnikai tervezés - méretezés során nem csak a hőszigetelés anyagának és vastagságának meghatározásával kell foglalkoznunk, hanem az ún. páratechnikai vonatkozásokkal is számolni kell. A belső térben keletkező pára / vízgőz a külső határoló szerkezeteken keresztül a hidegebb oldal felé haladva igyekszik távozni. A két ereszkedő görbe, ha egymást keresztezi, az a pont a pára kicsapódási pontja.

Ennek következtében a párakicsapódás rontja a szerkezet hőszigetelő képességét. Ez a leírás persze nagyon vázlatos, de érthetővé válik, hogy hogyan működik a pára, és mi a cél: megváltoztatjuk az egyes rétegek hőszigetelő képességét, vagy vastagságát, vagy helyét, hogy a szerkezeten belüli párakicsapódást elkerüljük.

Az a cél, hogy a külső rétegek páraáteresztő képességét növeljük, a belsőkét pedig csökkentsük. Más szóval a belső oldalon páraáteresztő gátat kell létrehozni. Ilyen módon, ha eredetileg a külső oldalon polisztirol habot terveztünk, és azt lecseréljük kőzetgyapotra, nagy valószínűség szerint a problémát megoldottuk.

Hungarocell (EPS) tulajdonságok és felhasználás

A hungarocell az expandált polisztirolhab lemez köznapi neve. A formára vágott lemezek levegővel teli kis polisztirol gyöngyökből állnak. A hungarocell hőszigetelő hatását a pici gömbökbe szorult levegőnek köszönheti. Könnyű és könnyen kezelhető anyag, ami kiváló hőszigetelő képességgel rendelkezik.

A hagyományos fehér színű hungarocell (EPS) mellett kaphatók szürke, úgynevezett grafitos lapok is, amik hőszigetelő képessége magasabb. A grafitos lapokból elég vékonyabb réteget alkalmaznunk, ugyanakkor ez a változat magasabb árfekvésű. A lemezek különböző vastagságban és keménységben kaphatók. Általánosan igaz, hogy minél vastagabb a lemez, annál jobb a hőszigetelő képessége.

A hungarocell csak hosszú időn keresztül történő vízzel való érintkezés hatására vesz fel minimális mennyiségű nedvességet, de ilyen esetek a megfelelő felhasználás és a helyes szerkezeti kialakítások esetén nem fordulhatnak elő. Fontos tudni vele kapcsolatban, hogy egészségre káros anyagokat nem tartalmaz, vagyis a hungarocell segítségével szigetelt épületben tartózkodók egészségére nem jelent veszélyt.

Előnyök és hátrányok a gyakorlatban

Az első és egyik legfontosabb előny a nagyszerű hőszigetelő képességből fakad, ugyanis a hungarocell segítségével télen a meleg, nyáron pedig a kellemesen hűvös levegőt lehet hatékonyan benntartani a házban. Mindezt ráadásul kitűnő ár-érték aránnyal lehet megvalósítani, összehasonlítva más hőszigetelő megoldásokkal.

Mindezek mellett nemcsak az emberi egészségre, hanem a környezetre sem gyakorol negatív hatást. Szakszerűen kivitelezett, légtömör falszerkezet esetén a benti levegő nedvességtartalmának csak 2-3%-a tud távozni a falakon keresztül, ennyit viszont a hungarocell is átenged magán. A párásodás, penészesedés elkerülése végett a megfelelő és rendszeres szellőztetés mellett oda kell figyelni a hőszigetelés megfelelő vastagságára, de arra is, hogy ha hőszigeteljük a falainkat, akkor a födémet vagy a többi kapcsolódó szerkezetet (pl. lábazat) is szigetelnünk kell.

Homlokzati hőszigetelés és hungarocell felrakás - gyakorlati tippek

A homlokzati hőszigetelés az egyik legfontosabb tényező az otthonok energiahatékonyságának javításában. A megfelelő szigetelőanyag kiválasztása nemcsak a komfortérzetünket, hanem a fűtési költségeinket is jelentősen befolyásolhatja.

A ragasztó a homlokzati hőszigetelés egyik legfontosabb összetevője: a ragasztó biztosítja a szigetelőanyagok rögzítését a falhoz. Tehát a kisebb mennyiségű ragasztó gyengébb tapadást eredményezhet. Egy másik gyakori hiba, hogy az üvegszövet hálót és a szigetelőanyagot, például hungarocellt szöggel rögzítik - így a háló alá nem kerül ragasztó. Ennek következménye, hogy a dübel nem lesz kellő mennyiségű ragasztóval átitatva, így a feje át fog ütni a felületen, sötét foltot hagyva.

Sok esetben elég, ha a dübel csak 5-6 cm-rel hosszabb, mint a szigetelés vastagsága, mivel ez a hossz már elég stabil rögzítést biztosít. Fontos, hogy amennyiben a homlokzat vakolva van, a vakolat vastagságát is hozzá kell adnod a dübel hosszához!

Ragasztási módszerek

• Pogácsás módszer: néhány nagyobb ragasztó csomót, azaz pogácsát helyezünk el a szigetelőlap hátoldalán.
• Perem-pont módszer: a perem mentén ragasztócsík, és a lap közepére 3-8 pontszerű ragasztócsomó; a fedettségnek 40-60%-nak kell lennie.
• Teljes felületes ragasztás: fogas glettvassal a ragasztóhabarcsot a lap egészére visszük - erős tapadást ad, de csak tökéletesen sík felületen alkalmazható és több ragasztót igényel.

A fedés és dübelezés után az üvegszövet hálót ragasztóba ágyazva kell felhelyezni, a toldásoknál egymásra csúsztatva. Az üvegszövet háló beágyazása védi a polisztirolt az UV-sugaraktól is.

Gyakori hibák, amiket el kell kerülni

1. Türelmetlenség a száradási időkkel: nem hagynak elég időt a fal kiszáradására, vagy eső után azonnal kezdik a munkát.
2. Az ablaktok bent hagyása vagy cseréjének figyelmen kívül hagyása: az ablakok hőszigeteltre cserélése nélkül a homlokzati szigetelés hatékonysága csökken.
3. Nem megfelelő felületelőkészítés: a málló vakolat leverése után a felületet ki kell javítani.
4. Dübelezés hiánya vagy rossz helyen: a dübelek legyenek ott, ahol a ragasztó is van.
5. Indítósín rossz beállítása: az indítósín tökéletesen vízszintes felrakása alapvető fontosságú.
6. Anyagok kispórolása, hibás rétegrend: ne spóroljunk üvegszöveten, ragasztón és élvédőn.
7. Lábazat elhanyagolása: a lábazat szigetelését a homlokzat szigetelésével együtt kell elvégezni, XPS használatával a lábazaton.

UV védelem és hőtágulás

A polisztirol lapok önmagukban rendkívül érzékenyek a napfényre. A fehér polisztirol például hajlamos megsárgulni, ha hosszú ideig közvetlen napfény éri, ez ráadásul szerkezetét is gyengíti és az anyag pórozussá válhat. A grafitos polisztirol még érzékenyebb az UV-sugárzásra - nem javasolt nyári tűző napfényben történő telepítés.

A dilatációt, vagyis a hőtágulást is érdemes figyelembe venni nagy, egybefüggő felületek esetén: a ragasztó és a szigetelőanyag eltérő hőtágulási tényezőkkel rendelkeznek, ezért dilatációs hézagokkal elkerülhetjük a repedéseket.

Hőhidak csökkentése és dübeltakarók

A dübelek fejét el lehet takarni hungarocell pogácsákkal, így csökkenthetők a hőhidak. A dübeltakarók nemcsak esztétikai szempontból előnyösek, hanem energetikai szempontból is hozzájárulnak a hatékonyabb hőszigeteléshez.

Mennyi anyagra lesz szükség? Példa számítás

A számítás alapja a homlokzat mérete. Ha az épület egyik oldala 10 m hosszú és 3 m magas (lábazat nélkül), míg a másik oldala 8 m hosszú és 3 m magas, akkor 2 x (10 m x 3 m) + 2 x (8 m x 3 m) = 108 m² a teljes felület. Ebből le kell vonnunk az ablakok és ajtók felületét.

Legyen mondjuk 4 ablakunk (1,2 m x 1,5 m) és egy ajtónk (1 m x 2 m), így ezek területe összesen 9,2 m². Egy szabvány méretű hungarocell lap 0,5 m², tehát ebből 198 db kellene a felület lefedéséhez. Erre a számra érdemes még 10%-ot rászámolni. A ragasztóanyag szükséges mennyiségét a gyártó megadja, de tapasztalat szerint bőven rá kell számolni.

Rétegrend és előkészítés

Fontos, hogy a ragasztás előtt tisztítsuk meg az eredeti falazatot. Nem lehet poros vagy porladó, olajos, nem lehetnek rajta növényi maradványok. A fal semmiképpen ne legyen nedves, a rajta lévő egyenetlenségek pedig ne haladják meg az 5-7 millimétert, mert úgy nem lesz tartós a szigetelés. Ha ennél nagyobb eltérések vannak, vagy potyogó vakolatot kell leverni, akkor alávakolással kell javítani a felületet.

A hungarocell lapok felrakásának megkezdésekor a homlokzat alsó részén rögzíteni kell egy indítóprofilt vagy indítósínt. Csak az adott célra szánt ragasztót használjuk és azt a gyári utasítások szerint készítsük el. A ragasztás mellett elengedhetetlen a dübelezés és a rögzítő háló beágyazása.

Kőzetgyapot vs. hungarocell

Amennyiben a hőszigetelő képességet vesszük alapul, akkor a kőzetgyapot javára billenne a mérleg nyelve, ugyanakkor mindössze 8-10 százaléknyi az eltérés. Vagyis egészen minimális a hatékonyságbeli különbség, amit egy kicsivel vastagabb hungarocell szigetelés segítségével könnyű ellensúlyozni.

A kőzetgyapotnak sokkal jobb a hangszigetelése, és tűzállósága is jobb, valamint páraáteresztő képessége miatt belső oldali alkalmazásnál előnyösebb lehet, különösen vályogfal vagy párazáró problémák esetén.

Fontos szabályok listája a sikeres szigeteléshez

• Ne kezdjük a munkát nedves falon.
• Előkészítés: portalanítás, málló vakolat eltávolítása és javítása.
• Megfelelő ragasztó és gyári utasítások betartása.
• Dübelezés és üvegszövet háló beágyazása elengedhetetlen.
• Lábazat külön figyelmet igényel: XPS a lábazatra, vízzáró megoldás szükséges.
• Indítósín gondos vízszintbe állítása.
• Ne spóroljunk a fontos anyagokon: ragasztó, üvegszövet, élvédők és dübelek minősége számít.

Hasznos kiegészítők és technológiák

Léteznek speciális festékek is, amelyek nanotechnológiás hőszigetelő bevonóanyagokat tartalmaznak. Ezekben gyakorlatilag mikroszkopikus méretű, belül üreges kerámia gömböcskék találhatóak, amelyek átalakítják az anyagok hővezetési és hőszigetelő képességét. Ez a típusú festék képes visszaverni a hőt, ennek köszönhetően a falba kevesebb jut be.

A száradásra, időjárásra és UV elleni védelemre figyeljünk telepítés közben: az anyag károsodását kivédhetjük azzal, ha már a telepítés ideje alatt is óvjuk a lapokat a közvetlen napfénytől.

Egyszerű ellenőrző lista a felrakás előtt

• Vizesedés, nedvesség forrásainak megszüntetése.
• Fal stabilitásának és egyenletességének ellenőrzése.
• Pára- és hőtechnikai tervezés szakemberrel.
• Megfelelő anyagok és kiegészítők beszerzése (ragasztó, dübel, üvegszövet, indítósín, élvédők, dübeltakarók).

A fenti hátrányok alapján is jól látható, hogy a belső oldali hőszigetelésnek komoly kockázatai és veszélyei vannak, azonban a megfelelő szigetelőanyagokkal és kivitelezéssel sok esetben kiküszöbölhetőek a problémák. A hungarocell szigetelés felrakása nem kimondottan bonyolult munka, ugyanakkor számtalan buktatót rejt.

tags: #lakasfelujitas #hungarocell #fal

Népszerű bejegyzések:

• Építési engedélyek és kivonás a szántóföldeknél – jogi keretek
• Keter Oakland 1175SD részletei
• Barcs település- és rendezési terveinek áttekintése
• Engedélykötelezettség nélkül építhető területek áttekintése
• Tervezési szemlélet lakóépületi villamos teljesítmény esetén