Fiatal felnőttek lakástakarék-vagyona és a lakossági állampapírok szerepe: miért dominál a fiatalok között a megtakarításhiány?
A fiatal felnőttek körében a lakossági állampapírokat érintő tavaly őszi reformok ellenére nem nőtt a lakossági állampapírt tartók aránya, miközben a náluk idősebb korosztályokban jelentősen bővült az ügyfélkör. A Magyar Nemzeti Bank által negyedévente elvégzett lakossági vagyonfelmérés szerint a fiatal felnőttek megtakarítási hajlandósága és ezen belül az állampapír-birtoklási aránya is alacsonyabb, mint a többi felnőtt korosztályé. Erre a tavaly végrehajtott állampapír-piaci változtatások sem voltak hatással, hiszen a 35 év alattiak esetében stagnált az ügyfélkör, míg a többi korosztályban enyhe növekedés volt megfigyelhető. A lakossági állampapír birtoklásának alakulása rávilágít arra, hogy a fiatalok megtakarítási döntéshozatalát és megtakarítási hajlandóságát más tényezők befolyásolhatják, mint a többi korosztályét.
A lakossági állampapírok szerkezete 2022-ben inflációs nyomás hatására jelentős változáson ment keresztül. A korábban széles körben elterjedt MÁP+ konstrukciók rögzített kamatozása nem nyújtott kompenzációt a növekvő inflációval szemben. E papírok visszaváltása mellett viszont erős volt a kereslet az inflációt és a hozamkörnyezetet követő állampapírokra. Ezzel párhuzamosan az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) új termékekkel jelent meg: megemelt induló kamatot kínált az éves átlagos infláció alapján árazódó PMÁP-ra, valamint újrakezdte a 3 hónapos DKJ alapján árazódó BMÁP értékesítését. A lakossági állampapírt tartók száma az állomány növekedésével összhangban nőtt a szeptemberi újításokat követően, az ügyfélkör bővülése azonban a fiatal felnőttek körében nem volt jellemző.
18-35 évesek korosztálya kivételként nem változott számottevően az állampapírokkal rendelkezők aránya.
Ha a többi korosztálynál látott növekedés a kamatfeltételek változásához és az aktív marketing jelenléthez kapcsolható, ezek a fejlemények a fiatal felnőttek esetében kevésbé lehettek hatásosak az új, állampapírral korábban nem rendelkezők bevonzásában. A különböző korcsoportok befektetési szokásainak, pénzügyi tudatosságának és kommunikációs csatornáinak feltérképezése növelheti az egyes megtakarítási formák széleskörű elterjedését. Az online értékesítés, a számlanyitás fejlesztése és egyszerűsítése, valamint a közösségi média jelenlét növelése rövid távon is segíthet a fiatal felnőttek jobb elérésében, hosszú távon pedig a megtakarítási hajlandóság és kamatérzékenység kialakulását érintheti.
A lakástakarékok (LTK) és a PMÁP/BMÁP példáján keresztül megmutatkozik, hogy a fiatalok számára fontos a rugalmas felhasználhatóság és a hatékony finanszírozás. A lakástakarék 30%-os állami támogatása, amely maximum évi 72 ezer forint lehet, csak akkor jár, ha az összegyűjtött pénzt minimum 4 év után lakáscélra fordítják. Ugyanakkor az állami támogatás megszűnése után is megőrizhetik értéküket a befektetések a konstrukciókban; a számok alapján a fiatalok körében a támogatás jelentősége háttérbe szorulhat, viszont a hosszú távú megtakarítási időszakban továbbra is vonzó a kamatemelkedés elleni védelem és a hitelfelvétel lehetősége. A PMÁP és BMÁP növekvő állományát igazolja, hogy a 2022-es szeptemberi kibocsátások után 2023 februárjára több, mint 2400 milliárd forinttal nőtt az állomány.
A gyakorlatban a fiatalabb korosztályoknál a megtakarítási hajlandóság alacsonyabb, ezért a fiatalok számára a lakáscélú megtakarítási formák elérését a gazdasági és kommunikációs csatornák megválasztásának összehangolásával lehet elősegíteni. A fiatal felnőttek körében a lakáscélú beruházások közül az első lakás/ház vásárlása a leggyakoribb cél, amit a lakástervekkel rendelkezők 52%-a jelölt meg. Ezen belül a 28% lakás/házfelújítást tervez, 10% a cserét, 6% pedig energiatakarékos beruházásokat és építést említett. A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. legfrissebb, 18-35 éves korcsoportot érintő stratégiai kutatása szerint a fiatalok 35%-ának van lakásterve, és közülük 1-2 éven belül 27%, 2-4 év között 26%, 4-8 év között pedig 30% gondolja megvalósítani elképzeléseit. A mintában a fiatalok 45%-a lakásban, 55%-a házban él, és a többség 47%-a a szülőkkel él együtt; 62% jelenleg nincs semmilyen megtakarítása.
Az önerő előteremtésének egyik lehetséges módja a lakástakarék-pénztári szerződés, amely 2018 óta jelentősen átalakult: a korábbi 30%-os állami támogatás visszafogása után a 2018-as törvénymódosítás értelmében a hatálybalépés után kötött lakástakarék szerződésekre már nem vehető igénybe állami támogatás. Jelenleg bármennyi ltp számlát lehet nyitni, és a havi megtakarítás nincs 20 ezer forintban maximálva. A megtakarítás felhasználása lakáscélra a szerződés lejárta után is egyszerűbbé vált, és a kiutalási időszak alatt a kedvezményezett dönthet a felhasználásról. A gyakorlatban rugalmasságot biztosít, hogy a kiutalási időszak előtt a futamidőn, a szerződés összegén vagy a kedvezményezett személyén is módosíthassunk.
A fiatalok hálózatos pénzügyi döntései között gyakori a közös kassza vagy külön kassza, és a közös élettervezés hangsúlyozása. A párkapcsolatban élők háromnegyede közösen gazdálkodik, míg a külön kasszát tartó párok inkább az együttélés rövid időszakában vagy olyan személyeknél jelennek meg, akiknek jelentős különvagyona van. A közös döntések érdekében fontos a pénzügyi terv készítése és az élettervezés megfontolása: világosan felvázolni a terveket, és megbeszélni, mire gyűjtünk. A lakáscélú megtakarítások tervezése során a lakás-előtakarékoskodó nyilatkozattal segítheti a kedvezményezett kilétét, ami a finanszírozási lehetőségek szélesítését is jelenti.
- Az LTP-k konstrukcióinak összehasonlítása a legjobb döntés meghozataláért: hosszabb futamidő vagy kedvezményes hitel, és egyedi körülmények szerint a Kamatozás és állami támogatás
- A fiatalok tájékozódási forrásai: ismerősök, kollégák, barátok, rokonok szerepe, valamint televízió és banki tanácsadók által nyújtott információk
- Az élettervezés: a párkapcsolatban élők közös észjárása, a megtakarítási formák és lakáscélok összehangolása
Az online értékesítés és a közösségi média erősítése mellett a lakás-takarékpénztárak motivációi közé tartozik a gyorsabb hozzáférés a kiutaláshoz és a lakáskölcsönhöz, valamint az üdülőre fordítható felhasználás lehetősége. A 2018. október 17-én hatályba lépő törvénymódosítás következtében már nem vehető igénybe az állami támogatás a hatálybalépés után kötött lakástakarék szerződésekre. A szolgáltatók információi szerint a kiutalási értesítő kézhezvételétől számított egy hónapon belül nyilatkozni kell a felhasználási célról; ha ezt elmulasztják, figyelmeztető levelet küldenek, majd további lépések következnek. A díjak és költségek változhatnak, minimum 5 000 forint és maximum 40 000 forint közötti havi megtakarítás választható, és a számlavezetési díj évente 1800 forint.

A lakástakarék-konstrukciók megkötésekor egyfajta mérlegelés szükséges: legyen-e magasabb hozam vagy kedvezményes hitel a célunk, és mikor érdemes hosszabb futamidőt vállalni a kedvezményesebb konstrukció érdekében. A hozam kiszámításához érdemes a lakástakarító kalkulátort használni: meghatározza, melyik szerződés hozza a legnagyobb összeghez, és melyik futamidő illeszkedik legjobban a célidőhöz. Az LTP-k kedvezményes hitellel kombinált változatai kedvező kamatozású hitelt nyújtanak a későbbi felhasználáshoz, míg a tiszta megtakarítás esetén a magasabb betéti kamat lehet előnyösebb.
Crank-Rocker Four-Bar Linkage
Összességében a fiatalok megtakarítási tudatosságának fejlesztése és pénzügyi edukációja pozitív hatással lehet a megtakarítási termékek szélesebb körű elterjedésére. A lakástakarék után járó állami támogatás egy időben ható opció volt, azonban 2018 óta a feltételek megváltoztak. A lakástakarékok közös célokra történő felhasználása és a kedvezményes hitel lehetőségei továbbra is vonzóak lehetnek, ha a fiatalok megfelelően tervezzék meg a pénzügyeiket és életterüket. A hosszú távú döntésekben a pénzügyi tudatosság és az edukáció kulcsszerepet játszik.
tags: #lakaskassza #megtakaritas #nem #dominans #a #fiatalok
