A lakáskassza törvény módosítása és annak részletes ismertetése
A lakástakarék-pénztárakhoz kapcsolódó jogszabályok átalakulása jelentős változásokat hozott a lakástakarékok felhasználási lehetőségeiben és a hitelfeltételekben. A legutóbbi törvénymódosítások révén nemcsak a lakástakarékok céljai bővültek, hanem a lakáskölcsönök is hamarabb elérhetővé váltak az ügyfelek számára.
Üdülőcélú felhasználás engedélyezése
A hétfő esti Magyar Közlönyben kihirdették azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy a lakástakarékpénztárban lévő megtakarítást már nemcsak lakóingatlanra, hanem üdülőre is fel lehessen használni. Ez a módosítás jelentősen szélesíti a felhasználás körét, hiszen korábban csak lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlására, építésére, bővítésére vagy felújítására volt lehetséges a szerződéses összeg elköltése.
Az új szabályozás szerint az üdülők is ebbe a körbe bekerülnek, így lakástakarékból vásárolható, építhető, felújítható vagy bővíthető üdülőingatlan. Üdülőnek minősül az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként szereplő vagy annak nyilvántartásába kerülő építmény, mint például üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló vagy csónakház.
Fontos kiemelni, hogy a törvény ezen része az október 28-i kihirdetését követő nyolcadik napon lépett hatályba, így a megtakarításokat üdülőcélra már nagyon hamar, akár 8 nap múlva fel lehet használni.

Gyorsabb hozzáférés a lakáskölcsönhöz
Az új törvénymódosítás a lakástakarékpénztárak által nyújtható hitelek feltételeit is változtatta. A korábbi szabályozás szerint csak akkor lehetett lakáskölcsönt igényelni, ha a megtakarítási idő elérte a módozatban előírt minimális időt, de legalább négy évet, továbbá a szerződéses összeget lakáscélra használták fel.
Mostantól azonban az állami támogatásra nem jogosult szerződési módozatok esetén rövidebb, négy évnél alacsonyabb minimális megtakarítási idő meghatározásával is nyújthatnak lakáskölcsönt a lakástakarékpénztárak. Ez a változás lehetőséget teremt arra, hogy a 2018. október 16. után kötött, állami támogatás nélküli szerződések esetén is elérhetővé váljon a hitel hamarabb.
Habár nem kötelező a lakástakarékpénztáraknak a négy évnél korábbi hitelnyújtás, mégis a hitelpiacon való versenyképesség miatt egyre többen kínálnak ilyen lehetőséget. Emellett az érintett lakástakarékpénztárak egyben banki tulajdonosok is (pl. OTP, Erste, MBH), így portfóliójukban össze kell hangolniuk kínálatukat a lakáshitelezési piacon.

Új szerződők a lakástakarékpiacon
A törvénymódosítás értelmében mostantól alapítványok, egyesületek, egyházi jogi személyek, valamint helyi önkormányzatok is szerződhetnek lakástakarék-pénztárral. Így akár ezek a szervezetek is igénybe vehetik a törvényben meghatározott lakáscélú finanszírozási lehetőségeket saját tulajdonukban álló vagy tulajdonukba kerülő ingatlanokra.
Az áthidaló kölcsönök volumenének növelése
Szintén fontos változás, hogy a lakástakarékpénztárak a szabad eszközeiknek a korábbi 75 százaléka helyett mostantól már 90 százalékát helyezhetik ki ún. áthidaló kölcsön formájában. Az áthidaló kölcsön olyan fix kamatozású lakáscélú hitel, amelyet az ügyfél a megtakarítási idő lejárta előtt, akár már a szerződés megkötésével egyidejűleg is igénybe vehet.
A Fundamenta-Lakáskassza például már 2017. július 1-től csökkentette az új lakás-előtakarékossági termék kiutalási és felmondási időszakát 3 hónapról 2 hónapra, gyorsítva ezzel a folyamatokat. Ezenkívül a Fundamenta 2017-ben jelentős szereplője volt a lakáshitel-piacnak, az új hitelkihelyezések 20 százalékát biztosította.
Az állami támogatás megszűnése és ennek hatásai
Az LTP (lakástakarékpénztár) sokáig nagy népszerűségnek örvendett, mivel az állam 2018-ig az éves befizetések után 30 százalékos állami támogatást (maximálisan évi 72 ezer forintot) biztosított. Ez a támogatás megszűnt 2018-ban, ami alapvetően megváltoztatta a lakástakarékok vonzerejét.
Mindazonáltal a lakástakarékok továbbra is kedvező kamatozású megtakarítási formát jelentenek; az ezekbe befizetett összeg után a bank betéti kamatot fizet, és a megtakarítási időszak után kedvező feltételekkel vehető fel lakáskölcsön.

Lakástakarék-pénztárak Magyarországon
Hazánkban több intézmény foglalkozik lakástakarék megtakarítással. A legjelentősebbek a Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt., az OTP Lakástakarékpénztár Zrt., az Erste Lakás-takarékpénztár Zrt. és az Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt.
Fontos megjegyezni, hogy lakástakarék megtakarítását nem lehet üdülőövezeti ingatlan vásárlására vagy felújítására fordítani, vagyis a törvény csak az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként jelölt kategóriában engedélyezi a felhasználást.
Biztonság és hozamok
A lakástakarékok átlagos éves garantált hozamát az EBKM, azaz Egységes Betéti Kamatláb Mutató méri. Ez ad betekintést a megtakarítási formák hozamainak összevetéséhez.
Amennyiben a lakástakarékkal kapcsolatos szolgáltatásokban probléma merül fel, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garantálja a megtakarításokat 100 000 euróig, így biztosítva a befektetők biztonságát.

Mássalhangzó törvények: a részleges hasonulás
| Jellemző | Korábbi szabályozás | Új szabályozás |
|---|---|---|
| Felhasználási célok | Lakás, családi ház, tanyai ingatlan, társasház, lakásszövetkezeti lakás | Fentiek + üdülő célú ingatlan (üdülőépület, nyaraló, csónakház) |
| Lakáskölcsön igénylésének minimális megtakarítási ideje | Legalább 4 év, szerződéses összeg lakáscélra való felhasználása | Állami támogatás nélküli szerződéseknél 4 évnél rövidebb is lehet |
| Áthidaló kölcsön kihelyezése | 75% szabad eszköz | 90% szabad eszköz |
| Felhasználók köre | Magánszemélyek | Magánszemélyek, alapítványok, egyesületek, egyházak, önkormányzatok |
tags: #lakaskassza #torveny #modositas
