Kivonat a lakásszövetkezet közgyűlés jegyzőkönyve követelményeiről
A lakásszövetkezetek szervezetére, működésére, gazdálkodásának alapvető szabályaira, továbbá a lakásszövetkezet és tagjai közötti jogviszonyra, a lakásszövetkezet szervezeti átalakulásaira és megszűnésére, valamint a lakásszövetkezeti érdekképviselet sajátosságaira vonatkozó hatályos szabály a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény - Lsztv. Ennek előjátékát képezte az 1977. évi 12. tvr. E jogszabály szabályozási köre azonos volt a hatályos törvénnyel és lehetővé tette, hogy e szövetkezetek már a tervgazdálkodás rendszerében is folytassanak vállalkozási - termelő, fogyasztási, szolgáltató - tevékenységet.
Az Lsztv. központi szemlélete és a közösségi tulajdon sajátosságai
Az önálló szabályozási jelleg kifejezte a lakásszövetkezet sajátosságát, amely a hagyományos termelő és szolgáltató szövetkezetektől eltérő jogi személyiség. A törvény VI. fejezetébe kerültek a lakásszövetkezeti különös szabályok, melyek szerint „A lakásszövetkezet közhasznú tevékenységet ellátó kommunális szervezet” (92.§ (2) bek.).
A törvény fenntartotta a lakásszövetkezeti közös tulajdon intézményét: a szövetkezet vagy a tagok (nem tagok) tulajdonában álló lakások mellett - a társasházakkal analóg módon - létezett az épületre és a földre vonatkozó osztatlan, forgalomképtelen közös tulajdon.
Az 1992. évi I. törvény hatályon kívül helyezte a tvr-t, de a lakásszövetkezet sajátosságai változatlanok maradtak, továbbra is a VI. fejezet részét képezik. Az 2005. január 1-i hatályba lépés a társadalmi érdek fenntartását hangsúlyozta: a lakásállomány kb. 7%-át kitevő lakásszövetkezeti ingatlantömeg fenntartásának és felújításának támogatása fontos társadalmi érdek. A jogbiztonság, az egységes szabályozás célja az volt, hogy a körülbelül 800 ezer ember és 281 ezer lakásszövetkezeti lakás számára tiszta szabályozást biztosítsanak.
Fontos megjegyzés, hogy a lakásszövetkezeti jogviszonyok olyan speciálisak, hogy nem lehet közvetlen kapcsolatot felépíteni a Ptk. Harmadik könyve Negyedik része szövetkezeti szabályozásával és az Lsztv. rendelkezéseivel. A Ptk. hatályos alkalmazását a Lsztv. 1.§ és 5.§ (2) alapján kell értelmezni, figyelembe véve, hogy a lakásszövetkezeti jogviszonyok különlegesek: a Ptk. 2. pontja szerint a lakásszövetkezet egy jogi személyiségű személyegyesülés, amelyet alapszabály elfogadásával, a cégjegyzékbe történő nyilvántartásba vétellel gazdálkodó szervezetként alapítanak.
Alaptevékenység, vállalkozási lehetőségek és belső szolgáltatások
A lakásszövetkezet alapvető tevékenységei közé tartozik a lakások, műhelyek, üdülők, nyugdíjasházi lakások építése és fenntartása. A megfogalmazás ellenére a szövetkezet nem építőipari vállalkozás: saját tulajdonú vagy közösségi értékmódosításokat végez. A belső szolgáltatások (építés, felújítás, üzemeltetés, karbantartás, fenntartás) olyan tevékenységek, amelyeket a tagok részére végzünk, és ellenérték fejében történnek, az Áfa törvény szerint szolgáltatásnyújtásnak minősülnek, így adókötelezettséggel járnak.
Kiemelendő, hogy a közüzemi szolgáltatás közvetítése esetén a szolgáltatás adója a közösségre terhelődik, azaz a lakásszövetkezet közvetíti a közüzemi szolgáltatást, és a felhasználókhoz továbbterheli. A fenntartási költségek havonta beszedett összege nem minősül ellenértéknek a megállapítás napjáig; a közgyűlés az éves zárás alapján dönti el a maradvány felosztást vagy a pótbefizetést.
Az Áfa-törvény szerint a közvetített szolgáltatások adója levonható, de a kiszámlázott adóbefizetés ekként teljes összegként kell megjelenjen a számlán. A folyamatosan teljesített közüzemi szolgáltatások időbeli megállapítását a 16.§ (6) bekezdése rögzíti: a teljesítési időpont a részkifizetések esedékességének napja, és az ilyen kifizetéseket nem lehet előlegnek tekinteni.
Alapítás, alapszabály, és alakuló közgyűlés
A lakásszövetkezet alapításához legalább 10 belföldi vagy külföldi természetes személy vagy jogi személy, vagy jogilag jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szükséges. Külföldi alapító csak akkor lehet, ha abban az épületben lakástulajdona van. A szövetkezet az alapszabály elfogadásával és a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Bejegyzés előtt a szövetkezet még nem létezik.
Alakuló közgyűlésnek az a közgyűlés minősül, amelyen az alapítók az alapszabályt elfogadják. Az alakuló közgyűlés határozatképes, ha az alapítók több mint fele személyesen vagy képviselője útján jelen van. Az alapszabály 2/3-os többséggel fogadható el, egyéb határozatokat pedig egyszerű többséggel. Minden alapító tagnak egy szavazata van. Az alakuló közgyűlés dönt a lakásszövetkezet létrejöttéről és annak alapvető szabályairól.
Közgyűlés, képviselet és döntési folyamatok
A lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik többek között az alapszabály megállapítása vagy módosítása, a tagok és tisztségviselők megválasztása, a beszámoló és a költségvetés elfogadása, a vagyoni kérdések rendezése, és a szervezeti átalakulások meghozatala. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze, és kötelező a közgyűlés ülése, ha a tagok legalább 10%-a vagy a felügyelőbizottság így indítványozza.
A közgyűlés meghívója tartalmazza a nevét és székhelyét, a napirendet, az időpontot és a helyet. Közgyűlésen lakásonként egy szavazat érvényesíthető, az írásbeli meghatalmazást pedig a szabályok az alapszabályban részletezik. Szükség esetén megismételt közgyűlést kell tartani, ha az első határozatképtelen volt. A küldöttgyűlés esetén a tagok részt vehetnek tanácskozási joggal, de szavazati joggal csak a választott küldöttek rendelkeznek. A határozatokat írásban ki kell küldeni a közgyűlés megtartásától számított 30 napon belül a tagok számára.
Tagfelvétel, kilépés, kizárás és tagság
A tagfelvételre vonatkozó általános eljárások és a kilépés szabályai az alapszabályban kerülnek meghatározásra. A közgyűlésnek vagy a testületi szervnek joga van dönteni a felvételről; a tag felvételéről szóló döntés legközelebbi ülésen, de legfeljebb 3 hónapon belül történik. A kilépésről írásban be kell jelentkezni, és az alapszabályban kell meghatározni a kilépés és a tagsági viszony megszűnésének közti időtartamot. A kizárási jogot megfelelő testületi szerv gyakorolhatja, és ennek a tagságra vonatkozó eljárásait az alapszabály részletezi.
Amennyiben a lakásszövetkezeti tag állandó használati joggal rendelkezik, vagy a lakásból ki- vagy belépés történik, a költség tartozásokról írásbeli nyilatkozat adható ki, és a nyilatkozat tartalmáért felelősség terheli az igazgatóságot. A felvételi és kizárási eljárások során a jogi és adatvédelmi követelményeknek megfelelően kell eljárni.
Érdek-képviselet és jogorvoslatok
A lakásszövetkezetek érdek-képviseleti szövetségei létrehozhatnak területi, szakmai vagy országos szövetségeket a tagok működésének és gazdasági tevékenységének előmozdítása érdekében. Ezek a szervezetek tanácsadó és véleményező szerepet töltenek be, de a jogi kötelezettségek részben a lakásszövetkezetet terhelik.
A közgyűlés határozataival szemben jogorvoslati lehetőség a 2004. évi CXV. törvény 9. §-a szerint áll rendelkezésre: a jogsértő határozat felülvizsgálata iránt a határozat közlésétől számított 60 napos határidő van. A küldöttgyűlés jegyzőkönyve minden, a határozatokat tartalmazó dokumentumot és a szavazás adatait rögzít, és a GDPR mellett az adatvédelmi jogszabályok szerint anonimizált formában közzé tehető, ha személyes adatok érintve vannak.
Jegyzőkönyvek és közzététel
A küldöttgyűlésről készült jegyzőkönyv tartalmazza a meghozott határozatokat és a szavazatok eredményét. A személyes adatok védelme érdekében az ilyen jegyzőkönyvek anonimizált formában, a személyes adatok és aláírások törlésével kerülhetnek a nyilvánosság elé. Ugyanakkor az eredeti jegyzőkönyvhez minden tag és nem tag tulajdonos bármikor hozzáférhet és másolatot kérhet a megfelelő költségtérítéssel.
Hogyan kell jegyzőkönyvet készíteni az igazgatósági ülésről?
tags: #lakasszovetkezet #kozgyules #jegyzokonyv #kovetelmenyek