Földhivatali díjak és költségek lakásvásárlás esetén – bejegyzési díjak, illetékek és kapcsolódó költségek Magyarországon
Ezeket a földhivatali díjakat kell megfizetni az ingatlan-nyilvántartási szolgáltatásokért. Az ingatlanügyletek költsége nem áll meg a vételi árnál vagy a fizetendő illeték összegénél. Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, 2024. nyarán a Magyar Közlönyben kihirdetésre került a közigazgatási és területfejlesztési miniszter 6/2024. (VI. 28.) KTM rendeletet az ingatlan-nyilvántartási, a telekalakítási, a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos eljárások, továbbá az ingatlan-nyilvántartásból és az állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 1/2024. (I. A hivatkozott rendelet számos díjtétel tekintetében hozott változást 2024. júliusától. Fontos és megnyugtató, hogy a díjak 2026-ra változatlanok maradtak.
A soron kívüli eljárás lefolytatásának díja 16.000 forint, ha 5 vagy kevesebb ingatlan ügyében járunk el. 6-15 ingatlan esetén 80.000 forintot, valamint a hatodik ingatlantól ingatlanonként 8.000 forintot kell fizetni. A társasház-alapítás bejegyzésének díja társasházi tulajdoni különlaponként 10.600 forint, de legfeljebb mindösszesen 160.000 forint. A hiteles tulajdoni lapért 4.800 Ft-ot, papíralapú hiteles másolat esetén pedig 10.000 forint összeget kell majd fizetni. Változási vázrajz vizsgálatának igazgatási szolgáltatási díja 10.600 forint maradt, ezen felül továbbá új, megszűnt vagy változott építményenként 2.000 forint a díj.
Egy vagy több földrészletet érintő, egymással összefüggő jog bejegyzéséhez vagy tény feljegyzéséhez készített változási vázrajz vizsgálatáért az első földrészlet után 1.500 forintot kell fizetni, 500 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni minden további földrészlet után. Közigazgatási és fekvéshatárok módosítása esetén a vizsgálat díja 4.000 forint földrészletektől függetlenül. 3.200 forint a használati megosztási és a földrészlethatár-kitűzési vázrajz vizsgálati díja. A földkönyv vagy földkönyvkivonat esetében 240 forintot kell fizetni ingatlanonként.
Fontos kiemelni, hogy a jelen cikk csak a legfontosabb díjtételeket tartalmazza. A vagyonszerzési illeték az egyik legfontosabb ilyen tétel, amely az ingatlan értékétől függ, általános esetben a vételár 4%. Emellett ügyvédi díjat is fizetni kell, hiszen az adásvételi szerződés elkészítése és ellenjegyzése során ügyvéd közreműködése kötelező.
Vagyonszerzési illeték és SZJA
Számítani kell továbbá földhivatali díjakra, melyek közül a leggyakoribb a tulajdonjog bejegyzésére irányuló földhivatali eljárás díja, melynek összege ingatlanonként 10.600 Ft. Az ingatlanvásárlás esetén fizetendő vagyonszerzési illeték általános mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4%-a. Amennyiben az ingatlan forgalmi értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, az 1 milliárd forint feletti rész után az illeték mértéke 2%, és az illeték összesen sem haladhatja meg a 200 millió forintot. Az adásvételi szerződés megkötése után az adóhatóság határozatot küld a vevő részére, amelyben meghatározza a fizetendő illeték összegét és a megfizetésének határidejét (általában a végzés kézhezvételét követő 30 nap).
Újabb lakás vásárlása - Ha a vásárló a jelenlegi lakását értékesíti, és az értékesítést követő három éven belül újabb lakást vásárol, akkor az illetékalap nem az új lakás teljes vételára, hanem a két lakás forgalmi értékkülönbözet lesz. Ugyanez igaz akkor is, ha először történik az új ingatlan vásárlása és azt követi egy éven belül a korábbi ingatlan eladása. Ha a vásárolt ingatlan vételára magasabb, akkor csak a különbözet után kell 4% illetéket fizetni. Az eladónak az ingatlanvásárlás költségei között számolnia kell SZJA-t, ha az eladásból származó jövedelme keletkezik. A jövedelem az eladási ár és a szerzési érték (vételár, illeték, felújítási költségek stb.) különbsége.
Amennyiben az öröklés illetékmentes volt, akkor a hagyatéki leltárban szereplő összeg, míg ha az ajándékozás illetékmentes volt akkor az ajándékozás során megjelölt összeg 75 százalékát kell szerzési értékként figyelembe venni. Az SZJA mértéke 15%. Az ingatlan megszerzésének évében és az azt követő évben a jövedelem 100%-a adóköteles. Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet a NAV-nál kell bevallani az adásvételi szerződés földhivatali benyújtása utáni év május 20-áig. Az adásvételi szerződés csak akkor érvényes, ha ügyvédi ellenjegyzéssel látják el. Gyakori tévhit, hogy a szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, azonban ez nem kötelező, így a közjegyzői díj nem szükségszerű eleme a járulékos költségeknek.
Díjtétel-kategóriák és példák
Az ügyvédi munkadíj általában a vételár 0,4-1%-a + ÁFA összeg között mozog, azonban ez az ingatlan vételára és egyéb körülmények függvényében változhat. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés díja és a jelzálog bejegyzései díjai a következők: Tulajdonjog bejegyzés díja: 10.600 Ft/ingatlan. Jelzálogjog bejegyzése: 20.000 Ft/ingatlan. Soron kívüli eljárás díja: 16.000 Ft/ingatlan (1-5 ingatlan esetén). További díjak: társasházak alapításának vagy módosításának díjai, ingatlan-nyilvántartási jogosultságot érintő különféle bejegyzések.
A jutalék mértéke az ingatlanközvetítőknél általában a vételár 2-5%-a között mozog. A nagyobb franchise hálózatok gyakran magasabb jutalékot számítanak fel, míg az önálló irodák és online platformok olcsóbb díjakat kínálhatnak. Fizetési szabályok: általában az eladó fizeti az ingatlanközvetítői díjat, de ez az ügynökkel kötött megbízási szerződésben rögzített megállapodástól függ. A jutalék gyakran sikerdíj, azaz csak akkor esedékes, ha az ingatlan sikeresen eladásra kerül. Kizárólagos megbízás esetén az eladó csak egy ingatlanközvetítővel szerződik, míg általános megbízás esetén több közvetítő is dolgozhat párhuzamosan.
Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb ütemezést és költségkategóriákat, hogy a vásárlók és eladók előre kalkulálhassanak a teljes költségvetésben. A 2025-ben érvényes földhivatali díjak részletes listája és a legfontosabb változások összefoglalása megtalálható a cikkben.
2025-ös és 2024-es díjak áttekintése
A földhivatali díjak rendszere 2024-ben és 2025-ben is a 1/2024. (I. 30.) KTM rendelet alapján történik. A változások célja az eljárások egyszerűsítése és a díjszabás átláthatóbbá tétele, illetve az állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások költségeinek hatékonyabb kezelése. A díjszabás 2026-ig terjedően változatlan maradt, így a vásárlók és eladók hosszú távon tervezhetnek.
tags: #lakasvasarlas #bejegyzes #dija #foldhivatali