Lakásvásárlás legdragább időszaka és a piac kettéválása
Befektetők helyett a saját célra vásárlók mozgathatják a piacot. A hazai ingatlanpiacon a második negyedévben is folytatódott a lakásdrágulás, azonban a piac látványosan kettészakadt. „A friss adatok világosan mutatják, hogy a lakáspiac motorja szó szerint vidékre költözött. Az alföldi és keleti régiókban a jelentős ipari fejlesztések, valamint a kedvezőbb kiinduló árszintek erősen fűtik a keresletet.
Júniusban országosan 1,3 százalékkal nőttek a lakásárak az előző hónaphoz képest, éves szinten pedig 14 százalékos drágulás következett be. Időközben a KSH is publikálta a 2025 első negyedéves statisztikáit, ami alapján éves alapon 12 százalékos áremelkedést mértek országos szinten. A hivatalos adatok tehát szorosan együtt mozognak az ingatlan.com statisztikáival.
A hirdetési portál lakásárindexe szerint a legnagyobb havi áremelkedést júniusban a Szegedet is magában foglaló Dél-Alföldi régió érte el. Itt 3,1 százalékkal drágultak a lakások. Debrecent is felvonultató Észak-Alföldön 2 százalékos, Észak-Magyarországon pedig 1,8 százalékos havi növekedést mértek. Érdekesség, hogy a vármegyeszékhelyek között a legdrágább lokációnak számító debreceni és szegedi lakáspiacokon történt a legnagyobb regionális drágulás. Debrecenben a használt eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 940 ezer forint, míg Szegeden 879 ezer. Ezt az árszintet közelíti Győr, Székesfehérvár és Veszprém 847-856 ezer forinttal.
A fővárosban júniusban megállt az áremelkedés, így havi szinten nem volt változás. A budapesti eladó használt lakások és házak átlagára négyzetméterenként 1,28 millió forintnál jár. A fővárosban a legdrágább városrészek közé a II., az I. és az V. kerületek tartoztak július elején, ahol 1,6-2 millió forint az eladó használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára. Jelenleg még hét olyan budapesti kerület van, ahol ez az árszint az egymilliós lélektani határ alatt marad. Közülük a XXIII., a XX. és a XVII. kerület a legolcsóbb 806-878 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.
A közelmúltban bejelentett Otthon Start program várhatóan jelentős hatással lesz a második félév lakáspiaci forgalmára. Vidéken tovább erősítheti az egyébként is dinamikus keresletet, Budapesten pedig újra mozgásba hozhatja az egyelőre kiváró vevőket. „Az Otthon Start program bejelentésének hatására kimozdulhatnak a holtpontról a budapesti lakásárak, és őszig havi 0,5-1 százalékos áremelkedési ütemet is produkálhatnak. A többi nagyvárosban már eleve lendületből várja a piac első lakásvásárlókat, így arányában ott jobban megmozdulhatnak az árak, mint Budapesten.
Az év legolcsóbban eladott ingatlana egy 100 négyzetméteres mezőtárkányi ház volt, amely kereken 1 millió forintért került az új tulajdonoshoz. A legdrágább eladott ingatlan egy római-parti luxusvilla volt, ami több mint 700 millió forintért cserélt gazdát. A leggyorsabban eladott ingatlan egy közel 32 millió forintos XIV. kerületi panellakás volt, amely 18 óra alatt talált gazdára. Szintén napon belül jött vevő egy 82,5 millió forintos isaszegi családi házra.
A kínálatban megtalálható ingatlanok között pedig új rekorder született. Izgalmas évet zárt idén a lakáspiac, ami új rekordok beállításával is együtt járt. Nem kellett sokat várni a vevőre a legdrágább eladott ingatlan esetében sem. A leggyorsabban eladott lakóingatlanok “vetélkedője” majdnem holtversennyel zárult. A főváros XIV. kerületében lévő Füredi utcai lakótelep egyik kétszobás, 46 négyzetméteres panellakását 31,9 millióért hirdette meg az tulajdonos, a vásárló pedig 18 órán belül jelentkezett érte. A még eladásra váró ingatlanok között történelmi rekord született. A több mint 65 ezer négyzetméteres telken állói 3600 négyzetméter alapterületű, 41 szobás ingatlanban a hirdetés szerint számos különlegesség található: Széchenyi István könyvesszekrénye, Andrássy Gyula gróf ágya és a Ming dinasztia legutolsó császárának nászéjszakára készített ágya is, valamint Napóleon lengyel szeretőjének hálószobabútorai. A legolcsóbb eladó ingatlant egy putnoki 50 négyzetméteres, szigetelt borház képviseli a kínálatban, aminek eladási ára csupán 300 ezer forint. Ezzel történelmi rekord is született, mert ekkora különbség nem mutatkozott a legolcsóbb és legdrágább eladó ingatlanok ára között. Mocsai kastély 5,2 milliárdért, és 300 ezer forintos családi ház - ezek voltak a végletek 2022-ben az ingatlan.com hirdetései között.

Property Investment Forum 2026A hazai ingatlanpiac legnagyobb üzleti és networking találkozója! Idén a 22. alkalommal!Információ és jelentkezés
A tulajdonosok és ingatlanközvetítők idén 605 ezer eladó és kiadó ingatlanhirdetést adtak fel az ország 2941 településén csak ezen az egy hirdetőfelületen, ebből a tulajdonosok általi hirdetések aránya szinte rekord magas 23 százalék...
A magyarországi olló egyre kilátástalanabbul nyílik: míg a főváros belvárosában idén négyzetméterenként akár 6,7 millió forintot is fizettek luxuslakásért, addig egy békési faluban mindössze 13 ezer forint volt ugyanez. Ez azt jelenti, hogy a legdrágább és a legolcsóbb utcák között több mint 514-szeres különbség alakult ki - derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből. A hivatalos KSH-adatok alapján 2024-ben a II. kerületi Levél utca bizonyult a legdrágábbnak, mintegy 2,6 millió forintos négyzetméterárral. A lakáspiaci lista másik végén a borsodnádasdi Kölcsey Ferenc utca állt, ahol mindössze 23 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.
Az idei, 2025-ös rangsor azonban minden korábbi rekordot felülmúlt. Az ország legdrágább utcája az V. kerületben található. Az országos top tízben helyet kapott még a balatonszárszói Jókai Mór utca 3,5 milliós árral, továbbá a balatonvilágosi Zrínyi út 3,46 millió forinttal, a többi helyezettet pedig a fővárosi kerületek vitték. Ez egyben azt is jelenti, hogy az idei listán a legdrágább és a legolcsóbb utca között 514-szeres a különbség. Az ingatlan.com adatai alapján a XX. kerületi Szent Lajos tér 243 ezer forintos átlagos négyzetméterenkénti árral volt a legolcsóbb budapesti közterület 2025-ben. Utána jön a XVI. kerületi Galgahévíz utca 303 ezer forinttal, valamint a XXI. kerület.
Az Otthon Start állami kamattámogatott hitel kezdetben látványos élénkülést hozott Budapest XIV. és XVI. kerületének ingatlanpiacán. Az első hetekben gyakorlatilag eltűntek a feltételeknek megfelelő lakások a piacról, de a vevők most megtorpantak. A Zenga Ingatlan Radar adatai szerint hogyan változtak a hirdetési árak egy év alatt, és milyen négyzetméterárakon hirdetik az ingatlanokat az egyes vármegyékben. A bérek és a kereslet összefüggése továbbra is meghatározó: a nettó átlagbér Budapesten 2026. I. negyedévében 672 374 forint volt. Az olcsóbb hirdetések és kisebb négyzetméterárak jellemzőek ott, ahol a bérek is alacsonyabbak. Például egy 45 négyzetméteres lakás vételárának előteremtéséhez mennyit kell dolgozni, és így kiderül, hogy Budapest nem feltétlenül a legdrágább minden szempontból.
Alapvetően azokban a vármegyeiben, ahol a hirdetési ár nagyot emelkedett, ott romlott a helyzet. Ugyanis a jövedelem emelkedése elmaradt az árnövekedéstől. Az Otthon Start indulásával határozottan jobb helyzetbe kerültek, akik hitelből szeretnének lakást vásárolni. A támogatott évi 3 százalékos kamat ugyanis jóval kedvezőbb a piaci hitelek 6,5 százalék körüli kamatánál. A bérek vizsgálatakor nem lehet elmenni a fegyverpénz mellett. Ezen egyszeri juttatás erősen megnyomhatta a 2026. I. negyedévi átlagbért.
Real estate 2026 outlook: Why the housing market could loosen up next year
tags: #lakasvasarlas #legdragabb #idoszaka
